RRM_NT_Hangszerek

Citora kulcsa - húrt feszítettek vele. Készítője ismeretlen kovács.

Furulya - pásztor használta

Hosszúfurulya - pásztor használta

Keményfa, esztergált, faragott. 8 szögletű

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Szilva, juhar, fenyő; faragott, fűrészelt, festett, (gyári) acélhúrok, borostyán

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Furulya - pásztor használta

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Bodzafa tövéből faragott, díszített.

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya Egy pásztorember ajándékozta.

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

A köcsögdudát főleg regöléskor használták. A Dunántúlon karácsony másnapjától január első hetéig jártak házról-házra a regölők, hogy ezzel a termékenységvarázsló rítussal bőséges termést biztosítsanak a gazdának. A köcsögduda tetejére feszített marhahólyagba dugott nádszálat nedves ujjakkal dörzsölték, húzogatták, így morgó, huppogó hang keletkezett. A hangszer megszólaltatása és hangja is erősen utal a termékenységhez kapcsolódó funkciójára. Népi elnevezése szottyogtató, höppögő, köcsögbőgő.

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya Vámosi Vendel juhásztól vétetett. Ő készítette.

Ezt a dudát Vámosi Vendel juhász készítette Kaposváron, 1948-ban. Tömlője szőrös kecskebőr, sallangjai és szíja macskabőr. A duda kedvelt hangszere volt a kanászoknak és a juhászoknak. A szegényebb néprétegek lakodalmakon és farsangi bálokon a 20. század elejéig szívesen mulattak dudaszóra. Férfias hangszer, nők soha nem játszottak rajta. Úgy tartották, a dudásoknak a pokolra kell leszállniuk a hangszer kezelésének megtanulásához.

Keményfa, faragott, puhafa, fűrészelt, díszített.

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya Füki Sándor juhásztól vétetett.

Bükkfa a "fej" és a "húrtartó" "oldala" fenyőfa "ajla" kontralemez, teteje fenyőfa

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya