Kártyanaptár 4 _1970-1979

Röltex kártyanaptár, 1973 A kártyanaptáron az akkori divatnak megfelelő öltözékben, kötött nejlonpulóverben Pataki Ági, a Fabulon reklámarca - később sztármanöken - látható. Arca alig felismerhető, parókában van. Az alak diagonális beállítása, a kék-piros-fehér színek kontrasztját hangsúlyozó felső, a modell kezében tartott piros telefon a naptár kompozícióját esztétikai értelemben más kártyanaptárak képi megoldása fölé emeli. A vállalatok reklámköltségvetésében többnyire csekély mértékben képviseltette magát e színes nyomtatvány. Jelentősége nagy példányszámában rejlett, sok cég készíttetett nagy sorozatban kártyanaptárakat. A kártyanaptár igazi divatja a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején érte el tetőpontját. Népszerűsége abban rejlett, hogy apró mérete miatt kényelmesen elfért zsebben, tárcában, kistáskában, könyvjelzőnek is megfelelt. Éppen ebben rejlett rendeltetésének lényege is, mégpedig az, hogy mindig kéznél volt; tulajdonosa akárhányszor rápillantott, mindig a reklámozó, a kártyanaptárt adó cég juthatott az eszébe. A naptárakra nyomott színes képek miatt sokan gyűjtötték a lapokat, különösen a gyerekek körében volt igen kedvelt szórakozás az órák szüneteiben lebonyolított egymás közötti csere-bere. A nyolcvanas években az asztali és falinaptárak, zsebnaptárak egyre jobban kiszorították a kártyanaptárt, leginkább azért, mert utóbbiak feljegyzések rögzítésére alkalmatlanok voltak. Az 1980-as évek elejétől a Magyar Reklámszövetség propagandista szakosztályának keretei között működött a Reklámkritikai Fórum, melynek feladata volt, hogy elemezze a reklámpiac ágazatait. 1985-ben az akkoriban készült kártyanaptárak értékelését is elvégezték. "A kártyanaptárnak két eseteben van esélye arra, hogy legalább egy ideig megőrizzék: ha annyira kedves, ötletes, vagy szép, hogy jólesik ránézni ... vagy ha a naptár-funkción túl, valamilyen más hasznos információt is hordoz", például a naptár a névnapokat jelzi - olvasható a Propaganda, reklám című folyóiratban megjelent összegzésben. (Forrás: Propaganda. Reklám, 1985/6-5) A szocializmus idején ismert bolthálózatnak számított a rövidáru-féleségek és lakástextíliák kiskereskedelmére 1950-ben alapított Röltex állami vállalat. A közel 50 üzlettel rendelkező vállalat 1989-ben részvénytársasággá alakult. A bolthálózata gyorsan apadt. A Röltex ismertségéhez első reklámplakátja is hozzájárult. A Röltex Rózsi kedves fiuráját ábrázoló plakátot Mallász Gitta (Mallász Margit Eugénia) és Rusznyák Erzsébet grafikusok készítették az 1950-es években. A reklám a Röltex méteráru, lakástextil kereskedést hirdeti a szabáshoz, kötéshez és varráshoz szükséges eszközök megjelenítésével. (lásd: https://hu.museum-digital.org/index.php?t=objekt&oges=277421) A kép jelzésnélküli.

Márka üdítőital kártyanaptár, 1974 A kártyanaptár a természet lágy ölén vidám, Márka üdítőitalt tartó, lezserül az autó tetején pózoló fiatalokat ábrázol. Tipikus „életérzés reklámok” egyik jellegzetes darabja, mely azt sugallja, hogy az élet sokkal boldogabb egy Márkával . Hasonló kaptafára számos más üdítőital reklámja ismert, legismertebbek talán a Coca-Colás boldog pillanatokat bemutató reklámok. A vállalatok reklámköltségvetésében többnyire csekély mértékben képviseltette magát e színes nyomtatvány. Jelentősége nagy példányszámában rejlett, sok cég készíttetett nagy sorozatban kártyanaptárakat. A kártyanaptár igazi divatja a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején érte el tetőpontját. Népszerűsége abban rejlett, hogy apró mérete miatt kényelmesen elfért zsebben, tárcában, kistáskában, könyvjelzőnek is megfelelt. Éppen ebben rejlett rendeltetésének lényege is, mégpedig az, hogy mindig kéznél volt; tulajdonosa akárhányszor rápillantott, mindig a reklámozó, a kártyanaptárt adó cég juthatott az eszébe. A naptárakra nyomott színes képek miatt sokan gyűjtötték a lapokat, különösen a gyerekek körében volt igen kedvelt szórakozás az órák szüneteiben lebonyolított egymás közötti csere-bere. A nyolcvanas években az asztali és falinaptárak, zsebnaptárak egyre jobban kiszorították a kártyanaptárt, leginkább azért, mert utóbbiak feljegyzések rögzítésére alkalmatlanok voltak. "A Márka az első olyan hazai üdítőital család, melynek a feltalálói – Kállay Miklós és Sárkány Péter – is ismertté váltak. A szőlő Márka 1973-ban került piacra. Sikerét látva, a Dél-Alföldi Pincegazdaság hamarosan piacra dobta a málna, alma és meggy Márkát is. A termelés más pincegazdaságokban is megkezdődött, azonban az 1980-as évek közepére a kereslet visszaesett, a gyártását több üzemben is leállították, majd egyedül a Pest-megyei Pincegazdaság szentendrei egysége gyártotta az üdítőt. Új, egzotikus ízekkel (kiwi, ananász, maracuja) is próbálkoztak, azonban a 1990-es évek végére már csak a klasszikus szőlő, meggy, málna és narancs maradt piacon." (Forrás: Csíki Sándor: ÜDÍTŐITAL TÖRTÉNELEM – Sztár, Traubisoda, Márka, Cola. https://foodandwine.hu/2015/04/11/uditoital-tortenelem-sztar-traubisoda-marka-cola/) A kártyán fiatalok jobb hijján egy IX-84-31- es rendszámú autó tetején ülve a természetben reklámozzák a Márka üdítőitalt. A kép jelzés nélküli.

Vásárolja ruházati cikkeit a helyi Szövetkezeti Boltban, áruházban! Kártyanaptár 1974-ből. A kártyanaptáron fiatal, parókás és műszempillás, sárga kötött nejlonfelsőbe öltözött nő látható, a Szövetkezeti Bolt korábbi évek propaganda szövegeit idéző reklámfeliratával. Arca mellett vörös rózsafej grafikája, talán annak szimbólumaként, hogy a szövetkezet szeretettel ajánlja a termékeit. Balra fent a Szövetkezeti Bolt emblémája látható. A vállalatok reklámköltségvetésében többnyire csekély mértékben képviseltette magát e színes nyomtatvány. Jelentősége nagy példányszámában rejlett, sok cég készíttetett nagy sorozatban kártyanaptárakat. A kártyanaptár igazi divatja a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején érte el tetőpontját. Népszerűsége abban rejlett, hogy apró mérete miatt kényelmesen elfért zsebben, tárcában, kistáskában, könyvjelzőnek is megfelelt. Éppen ebben rejlett rendeltetésének lényege is, mégpedig az, hogy mindig kéznél volt; tulajdonosa akárhányszor rápillantott, mindig a reklámozó, a kártyanaptárt adó cég juthatott az eszébe. A naptárakra nyomott színes képek miatt sokan gyűjtötték a lapokat, különösen a gyerekek körében volt igen kedvelt szórakozás az órák szüneteiben lebonyolított egymás közötti csere-bere. A fehér alapú kártyanaptárron egy fiatal szőke nő mosolyog a távolba. Feje fölött a cég emblémája látható: házra emlékeztető kontúrban SZ. Arca előtt egy rózsaszínű rózsa virít, kötött blúza fölött egy táblával hívja fel a figyelmet -nem magára - a hirdető vállalatra: Vásárolja ruházati cikkeit a helyi Szövetkezeti Boltban, áruházban! A kép jelzés nélküli.

Skála kártyanaptár , 1978 Egy lépéssel a divat előtt Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház. A kártyanaptáron Komjáthy Ágnes („Skála Ági”) látható farmer overallban. A kedves arcú modell éveken keresztül a cég háziasszonya volt. A fotó bal felső sarkában a Skála emblémája látható. A vállalatok reklám költségvetésében többnyire csekély mértékben képviseltette magát e színes nyomtatvány. Jelentősége nagy példányszámában rejlett, sok cég készíttetett nagy sorozatban kártyanaptárakat. A kártyanaptár igazi divatja a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején érte el tetőpontját. Népszerűsége abban rejlett, hogy apró mérete miatt kényelmesen elfért zsebben, tárcában, kistáskában, könyvjelzőnek is megfelelt. Éppen ebben rejlett rendeltetésének lényege is, mégpedig az, hogy mindig kéznél volt; tulajdonosa akárhányszor rápillantott, mindig a reklámozó, a kártyanaptárt adó cég juthatott az eszébe. A naptárakra nyomott színes képek miatt sokan gyűjtötték a lapokat, különösen a gyerekek körében volt igen kedvelt szórakozás az órák szüneteiben lebonyolított egymás közötti csere-bere. 1976-ban nyitotta meg kapuit a Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház, majd a Szöváru Nagykereskedelmi Vállalattal való fúziót követően megalakult a Skála-Coop Közös Vállalat. A Skála-Coop Országos Szövetkezeti Beszerző és Értékesítő Közös Vállalat 1979-ben alakult az ÁFÉSZ-ek közös tulajdonában levő Skála Nagyáruház és a Szöváru Nagykereskedelmi Vállalat egyesülésével. Az 1980-as években valóságos Skála-birodalom jött létre. A vállalat sok nagy- és kiskereskedelmi szervezetet olvasztott magába, a játékgépek üzemeltetésétől a televízió-gyártásig szinte mindennel foglalkozott. Igazgatója Demján Sándor volt. Elmosódott természetet ábrázoló kép előtt szürke overálban lépked Skála Ági, a bal felső sarokban a kék-pink Skála embléma, a bal alsóban fehér felirat: Egy lépéssel a divat előtt látható. A kép jelzetlen.

Skála kártyanaptár ,1979 Ragaszkodó illat . Skála Szövetkezeti Nagyáruház A kártyanaptáron Komjáthy Ágnes („Skála Ági”) látható rózsaszín törölközőbe csavart hajjal, előtte Skála márkájú tisztálkodószerek. A kedves arcú modell éveken keresztül a cég háziasszonya volt. A alsó sávjában a Skála emblémája látható. Mellett szöveg: "Ragaszkodó illat". A vállalatok reklám költségvetésében többnyire csekély mértékben képviseltette magát e színes nyomtatvány. Jelentősége nagy példányszámában rejlett, sok cég készíttetett nagy sorozatban kártyanaptárakat. A kártyanaptár igazi divatja a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején érte el tetőpontját. Népszerűsége abban rejlett, hogy apró mérete miatt kényelmesen elfért zsebben, tárcában, kistáskában, könyvjelzőnek is megfelelt. Éppen ebben rejlett rendeltetésének lényege is, mégpedig az, hogy mindig kéznél volt; tulajdonosa akárhányszor rápillantott, mindig a reklámozó, a kártyanaptárt adó cég juthatott az eszébe. A naptárakra nyomott színes képek miatt sokan gyűjtötték a lapokat, különösen a gyerekek körében volt igen kedvelt szórakozás az órák szüneteiben lebonyolított egymás közötti csere-bere. 1976-ban nyitotta meg kapuit a Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház, majd a Szöváru Nagykereskedelmi Vállalattal való fúziót követően megalakult a Skála-Coop Közös Vállalat. A Skála-Coop Országos Szövetkezeti Beszerző és Értékesítő Közös Vállalat 1979-ben alakult az ÁFÉSZ-ek közös tulajdonában levő Skála Nagyáruház és a Szöváru Nagykereskedelmi Vállalat egyesülésével. Az 1980-as években valóságos Skála-birodalom jött létre. A vállalat sok nagy- és kiskereskedelmi szervezetet olvasztott magába, a játékgépek üzemeltetésétől a televízió-gyártásig szinte mindennel foglalkozott. Igazgatója Demján Sándor volt. Halványkék háttér előtt a Skála Áruház reklámarca, "Skála Ági" reklámozza a Skála márkanevű piperecikkeket, habfürdőt, szappant, dezodort. Az alsó részen fehér alapon a Skála kék-vörös emblémája és felirat látható: Ragaszkodó illat. A kép jelzetlen.

Pepsi Cola kártyanaptár, 1976 A képen egy nő és egy férfi összeborulva koccintanak, a meghittnek szánt jelenet középpontjában egy üveg Pepsi-Cola látható. Jobbra lent a Pepsi közismert kék-piros-fehér emblémája. A vállalatok reklám költségvetésében többnyire csekély mértékben képviseltette magát e színes nyomtatvány. Jelentősége nagy példányszámában rejlett, sok cég készíttetett nagy sorozatban kártyanaptárakat. A kártyanaptár igazi divatja a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején érte el tetőpontját. Népszerűsége abban rejlett, hogy apró mérete miatt kényelmesen elfért zsebben, tárcában, kistáskában, könyvjelzőnek is megfelelt. Éppen ebben rejlett rendeltetésének lényege is, mégpedig az, hogy mindig kéznél volt; tulajdonosa akárhányszor rápillantott, mindig a reklámozó, a kártyanaptárt adó cég juthatott az eszébe. A naptárakra nyomott színes képek miatt sokan gyűjtötték a lapokat, különösen a gyerekek körében volt igen kedvelt szórakozás az órák szüneteiben lebonyolított egymás közötti csere-bere. Az első elképzelés szerint, a Pepsi-Cola, „Pesti-Kóla” néven, hasonmás termékként jelent volna meg a magyar piacon. A Fővárosi Szeszipari Vállalat már egy osztrák sűrítmény-gyártót is megbízott a termék kifejlesztésével. A terveket keresztülhúzta, hogy a Pepsi – újabb kalandos fordulattal – időközben megegyezett a magyarországi palackozásról. A történet szerint, a Fővárosi Ásványvíz Vállalat egy német üdítőital gyártó gépsor beszerzéséről tárgyalt, amikor a szándékról tudomást szerző Pepsi emberei felajánlották, hogy az üzemet a Pepsi-Cola gyártására alkalmassá teszik, ha palackozási szerződést kötnek. A Pepsivel kötött üzlet ugyanazt, a ma már elképzelhetetlennek tűnő modellt követte, mint a Coca-Cola megállapodás. A Pepsi-Cola köteles volt a sűrítmény értékének megfelelő értékű magyar terméket vásárolni. Bár a Bambi vesztét közvetlenül nem a Pepsi-Cola okozta, a kólák megjelenése jelentős hatással volt a hazai fejlesztésű üdítők, s általában az üdítőital ipar sorsára, fejlődésére. A kólák iránti kereslet miatt a gyártók a jövedelmezőbb nyugati üdítőitalokat kezdték palackozni, a felhalmozott készleten maradt üvegekbe pedig szovjet piacra szánt vodkát és bort töltöttek, így szabadultak meg tőlük. A Pepsi-Cola és Coca-Cola diktálta és gerjesztette piaci verseny csillapodása után, 1998 tájától lehetőség kínálkozott a korábban kedvelt üdítőital márkák némelyikének feltámasztására, amivel a privatizáció óta levegőben lógó, perekkel végződő márkaviták is azonnal megkezdődtek. Ez azonban, már egy teljesen más történet. (Forrás: Csíki Sándor: ÜDÍTŐITAL TÖRTÉNELEM – Sztár, Traubisoda, Márka, Cola https://foodandwine.hu/2015/04/11/uditoital-tortenelem-sztar-traubisoda-marka-col) A Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat Budapesten a Margit-sziget déli részén lévő Magda-kutat 1936-ban tárták fel, ennek a vizét is az időközben megépült sportuszoda melletti ásványvíztöltő üzembe vezették. 1938-ban megépült a Margit-szigeti ásványvízüzem. A Margit-sziget a 20. század elején Budapest főváros tulajdonába került, és a palackozást a Fővárosi Ásványvíz Vállalat vette át. A második világháború után, 1948-ban megalakult a Fővárosi Ásványvíz és Szikvízüzem. Itt készült az 1960-as években a Bambi üdítőital, amelynek gyártását 1970-ben szüntették be. Az NDK-ból beszerzett gépsorokat az ekkortól importált Pepsi-Cola üdítőital palackozására állították át. Kezdetben 0,25 literes kiszerelésű Pepsi-Colát gyártottak. Miután az ásványvízüzemet összevonták a jéggyárral, az újabb nevén Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat a szikvíz mellett Margitszigeti Kristályvizet is forgalomba hozott. A kékkeretes kártyán egy fiatal, örömmel teli, elegánsan öltözött ifjú pár koccint pepsikólával, kezükben pepsis poharat tartanak, előttük egy teli pepsis üveg. Az előző üveg, amiből már töltöttek, nyilván üres, nem is szerepel a képen. A jobb alsó sarokban a gyártó cég pepsis logója büszkélkedik. A kép jelzetlen.

Üveg és Porcelán Nagykereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1970 Az üveg-porcelán nagykereskedelem a lakosság jobb ellátásáért A kártya fehér kereten belül középen sárga üvegpohár jelképes rajzát mutatja, utalva ezzel a vállalat egyik fő profiljára, az üvegárukra. A felső harmadban a cég emblémája, absztrakt formájú fekete talpas pohát körül szintén fekete felirat: ÜVEG ÉS PORCELÁN NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT, alatta kisebb felirat a célra mutat: Az Üveg-Porcelán Nagykereskedelem a lakosság jobb ellátásáért. A sárga pohár kétoldalán jobbra-balra fél-fél, türkiszszínű stilizált boros dekatáló látható A kép jelzetlen.

Kártyanaptár, 1970 Műanyag. Aki megismeri megszereti A kártya kiadásakor, 1970-ben, még erősen reklámozták a műanyagot, műanyagból készült tárgyakat. Ma már ez a téma elképzelhetetlen lenne, hiszen harcolunk a környezetkárosító, -szennyező anyagok ellen, noha számos területen nélkülözhetetlenek. Nem ezekhez tartozik az ábrázolt citromnyomó, pohár, tojástartó, kenyérkosár, tál és vajtartó. Ezeket a háztartásba szánt tárgyakat ma már többnyire ismét nemesebb anyagokból (például üveg, pocelán, fém) gyártják. A reklám kiadója nem jelenik meg a kártyán. A kép jelzetlen.

Vegyipari Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat A Vegytek Vegyipari Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalatot 1950-ben alapították Budapesten, 1993-ban felszámolták. A kártyán reklámozzák a Vegytek által forgalmazott vegyipari alapanyagokat és késztermékeket. Ezeket az anyagokat benzolgyűrű alakú, hatszögletű, fekete vonal mentén fehér és sárga körökben mutatják. A feliratok: szerves és szervetlen vegyianyagok, műanyagipari alapanyagok, méretes műanyagok, nyers műgumik, ipari vegyi segédanyagok, festékek, zománcok, lakkok. A "benzolgyűrű" közepén a cég szintén benzolgyűrű alakú, fekete alapon szerves molekulát ábrázoló hatszögekben VEGYTEK felirat, körülötte A VEGYIPARI TERMELŐESZKÖZ KERESKEDELMI VÁLLALAT és címe: BUDAPEST V. KOZMA FERENC U 3. TEL.: 115-600 A kép jelzetlen.

Kártyanaptár 1970 Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ Bor- és Szeszipari Főosztály Noha a kártyanaptárt 1970-ben adták ki, más tárgyak (pl. sörnyitó 1998-ból, a szövetkezet megalapításának 20. évfordulójára) a megalapítást 1978-ra teszik. A képen az alsó harmadban fekete alapon . VOSZK . ITALÁRU MINŐSÉG felirat, tőle balra barack- és szilvaplinkát reklámozó üvegek, fölöttük kék mezőben borok, 1967-es évjáratú Ezerjó, sötét olaszrizlinges üvegek ajánlják az innivalókat. Háttérben stilizáltan az u.n. Rákosi címer látható, de a buzakalászos keret helyet valamilyen fogaskerékkel, felül a kötelező vörös -(itt kék) csilaggal. A kép jelzése: G

Centrum áruházak kártyanaptár, 1970 A társaság eredete 1882-re vezethető vissza, Magyarország első áruháza, a „Guttman Jakab" megnyitásához. A vállalat történetének fontos állomása volt a Párizsi Nagyáruház (későbbi nevén Divatcsarnok) megnyitása, melyet 1926-ban a Corvin Áruház követett. Az áruházakat 1948-ban államosították, ezután azok különböző formában működtek. 1966-ban jött létre az Országos Áruházi Vállalat, amely 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet. A rendszerváltást követően a vállalatot privatizálni kezdték. 1991-ben az átszervezést követően a vállalat Centrum Áruházak Kft. néven működött, később részvénytársasági formát vett fel. 1997-ben tulajdonosváltás történt, mivel a német Tengelmann tulajdonban lévő Skála Coop Rt. többségi tulajdont szerzett a Centrum Rt.-ben. Az új vezetés 1999-ben úgy döntött, hogy a Skála és a Centrum Áruházak egyesüljön, és így létrejött a Skála és Centrum Rt. Ezt követően a két áruházlánc profilja keveredni kezdett, de a domináns fél végül a Skála lett, és a Centrum Áruházakat felváltotta a Skála márkanév. 2001-ben sok áruház zárt be. 2005-ben a vállalati vezetés belátta, hogy nem váltak valóra a reményeik, és az áruházak eladása mellett döntöttek, négy kivételével az összes áruházat eladták. Jelenleg az áruházak a Skála áruházlánc áruházaiként működnek. (Wikipedia) A kártyán sárga alapon fekete ruhás eladó segít rá a zöldruhás "Jucikára" egy kabátot. Az eladó ruhája háromszög alapon a CENTRUM ÁRUHÁZAK FELIRATTAL maga az áruház logója. A kép jelzetlen.

Országos Gumiipari Vállalat kártyanaptár 1970 Palma, Tauril, Cordatic, Emergé A vállalat jogelődje az 1882-ben Schottola Ernő által alapított üzem. 1891-ben ennek jogutódaként alakult meg a Magyar Ruggyantaárugyár Rt., amely kerékpárgumi, egyéb műszaki gumiáruk és gumijátékok gyártásával foglalkozott. Az üzemet 1951-ben Ruggyantaárugyár néven államosították, majd 1963-ban más vállalatokkal (Műszaki Gumigyár, Palma Gumigyár, Gumiipari Kutatóintézet, valamint a Gumiabroncs és Műszaki Gumiáru-értékesítő Vállalat) összevonták és létrejött az Országos Gumiipari Vállalatot. A Taurus Gumiipari Vállalat nevet 1973-tól viselte. Az üzem épületét 2017–2018-ban bontották el. (Wikipedia) Fehér alapon sárga mezőben, felül fekete emléma felirata palma, az l betü ernyőt (napernyőt?) képez. Alatta a nagyközönség legkedveltebb cikke, a narancssárga, felfújható, strapabíró gumimatrac látható. A közkedveltség oka az volt, hogy a felületét textilből készítették, nem ragadt a napozók bőrére, mint a műanyagból készült matracok. Hátránya pedig, hogy ha átvizesedett, meglehetősen nehezen száradt, vizesen összehajtva megpenészedett. A martac alatti fekete felirat: ORSZÁGO GUMIIPARI VÁLLALAT, majd ennek kék logoja (alatta Tauril) és egy CORDATIC feliratú autógumi alatt narancssárgán újabb, ezúttal nagybetűs CORDATIC , majd EMERGÉ felirat A kép jelzetlen.

Reklám grafika kártyanaptár 1970 A vörös alapon fehér betükkel grafikát, fotót, filmet, nyomtatványokat, kiállításokat, csomagolási technikát, műanyag- és papírfeldolgozást, elektromos mozgó- és fényreklámok tervezését, kivitelezését és sokszorosítását reklámozó, 1970-ben kiadott kártyanaptárról hiányzik a megrendelő elérhetősége, neve, címe és a tervező jelzése

Centrum áruházak kártyanaptár 1970 Nagyon szép nő fürdőruhában A társaság eredete 1882-re vezethető vissza, Magyarország első áruháza, a „Guttman Jakab" megnyitásához. A vállalat történetének fontos állomása volt a Párizsi Nagyáruház (későbbi nevén Divatcsarnok) megnyitása, melyet 1926-ban a Corvin Áruház követett. Az áruházakat 1948-ban államosították, ezután azok különböző formában működtek. 1966-ban jött létre az Országos Áruházi Vállalat, amely 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet. A rendszerváltást követően a vállalatot privatizálni kezdték, 2005-ben megszünt. (Wikipédia) Pink alapon egy szép modell fotója fürdőruhában reklámozza a Centrum Áruházat, amelynek emblémája fekete háromszögben, a jobb fölső harmadban látható. Ezidőtájt kezdtek el szép nőkkel különböző tárgyakat reklámozni, ami ellen ma már nők harcolnak. A kép jelzetlen.

Kártyanaptár, 1970 Magyar és szlovák nyelvű A JEDNOTA csehszlovák áruház 1970-ben magyar és szlovák nyelvű reklámmal csábítja Komarnoba (Révkomáromba) a vevőket. A kártya magyar felirata szerint FELESLEGESEN NE UTAZZON, NÁLUNK VÁSÁROLJON. Sárga alapon egy vidékies küllemű fiatal pár, fejkendős, pruszlikos nő és fekete kalapos, bajszos, csizmás férfi, nagy csomagokkal siet valószínűleg ki az áruházból. A jobb alsó harmadban piros színnel az áruház logója látható, középen JEDNOTA feliratot gyűrű keretez, ennek alsó része fogaskerék, felső pedig kalász, jelképezve, hogy mind a falusiaknak, mind pedig a városiaknak is rendelkezésére állnak.

Utasellátót reklámozó kártyanaptár 1970-ből. A naptáron karcsú, fürdőruhás, csípőre tett kezű nő fotója látható, fejmagasságban lila-vörös-zöld színkörökre nyomva az Utasellátó logója. Fent: "Boldog Új Évet kíván az Utasellátó" felirat olvasható. Az Utasellátó Vállalat 1948. november 24-én meg működését a MÁV égisze alatt. Alapítólevele szerint a közlekedés valamennyi ágánál jogosult volt kielégíteni az utazóközönség sokoldalú (vendéglátóipari, szállodaipari, élelmiszerkereskedelmi stb.) igényeit. Profiljába tartozott a vasúti restik és éttermek üzemeltetése, jelen volt a buszpályaudvarokon és a hajóállomásokon is. Tevékenységének fontos részét képezte a nemzetközi és belföldi forgalomban nyújtott klasszikus utasellátás az étkező-, háló- és fekvőhelyes kocsikon. Megalapítását követően szolgáltatásainak köre egyre bővült. Megjelent a belföldi és külföldi dunai kirándulóhajókon, valamint a Budapest-Bécs között közlekedő szárnyashajókon is. 1984-től a vállalat biztosította a Donauprinzessin luxus szállodahajó teljes vendéglátását a Budapest-Passau útvonalon. A bécsi hajóállomáson működő Tegethoff étteremben szintén az Utasellátó szakemberei öregbítették a magyar gasztronómia hírnevét. A cég tevékeny részt vállalt parlamenti fogadások és egyéb rendezvények gasztronómiai részének lebonyolításában is. 1986-ban az Utasellátó Vállalat elnyerte az első magyarországi Forma 1-es futamhoz kapcsolódó teljes vendéglátás jogát. Ezen kívül több éven át a cég gondoskodott a Budapest Sportcsarnokban rendezett szilveszteri mulatságok vendégeinek jóltartásáról. 1992-ig az Utasellátó Vállalat valutás hálózattal is rendelkezett. Az Utastourist-üzletekben, pályaudvarokon, a Ferihegyi repülőtéren, egyes szállodákban magyar és külföldi állampolgárok vásárolhattak akkor kuriózumnak számító áruféleségeket dollárért, schillingért, nyugat-német márkáért. 1996. december 1-jén a MÁV Rt. – az 50 éve működő Utasellátó Vállalat utódjaként – megalapította a MÁV Utasellátó Részvénytársaságot. A részvénytársaság megalakulásakor kettévált a mozgó- és az állószolgálat. Az állószolgálat – a pályaudvari büfékkel és éttermekkel – a Resti Kft. kezelésébe került. A mozgószolgálatot továbbra is a MÁV Utasellátó látta el. A járatokban közlekedő étkező-bisztró kocsik üzemeltetését „haszonbéresek” végezték, akik pályázat alapján nyerték el az üzemeltetési jogot. Megalapítását követően szolgáltatásainak köre egyre bővült. Megjelent a belföldi és külföldi dunai kirándulóhajókon, valamint a Budapest-Bécs között közlekedő szárnyashajókon is. 1984-től a vállalat biztosította a Donauprinzessin luxus szállodahajó teljes vendéglátását a Budapest-Passau útvonalon. A bécsi hajóállomáson működő Tegethoff étteremben szintén az Utasellátó szakemberei öregbítették a magyar gasztronómia hírnevét. Csokiroló, „sztaniolba” csomagolt csemege, csatos üveges üdítő; Herendi, Hollóházi logózott porcelánok – ezek ma már több évtizedes vasúti utazásos emlékek. A modern magyar vasúti közlekedés egyik szimbóluma, az Utasellátó és termékei azon kevés vasút- és vendéglátástörténeti emlék tartozik, amely szinte kivétel nélkül mindenkiben nosztalgikus érzetet ébreszt. Forrás: https://kvik50.uni-bge.hu/utasellato-kiallitas/ http://atszallo.blogspot.com/2008/12/60-ves-az-utasellt-az-utasellt.html A kép jelzetlen.

Egész évben szerencse totó lottó kártyanaptár 1970 A Szerencsejáték Zrt.100%-os állami tulajdonban lévő, budapesti központtal működő gazdasági társaság. A vállalat Magyarország egész területén kizárólagos joggal forgalmaz sorsolásos játékokat. A szervezett magyar szerencsejáték születésnapja október 19-e. 1947-ben ugyanis ezen a napon indult a Totó játék árusítása - az angol Góltotó mintájára -, azzal a céllal, hogy a magyar csapat kijuthasson az 1948-as londoni olimpiára. Akkoriban ugyanis bevett gyakorlatnak számított, hogy az állami irányítású intézetek Európa legtöbb országában külön sportfogadást szerveztek azért, hogy a befolyó sportfogadási összegekből finanszírozzák az olimpiai játékokra való felkészülést és a részvételi költségeket a II. világháborút követően. Több mint 70 év távlatában elmondható, hogy igazán jó döntésnek bizonyult a játék bevezetése, hiszen a magyar csapat összesen 28 érmet, ebből 10 aranyat, 5 ezüstöt és 13 bronzérmet szerzett az 1948-as nyári játékokon. Emellett – többek között - ezen az olimpián nyerte első aranyérmét Papp László ökölvívó. A játék legnagyobb, 13+1-es főnyereményét 2013-ban nyerte meg egy játékos, amely 57 145 865 forintot ért. A játék szervezése 1950-ig a Posta Takarékpénztár kereteiben zajlott, majd átkerült az Országos Takarékpénztárhoz, ahol a szervező és lebonyolító a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság lett. 10 évvel a Totó játék bevezetését követően 1957. január 17-én megszületett a modern magyar lottó is. A játék első sorsolását 1957. március 7-én tartották. A magyarországi szerencsejáték-történet vitathatatlanul legsikeresebb játéka valószínűsíthetően az 1956-os forradalom leverését követően, némiképp kedélyjavító intézkedésként, a társadalmi igények kielégítése érdekében került bevezetésre. Az Ötöslottó történetének legnagyobb nyereményét 2003-ban vitték haza, egy szerencsés nyertes 5 092 890 758 forintot nyert. A szerencsejáték szervezésben újabb változást a 1991-es év hozott. Az Országos Takarékpénztár Sportfogadási és Lottó Igazgatóságának tevékenységi köre önállósult, és 1991. január elsejével létrejött a Szerencsejáték Rt., mint nemzeti lottótársaság. A társaság cégformája 2005. szeptember 22-ét követően zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.) lett. (Wikipedia) A kártyán jobb oldalon egy fiatalember feje látszik, szájából jön ki a felirat: "TOTO LOTTO", elnéz a balolalon egy fiatal, tarka ruhába öltözött nő feje felett, aki boldogan mosolyog, nyilván nyert a reklámfeliraton szereplő játékon. A kép jelzetlen.

Hajtómű és Felvonógyár kártyanaptár 1970 a HAFE (először Hajtómű és Felvonógyár, majd Hajtóművek és Festőberendezések Gyára), amely 1909 óta gyárt ipari hajtóműveket. A gyáregységet 1993-ban vásárolta meg egy ma már több mint 60 éves forgácsolási tapasztalattal rendelkező magyar szakmai befektető, aki a HAFE valamennyi erőforrását, know-how-ját, szakembergárdáját megőrizte és egyben tartotta. A cég operatív irányítását azóta is közvetlenül az új tulajdonos családja látja el. Azon kevés volt szocialista vállalat egyike, amely napjainkban is működik. Széles körben forgalmazza a termékeit. A középkék alapszínű kártya felső részén fekete betűs írás: HAJTÓMŰ ÉS FELVONÓGYÁR, alatta pink színben az emblémájuk: HAFE, majd fekete fogaskerekek előtt egy fehér fogaskerékben stilizált madár (?) látható. A kép jelzetlen.

Magyar Autóklub kártyanaptár 1970 1900. november 30-án, Budapesten 45 tag képviseletében a Royal szállodában alakult meg a mai Klub elődje, a Magyar Automobil Klub, amelynek elnöke gróf Szapáry Pál, a választmány tagjai pedig többek között Bánki Donát, Csonka János és Törley József lettek. Jelentősebb elnökei között például 1906-tól gróf Andrássy Sándor (1863-1946), országgyűlési képviselő, nagybirtokos volt. A Club 1911-ben felvehette a Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) nevet. A nevéből később elhagyta a „királyi” jelzőt. 1960-ban pedig a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára felvette a Magyar Autóklub nevet Székhelyét 2011-ben Újpestre, a 2011. november 11-én 11 óra 11 perckor felavatott új, Berda József utcai Magyar Autóklub Szolgáltató Központ irodaházába helyezte át. Egész évben az autósok szolgálatában A kártya közepén az Autóklub kerek logoja látható, a kártyát baloldalon kék, jobboldalon sárga színekkel osztották ketté. A logo fölötti felirat:EGÉSZ ÉVBEN, alatta: AZ AUTÓSOK SZOLGÁLATÁBAN A kép jelzetlen.

Egyéni védőeszközök szakszerű használatával előzzük meg a baleseteket kártyanaptár 1970 Szakszervezeti Munkavédelmi Felügyelet Fehér keretben, szürke mezőben védősisakos, fülvédős, napszemüveges, munkaruhás "szaki" feje feletti felirat hívja fel a figyelmet a védőeszközök fontosságára: EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK SZAKSZERŰ HASZNÁLATÁVAL, folytatás a figura alatt: ELŐZZÜK MEG A BALESETEKET. A kártya ezen felületén nem látható a kibocsátó szervezet elnevezése. A kép jelzetlen.

Zöldség és gyümölcs termékeit felvásárolja és értékesíti a szabolcsi MÉK kártyanaptár 1970 Világos alapon a felső harmadban stilizált almát, sárgarépát, burgonyát és teljesen nem felismerhető egyéb zöldséget ábrázol a kártya, amelynek alsó harmadában ismerteti a célt: ZÖLDSÉG ÉS GYÜMÖLCS TERMÉKEIT FELVÁSÁROLJA ÉS ÉRTÉKESÍTI A SZABOLCSI "MÉK". Mellette a fekete színű logo emlékeztete sz u.n. Rákosi címerre: koszorúba foglalt felfelé törő oszlop (rakéta?) tetején ötágú csillag, a koszorú baloldala fogaskereket ábrázol, emlékeztetve a munkásosztályra, jobboldala pedig buza(zab?, árpa?stb.?)kalász a mezőgazdaságra. Hasonló emblémákat terveztettek más vállalatok is, lehetséges, hogy előírás volt, esetleg a tervező különböző cégeknek sorozatban gyártotta a rajzokat A kép jelzetlen.

Minden ami jó falat a XIII. kerületi Vendéglátóipari Vállalat Üzleteiben kártyanaptár 1970 A kártyán kissé félretolt formában, fehér alapon a fekete felirat szavai között különböző színes ételek (desszert, hal, sült szárnyas, meghatározhatatlan egyéb ennivaló) láthatóak. A felirat: MINDEN AMI JÓ FALAT. Az alsó harmadban cikornyás lila képkeretben római XIII számmal jelőlik az ilyen számokat még ismerők számára a kerületet, alatta ezt megerősitendő: KERÜLETI VENDÉGLÁTÓIPARI VÁLLALAT ÜZLETEIBEN, ami egyszerüsítve vendéglőt jelent. A kép jelzetlen.

Utasellátót reklámozó kártyanaptár 1970-ből. Lila háttérre komponált csinos fürdőruhás nő fotója látható, a nő kezében rajzolt papírföldgömböt tart, amin az utazás közlekedési eszközei: vonat, hajó, busz stilizált rajza látszik. Fent: Utasellátó logója. Az Utasellátó Vállalat 1948. november 24-én meg működését a MÁV égisze alatt. Alapítólevele szerint a közlekedés valamennyi ágánál jogosult volt kielégíteni az utazóközönség sokoldalú (vendéglátóipari, szállodaipari, élelmiszerkereskedelmi stb.) igényeit. Profiljába tartozott a vasúti restik és éttermek üzemeltetése, jelen volt a buszpályaudvarokon és a hajóállomásokon is. Tevékenységének fontos részét képezte a nemzetközi és belföldi forgalomban nyújtott klasszikus utasellátás az étkező-, háló- és fekvőhelyes kocsikon. Megalapítását követően szolgáltatásainak köre egyre bővült. Megjelent a belföldi és külföldi dunai kirándulóhajókon, valamint a Budapest-Bécs között közlekedő szárnyashajókon is. 1984-től a vállalat biztosította a Donauprinzessin luxus szállodahajó teljes vendéglátását a Budapest-Passau útvonalon. A bécsi hajóállomáson működő Tegethoff étteremben szintén az Utasellátó szakemberei öregbítették a magyar gasztronómia hírnevét. A cég tevékeny részt vállalt parlamenti fogadások és egyéb rendezvények gasztronómiai részének lebonyolításában is. 1986-ban az Utasellátó Vállalat elnyerte az első magyarországi Forma 1-es futamhoz kapcsolódó teljes vendéglátás jogát. Ezen kívül több éven át a cég gondoskodott a Budapest Sportcsarnokban rendezett szilveszteri mulatságok vendégeinek jóltartásáról. 1992-ig az Utasellátó Vállalat valutás hálózattal is rendelkezett. Az Utastourist-üzletekben, pályaudvarokon, a Ferihegyi repülőtéren, egyes szállodákban magyar és külföldi állampolgárok vásárolhattak akkor kuriózumnak számító áruféleségeket dollárért, schillingért, nyugat-német márkáért. 1996. december 1-jén a MÁV Rt. – az 50 éve működő Utasellátó Vállalat utódjaként – megalapította a MÁV Utasellátó Részvénytársaságot. A részvénytársaság megalakulásakor kettévált a mozgó- és az állószolgálat. Az állószolgálat – a pályaudvari büfékkel és éttermekkel – a Resti Kft. kezelésébe került. A mozgószolgálatot továbbra is a MÁV Utasellátó látta el. A járatokban közlekedő étkező-bisztró kocsik üzemeltetését „haszonbéresek” végezték, akik pályázat alapján nyerték el az üzemeltetési jogot. Megalapítását követően szolgáltatásainak köre egyre bővült. Megjelent a belföldi és külföldi dunai kirándulóhajókon, valamint a Budapest-Bécs között közlekedő szárnyashajókon is. 1984-től a vállalat biztosította a Donauprinzessin luxus szállodahajó teljes vendéglátását a Budapest-Passau útvonalon. A bécsi hajóállomáson működő Tegethoff étteremben szintén az Utasellátó szakemberei öregbítették a magyar gasztronómia hírnevét. Csokiroló, „sztaniolba” csomagolt csemege, csatos üveges üdítő; Herendi, Hollóházi logózott porcelánok – ezek ma már több évtizedes vasúti utazásos emlékek. A modern magyar vasúti közlekedés egyik szimbóluma, az Utasellátó és termékei azon kevés vasút- és vendéglátástörténeti emlék tartozik, amely szinte kivétel nélkül mindenkiben nosztalgikus érzetet ébreszt. Forrás: https://kvik50.uni-bge.hu/utasellato-kiallitas/ http://atszallo.blogspot.com/2008/12/60-ves-az-utasellt-az-utasellt.html A kép jelzetlen.

Bizományi Áruház Vállalat Mária Terézia 1773. augusztus 23-án alapította meg hazánk legnagyobb múltú, jogfolytonosan működő vállalkozását, az Első Magyar Királyi Zálogházat, amely ma BÁV Aukciósház és Záloghitel Zrt. néven működik (Cégismertető). A kártya fehér alapon cikornyás kék keretben balra újabb (ovális) kék keretben a Miloi Vénuszt mutatja, amely azóta is a cég logoja. Jobbra egy szintén túlcicomázott, stilizált kék asztalon fekete teás (vagy kávés?) készlet szerepel, reklámozva a különféle régi tárgyakat, amelyeket venni és eladni is lehet a vállalatnál. A készlet anyaga - fém, porcelán? nem derül ki a rajzból. A kártyát jelzés szerint a KNER nyomda készítette.