MúzeumDigitár

Close
Close
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Kártyanaptár 4 _1970-1979

Kártyanaptár 4 _1970-1979

Kártyanaptár 4 _1970-1979

[ 6 Objects ]

Röltex kártyanaptár 1973

Röltex kártyanaptár, 1973

A kártyanaptáron az akkori divatnak megfelelő öltözékben, kötött nejlonpulóverben Pataki Ági, a Fabulon reklámarca - később sztármanöken - látható. Arca alig felismerhető, parókában van. Az alak diagonális beállítása, a kék-piros-fehér színek kontrasztját hangsúlyozó felső, a modell kezében tartott piros telefon a naptár kompozícióját esztétikai értelemben más kártyanaptárak képi megoldása fölé emeli.

A vállalatok reklámköltségvetésében többnyire csekély mértékben képviseltette magát e színes nyomtatvány. Jelentősége nagy példányszámában rejlett, sok cég készíttetett nagy sorozatban kártyanaptárakat.

A kártyanaptár igazi divatja a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején érte el tetőpontját. Népszerűsége abban rejlett, hogy apró mérete miatt kényelmesen elfért zsebben, tárcában, kistáskában, könyvjelzőnek is megfelelt. Éppen ebben rejlett rendeltetésének lényege is, mégpedig az, hogy mindig kéznél volt; tulajdonosa akárhányszor rápillantott, mindig a reklámozó, a kártyanaptárt adó cég juthatott az eszébe. A naptárakra nyomott színes képek miatt sokan gyűjtötték a lapokat, különösen a gyerekek körében volt igen kedvelt szórakozás az órák szüneteiben lebonyolított egymás közötti csere-bere.
A nyolcvanas években az asztali és falinaptárak, zsebnaptárak egyre jobban kiszorították a kártyanaptárt, leginkább azért, mert utóbbiak feljegyzések rögzítésére alkalmatlanok voltak.

Az 1980-as évek elejétől a Magyar Reklámszövetség propagandista szakosztályának keretei között működött a Reklámkritikai Fórum, melynek feladata volt, hogy elemezze a reklámpiac ágazatait. 1985-ben az akkoriban készült kártyanaptárak értékelését is elvégezték. "A kártyanaptárnak két eseteben van esélye arra, hogy legalább egy ideig megőrizzék: ha annyira kedves, ötletes, vagy szép, hogy jólesik ránézni ... vagy ha a naptár-funkción túl, valamilyen más hasznos információt is hordoz", például a naptár a névnapokat jelzi - olvasható a Propaganda, reklám című folyóiratban megjelent összegzésben.
(Forrás: Propaganda. Reklám, 1985/6-5)

A szocializmus idején ismert bolthálózatnak számított a rövidáru-féleségek és lakástextíliák kiskereskedelmére 1950-ben alapított Röltex állami vállalat. A közel 50 üzlettel rendelkező vállalat 1989-ben részvénytársasággá alakult. A bolthálózata gyorsan apadt.

A Röltex ismertségéhez első reklámplakátja is hozzájárult.
A Röltex Rózsi kedves fiuráját ábrázoló plakátot Mallász Gitta (Mallász Margit Eugénia) és Rusznyák Erzsébet grafikusok készítették az 1950-es években. A reklám a Röltex méteráru, lakástextil kereskedést hirdeti a szabáshoz, kötéshez és varráshoz szükséges eszközök megjelenítésével.
(lásd: https://hu.museum-digital.org/index.php?t=objekt&oges=277421)

Röltex kártyanaptár 1973

Márka üdítőital kártyanaptár 1974

Márka üdítőital kártyanaptár, 1974

A kártyanaptár a természet lágy ölén vidám, Márka üdítőitalt tartó, lezserül az autó tetején pózoló fiatalokat ábrázol. Tipikus „életérzés reklámok” egyik jellegzetes darabja, mely azt sugallja, hogy az élet sokkal boldogabb egy Márkával .
Hasonló kaptafára számos más üdítőital reklámja ismert, legismertebbek talán a Coca-Colás boldog pillanatokat bemutató reklámok.

A vállalatok reklámköltségvetésében többnyire csekély mértékben képviseltette magát e színes nyomtatvány. Jelentősége nagy példányszámában rejlett, sok cég készíttetett nagy sorozatban kártyanaptárakat.

A kártyanaptár igazi divatja a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején érte el tetőpontját. Népszerűsége abban rejlett, hogy apró mérete miatt kényelmesen elfért zsebben, tárcában, kistáskában, könyvjelzőnek is megfelelt. Éppen ebben rejlett rendeltetésének lényege is, mégpedig az, hogy mindig kéznél volt; tulajdonosa akárhányszor rápillantott, mindig a reklámozó, a kártyanaptárt adó cég juthatott az eszébe. A naptárakra nyomott színes képek miatt sokan gyűjtötték a lapokat, különösen a gyerekek körében volt igen kedvelt szórakozás az órák szüneteiben lebonyolított egymás közötti csere-bere.
A nyolcvanas években az asztali és falinaptárak, zsebnaptárak egyre jobban kiszorították a kártyanaptárt, leginkább azért, mert utóbbiak feljegyzések rögzítésére alkalmatlanok voltak.

"A Márka az első olyan hazai üdítőital család, melynek a feltalálói – Kállay Miklós és Sárkány Péter – is ismertté váltak. A szőlő Márka 1973-ban került piacra. Sikerét látva, a Dél-Alföldi Pincegazdaság hamarosan piacra dobta a málna, alma és meggy Márkát is. A termelés más pincegazdaságokban is megkezdődött, azonban az 1980-as évek közepére a kereslet visszaesett, a gyártását több üzemben is leállították, majd egyedül a Pest-megyei Pincegazdaság szentendrei egysége gyártotta az üdítőt. Új, egzotikus ízekkel (kiwi, ananász, maracuja) is próbálkoztak, azonban a 1990-es évek végére már csak a klasszikus szőlő, meggy, málna és narancs maradt piacon."

(Forrás: Csíki Sándor: ÜDÍTŐITAL TÖRTÉNELEM – Sztár, Traubisoda, Márka, Cola.
https://foodandwine.hu/2015/04/11/uditoital-tortenelem-sztar-traubisoda-marka-cola/)

Márka üdítőital kártyanaptár 1974

Vásárolja ruházati cikkeit a helyi Szövetkezeti Boltban, ...

Vásárolja ruházati cikkeit a helyi Szövetkezeti Boltban, áruházban!
Kártyanaptár 1974-ből.

A kártyanaptáron fiatal, parókás és műszempillás, sárga kötött nejlonfelsőbe öltözött nő látható, a Szövetkezeti Bolt korábbi évek propaganda szövegeit idéző reklámfeliratával. Arca mellett vörös rózsafej grafikája, talán annak szimbólumaként, hogy a szövetkezet szeretettel ajánlja a termékeit. Balra fent a Szövetkezeti Bolt emblémája látható.

A vállalatok reklámköltségvetésében többnyire csekély mértékben képviseltette magát e színes nyomtatvány. Jelentősége nagy példányszámában rejlett, sok cég készíttetett nagy sorozatban kártyanaptárakat.

A kártyanaptár igazi divatja a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején érte el tetőpontját. Népszerűsége abban rejlett, hogy apró mérete miatt kényelmesen elfért zsebben, tárcában, kistáskában, könyvjelzőnek is megfelelt. Éppen ebben rejlett rendeltetésének lényege is, mégpedig az, hogy mindig kéznél volt; tulajdonosa akárhányszor rápillantott, mindig a reklámozó, a kártyanaptárt adó cég juthatott az eszébe. A naptárakra nyomott színes képek miatt sokan gyűjtötték a lapokat, különösen a gyerekek körében volt igen kedvelt szórakozás az órák szüneteiben lebonyolított egymás közötti csere-bere.

Vásárolja ruházati cikkeit a helyi Szövetkezeti Boltban, ...

Skála kártyanaptár 1978

Skála kártyanaptár , 1978
Egy lépéssel a divat előtt Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház.

A kártyanaptáron Komjáthy Ágnes („Skála Ági”) látható farmer overallban. A kedves arcú modell éveken keresztül a cég háziasszonya volt. A fotó bal felső sarkában a Skála emblémája látható.

A vállalatok reklám költségvetésében többnyire csekély mértékben képviseltette magát e színes nyomtatvány. Jelentősége nagy példányszámában rejlett, sok cég készíttetett nagy sorozatban kártyanaptárakat.
A kártyanaptár igazi divatja a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején érte el tetőpontját. Népszerűsége abban rejlett, hogy apró mérete miatt kényelmesen elfért zsebben, tárcában, kistáskában, könyvjelzőnek is megfelelt. Éppen ebben rejlett rendeltetésének lényege is, mégpedig az, hogy mindig kéznél volt; tulajdonosa akárhányszor rápillantott, mindig a reklámozó, a kártyanaptárt adó cég juthatott az eszébe. A naptárakra nyomott színes képek miatt sokan gyűjtötték a lapokat, különösen a gyerekek körében volt igen kedvelt szórakozás az órák szüneteiben lebonyolított egymás közötti csere-bere.


1976-ban nyitotta meg kapuit a Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház, majd a Szöváru Nagykereskedelmi Vállalattal való fúziót követően megalakult a Skála-Coop Közös Vállalat.

A Skála-Coop Országos Szövetkezeti Beszerző és Értékesítő Közös Vállalat 1979-ben alakult az ÁFÉSZ-ek közös tulajdonában levő Skála Nagyáruház és a Szöváru Nagykereskedelmi Vállalat egyesülésével. Az 1980-as években valóságos Skála-birodalom jött létre. A vállalat sok nagy- és kiskereskedelmi szervezetet olvasztott magába, a játékgépek üzemeltetésétől a televízió-gyártásig szinte mindennel foglalkozott. Igazgatója Demján Sándor volt.

Skála kártyanaptár 1978

Skála kártyanaptár 1979

Skála kártyanaptár ,1979
Ragaszkodó illat . Skála Szövetkezeti Nagyáruház

A kártyanaptáron Komjáthy Ágnes („Skála Ági”) látható rózsaszín törölközőbe csavart hajjal, előtte Skála márkájú tisztálkodószerek.
A kedves arcú modell éveken keresztül a cég háziasszonya volt. A alsó sávjában a Skála emblémája látható. Mellett szöveg: "Ragaszkodó illat".

A vállalatok reklám költségvetésében többnyire csekély mértékben képviseltette magát e színes nyomtatvány. Jelentősége nagy példányszámában rejlett, sok cég készíttetett nagy sorozatban kártyanaptárakat.
A kártyanaptár igazi divatja a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején érte el tetőpontját. Népszerűsége abban rejlett, hogy apró mérete miatt kényelmesen elfért zsebben, tárcában, kistáskában, könyvjelzőnek is megfelelt. Éppen ebben rejlett rendeltetésének lényege is, mégpedig az, hogy mindig kéznél volt; tulajdonosa akárhányszor rápillantott, mindig a reklámozó, a kártyanaptárt adó cég juthatott az eszébe. A naptárakra nyomott színes képek miatt sokan gyűjtötték a lapokat, különösen a gyerekek körében volt igen kedvelt szórakozás az órák szüneteiben lebonyolított egymás közötti csere-bere.


1976-ban nyitotta meg kapuit a Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház, majd a Szöváru Nagykereskedelmi Vállalattal való fúziót követően megalakult a Skála-Coop Közös Vállalat.

A Skála-Coop Országos Szövetkezeti Beszerző és Értékesítő Közös Vállalat 1979-ben alakult az ÁFÉSZ-ek közös tulajdonában levő Skála Nagyáruház és a Szöváru Nagykereskedelmi Vállalat egyesülésével. Az 1980-as években valóságos Skála-birodalom jött létre. A vállalat sok nagy- és kiskereskedelmi szervezetet olvasztott magába, a játékgépek üzemeltetésétől a televízió-gyártásig szinte mindennel foglalkozott. Igazgatója Demján Sándor volt.

Skála kártyanaptár 1979

Pepsi Cola kártyanaptár 1976

Pepsi Cola kártyanaptár, 1976

A képen egy nő és egy férfi összeborulva koccintanak, a meghittnek szánt jelenet középpontjában egy üveg Pepsi-Cola látható. Jobbra lent a Pepsi közismert kék-piros-fehér emblémája.

A vállalatok reklám költségvetésében többnyire csekély mértékben képviseltette magát e színes nyomtatvány. Jelentősége nagy példányszámában rejlett, sok cég készíttetett nagy sorozatban kártyanaptárakat.
A kártyanaptár igazi divatja a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején érte el tetőpontját. Népszerűsége abban rejlett, hogy apró mérete miatt kényelmesen elfért zsebben, tárcában, kistáskában, könyvjelzőnek is megfelelt. Éppen ebben rejlett rendeltetésének lényege is, mégpedig az, hogy mindig kéznél volt; tulajdonosa akárhányszor rápillantott, mindig a reklámozó, a kártyanaptárt adó cég juthatott az eszébe. A naptárakra nyomott színes képek miatt sokan gyűjtötték a lapokat, különösen a gyerekek körében volt igen kedvelt szórakozás az órák szüneteiben lebonyolított egymás közötti csere-bere.

Az első elképzelés szerint, a Pepsi-Cola, „Pesti-Kóla” néven, hasonmás termékként jelent volna meg a magyar piacon. A Fővárosi Szeszipari Vállalat már egy osztrák sűrítmény-gyártót is megbízott a termék kifejlesztésével. A terveket keresztülhúzta, hogy a Pepsi – újabb kalandos fordulattal – időközben megegyezett a magyarországi palackozásról. A történet szerint, a Fővárosi Ásványvíz Vállalat egy német üdítőital gyártó gépsor beszerzéséről tárgyalt, amikor a szándékról tudomást szerző Pepsi emberei felajánlották, hogy az üzemet a Pepsi-Cola gyártására alkalmassá teszik, ha palackozási szerződést kötnek.

A Pepsivel kötött üzlet ugyanazt, a ma már elképzelhetetlennek tűnő modellt követte, mint a Coca-Cola megállapodás. A Pepsi-Cola köteles volt a sűrítmény értékének megfelelő értékű magyar terméket vásárolni.

Bár a Bambi vesztét közvetlenül nem a Pepsi-Cola okozta, a kólák megjelenése jelentős hatással volt a hazai fejlesztésű üdítők, s általában az üdítőital ipar sorsára, fejlődésére. A kólák iránti kereslet miatt a gyártók a jövedelmezőbb nyugati üdítőitalokat kezdték palackozni, a felhalmozott készleten maradt üvegekbe pedig szovjet piacra szánt vodkát és bort töltöttek, így szabadultak meg tőlük. A Pepsi-Cola és Coca-Cola diktálta és gerjesztette piaci verseny csillapodása után, 1998 tájától lehetőség kínálkozott a korábban kedvelt üdítőital márkák némelyikének feltámasztására, amivel a privatizáció óta levegőben lógó, perekkel végződő márkaviták is azonnal megkezdődtek. Ez azonban, már egy teljesen más történet.

(Forrás: Csíki Sándor: ÜDÍTŐITAL TÖRTÉNELEM – Sztár, Traubisoda, Márka, Cola
https://foodandwine.hu/2015/04/11/uditoital-tortenelem-sztar-traubisoda-marka-col)

A Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat
Budapesten a Margit-sziget déli részén lévő Magda-kutat 1936-ban tárták fel, ennek a vizét is az időközben megépült sportuszoda melletti ásványvíztöltő üzembe vezették. 1938-ban megépült a Margit-szigeti ásványvízüzem. A Margit-sziget a 20. század elején Budapest főváros tulajdonába került, és a palackozást a Fővárosi Ásványvíz Vállalat vette át.
A második világháború után, 1948-ban megalakult a Fővárosi Ásványvíz és Szikvízüzem. Itt készült az 1960-as években a Bambi üdítőital, amelynek gyártását 1970-ben szüntették be. Az NDK-ból beszerzett gépsorokat az ekkortól importált Pepsi-Cola üdítőital palackozására állították át. Kezdetben 0,25 literes kiszerelésű Pepsi-Colát gyártottak. Miután az ásványvízüzemet összevonták a jéggyárral, az újabb nevén Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat a szikvíz mellett Margitszigeti Kristályvizet is forgalomba hozott.

Pepsi Cola kártyanaptár 1976