A Rippl-Rónai Múzeum néprajzi gyűjteményében őrzött hangszerek.
RRM_NT_Hangszerek
A köcsögdudát főleg regöléskor használták. A Dunántúlon karácsony másnapjától január első hetéig jártak házról-házra a regölők, hogy ezzel a termékenységvarázsló rítussal bőséges termést biztosítsanak a gazdának. A köcsögduda tetejére feszített marhahólyagba dugott nádszálat nedves ujjakkal dörzsölték, húzogatták, így morgó, huppogó hang keletkezett. A hangszer megszólaltatása és hangja is erősen utal a termékenységhez kapcsolódó funkciójára. Népi elnevezése szottyogtató, höppögő, köcsögbőgő.
Ezt a dudát Vámosi Vendel juhász készítette Kaposváron, 1948-ban. Tömlője szőrös kecskebőr, sallangjai és szíja macskabőr. A duda kedvelt hangszere volt a kanászoknak és a juhászoknak. A szegényebb néprétegek lakodalmakon és farsangi bálokon a 20. század elejéig szívesen mulattak dudaszóra. Férfias hangszer, nők soha nem játszottak rajta. Úgy tartották, a dudásoknak a pokolra kell leszállniuk a hangszer kezelésének megtanulásához.
[Rekord frissítve: ]