FAD 4

Álló téglalap alakú hascímke. Kék alapon piros és fehér feliratok, középen egy világos kék kivágat, abban egy olajág és egy galamb, a szélén egy dió. Fent és lent fehér és piros feliratok: Diólelke. Dr. Noseda Likőrkülönlegessége.

Álló téglalap alakú hascímke, felkerekített felső sarkokkal. A címke közepén egy nő áll, a lába alatt egy oroszlán, a kezében ág. Fölötte és alatta feliratok: Radium Gyógyfűkivonat oroszlánerőt ád. Beszterczebányai Első Magyar Gyümölcs Lepárlás. Likőr - különlegességek gyára gözeröre

Kinyitható reklámlap, az előlapon Likőr reklám, két lóval és egy férfival, a hátoldalon pedig konzerv reklám, egy kisfiú konzervdobozból eszik gyümölcsöt, alatta kék felirat. A belső oldalakon piros és fekete feliratok mindkét reklámmal kapcsolatban.

Álló téglalap alakú italcímke, fehér keretben barna alapon középen egy trón, rajta vörös palást és kalap, fölötte és alatta feliratok. Magyar Gyártmány

2 álló téglalap formátumú hascímkefehér keretben barna alapon középen egy trón, rajta vörös palást és kalap, fölötte és alatta feliratok. Magyar Gyártmány Mellette pedig 5-5 nyakcímke.

Fekvő téglalap alakú hascímke, natúr alapon címerpajzsok, feliratok és különböző érmek.

Natúr alapon piros tégelyszerű csomagolás, rajta a Franck cég neve és védjegye és telephelyei, valamint feliratok: Ön megtakarít babkávét egy kis adag: Franck: hozzáadásával. Ezen előny abban keresendő, hogy a "valódi: Franck" a babkávéízhez az összes rendelkezésre álló pótlékok közül a legközelebb áll. A Franck Rt.-nek köszönhető a pótkávéfogyasztás elterjedése Magyarország területén. Ilyen kávépótléknak számít például a cikóriagyökér, a füge, a maláta, a cukorfélék, a búza, az árpa, a kukorica, a répafélék stb. Johann Hienrich Franck alapította 1827-ben a kávépótlót készítő és forgalmazó céget, ami 1882-ben települt Magyarországra Franck Henrik és fiai néven, kezdetben a zágrábi üzemből szállították termékeiket hazánkba, majd 1888-tól a kassai üzemből. A 19. század végére a cég már nemzetközi elismertségnek örvendhetett és szerte a világban voltak telephelyei. A cég méltán híres védjegye a kávédaráló az 1890-es, 1900-as években alakult ki, leghíresebb termékei pedig a következőek: Frank cikóriakávé, a Kathreiner Kneipp malátakávé, az Enrilo, a Franck Hydropath, Frank Karo, Perola, Doszka, Rosil, Edeska.

Natúr alapon sárga tégelyszerű csomagolás, rajta a Franck cég neve és védjegye és telephelyei, valamint feliratok:Adja ki háztartási pénzét meggondolva, válasszon jó minőséget, úgy takarékosan és jövedelmezően fog gazdálkodni. Ezen értelemben fogja Ön, már az első kísérlet után a valódi: Franck: kávé-pótlékot, mint a legjobb minőséget háztartásába mindenkorra felvenni. A Franck Rt.-nek köszönhető a pótkávéfogyasztás elterjedése Magyarország területén. Ilyen kávépótléknak számít például a cikóriagyökér, a füge, a maláta, a cukorfélék, a búza, az árpa, a kukorica, a répafélék stb. Johann Hienrich Franck alapította 1827-ben a kávépótlót készítő és forgalmazó céget, ami 1882-ben települt Magyarországra Franck Henrik és fiai néven, kezdetben a zágrábi üzemből szállították termékeiket hazánkba, majd 1888-tól a kassai üzemből. A 19. század végére a cég már nemzetközi elismertségnek örvendhetett és szerte a világban voltak telephelyei. A cég méltán híres védjegye a kávédaráló az 1890-es, 1900-as években alakult ki, leghíresebb termékei pedig a következőek: Frank cikóriakávé, a Kathreiner Kneipp malátakávé, az Enrilo, a Franck Hydropath, Frank Karo, Perola, Doszka, Rosil, Edeska.

Natúr alapon lila keretben lilás metszet két nő egy kocsit hajt.Felirat: Valódi Franck kávé pótlék. Balra lent a cég védjegye. A Franck Rt.-nek köszönhető a pótkávéfogyasztás elterjedése Magyarország területén. Ilyen kávépótléknak számít például a cikóriagyökér, a füge, a maláta, a cukorfélék, a búza, az árpa, a kukorica, a répafélék stb. Johann Hienrich Franck alapította 1827-ben a kávépótlót készítő és forgalmazó céget, ami 1882-ben települt Magyarországra Franck Henrik és fiai néven, kezdetben a zágrábi üzemből szállították termékeiket hazánkba, majd 1888-tól a kassai üzemből. A 19. század végére a cég már nemzetközi elismertségnek örvendhetett és szerte a világban voltak telephelyei. A cég méltán híres védjegye a kávédaráló az 1890-es, 1900-as években alakult ki, leghíresebb termékei pedig a következőek: Frank cikóriakávé, a Kathreiner Kneipp malátakávé, az Enrilo, a Franck Hydropath, Frank Karo, Perola, Doszka, Rosil, Edeska.

Natúr alapon egy kisfiú lovagol egy csomag malátakávén, a kezében kanál és csésze, alatta felirat: Egészen jó barátja Kathreiner Kneipp Malátája. A Franck Rt.-nek köszönhető a pótkávéfogyasztás elterjedése Magyarország területén. Ilyen kávépótléknak számít például a cikóriagyökér, a füge, a maláta, a cukorfélék, a búza, az árpa, a kukorica, a répafélék stb. Johann Hienrich Franck alapította 1827-ben a kávépótlót készítő és forgalmazó céget, ami 1882-ben települt Magyarországra Franck Henrik és fiai néven, kezdetben a zágrábi üzemből szállították termékeiket hazánkba, majd 1888-tól a kassai üzemből. A 19. század végére a cég már nemzetközi elismertségnek örvendhetett és szerte a világban voltak telephelyei. A cég méltán híres védjegye a kávédaráló az 1890-es, 1900-as években alakult ki, leghíresebb termékei pedig a következőek: Frank cikóriakávé, a Kathreiner Kneipp malátakávé, az Enrilo, a Franck Hydropath, Frank Karo, Perola, Doszka, Rosil, Edeska

Natúr alapon egy puttóhoz hasonló kisfiú áll egy posztamensként használt malátakávé csomagoláson. A Franck Rt.-nek köszönhető a pótkávéfogyasztás elterjedése Magyarország területén. Ilyen kávépótléknak számít például a cikóriagyökér, a füge, a maláta, a cukorfélék, a búza, az árpa, a kukorica, a répafélék stb. Johann Hienrich Franck alapította 1827-ben a kávépótlót készítő és forgalmazó céget, ami 1882-ben települt Magyarországra Franck Henrik és fiai néven, kezdetben a zágrábi üzemből szállították termékeiket hazánkba, majd 1888-tól a kassai üzemből. A 19. század végére a cég már nemzetközi elismertségnek örvendhetett és szerte a világban voltak telephelyei. A cég méltán híres védjegye a kávédaráló az 1890-es, 1900-as években alakult ki, leghíresebb termékei pedig a következőek: Frank cikóriakávé, a Kathreiner Kneipp malátakávé, az Enrilo, a Franck Hydropath, Frank Karo, Perola, Doszka, Rosil, Edeska

Natúr alapon egy kék tónusú bolti jelenet: egy kislány malátakávét vásárol. Felirat: Boltos bácsi, szépen kérem,/ Csak Kathreinert adjon nékem! A Franck Rt.-nek köszönhető a pótkávéfogyasztás elterjedése Magyarország területén. Ilyen kávépótléknak számít például a cikóriagyökér, a füge, a maláta, a cukorfélék, a búza, az árpa, a kukorica, a répafélék stb. Johann Hienrich Franck alapította 1827-ben a kávépótlót készítő és forgalmazó céget, ami 1882-ben települt Magyarországra Franck Henrik és fiai néven, kezdetben a zágrábi üzemből szállították termékeiket hazánkba, majd 1888-tól a kassai üzemből. A 19. század végére a cég már nemzetközi elismertségnek örvendhetett és szerte a világban voltak telephelyei. A cég méltán híres védjegye a kávédaráló az 1890-es, 1900-as években alakult ki, leghíresebb termékei pedig a következőek: Frank cikóriakávé, a Kathreiner Kneipp malátakávé, az Enrilo, a Franck Hydropath, Frank Karo, Perola, Doszka, Rosil, Edeska

A reklámlapon világos keretben, fekete háttér előtt a Szent István Tápszerművek 1922-ben bejegyzett védjegyét láthatjuk SZIT Lacikát, alatta felirattal: Szent István malátakivonat legyőzi a vérszegénységet, elősegíti a csontképződést. A Szent István Tápszerművek 1916-ben jött létre és leginkább növényi és állati eredetű tápszerek gyártásával foglalkozott Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Kőbányai Polgári Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.

A számolócédula felső részén egy színes kép látható, rajta egy kislány és egy kisfiú beszélget, a kislány a mögötte álló hirdetőoszlopra mutat amin egy plakát van. A Plakáton a Szent István Tápszerművek 1922-ben bejegyzett védjegyét láthatjuk SZIT Lacikát, alatta felirattal: Erőt, egészséget ad a Szt. István malátakávé. A kép alatt pedig a beszélgetés olvasható. A Szent István Tápszerművek 1916-ban jött létre és leginkább növényi és állati eredetű tápszerek gyártásával foglalkozott Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Kőbányai Polgári Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.

A számolócédula felső részén egy színes kép látható, rajta két fiú beszélget, az alacsonyabbik a mögötte álló hirdetőoszlopra mutat amin egy plakát van. A Plakáton a Szent István Tápszerművek 1922-ben bejegyzett védjegyét láthatjuk SZIT Lacikát, alatta felirattal: Erőt, egészséget ad a Szt. István malátakávé. A kép alatt pedig a beszélgetés olvasható. A Szent István Tápszerművek 1916-ben jött létre és leginkább növényi és állati eredetű tápszerek gyártásával foglalkozott Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Kőbányai Polgári Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.

A számolócédulán egy idősebb népviseletes lány látható az ölében egy kislánnyal. A kislány kezében és a lány karján egy kosár SZIT termékekkel, körülöttük feliratok. A Szent István Tápszerművek 1916-ben jött létre és leginkább növényi és állati eredetű tápszerek gyártásával foglalkozott Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Kőbányai Polgári Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.

A számolócédulán két anyuka beszélget, körülöttük a gyermekeik, alattuk pedig feliratok. A Szent István Tápszerművek 1916-ben jött létre és leginkább növényi és állati eredetű tápszerek gyártásával foglalkozott Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Kőbányai Polgári Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.

Natúr alapon három jelenet és mellette feliratok: Oláhnak kecsketej a jó, Muszkának meg vuki való. De a magyar kényes fajta, a kávét is válogatja: Nem is ízlik őneki már, csak Szent István Cikóriás! A Szent István Tápszerművek 1916-ben jött létre és leginkább növényi és állati eredetű tápszerek gyártásával foglalkozott Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Kőbányai Polgári Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.

A számolócédulán egy nő főz, egy férfi pedig az asztalnál ül és kávézik, a kép alatt felirat: Nékem olyan asszony kell,/ Ki betegen is felkel,/Danol és nem óbégat,/ Úgy főzi meg "Szent István" cikóriás kávémat. A Szent István Tápszerművek 1916-ben jött létre és leginkább növényi és állati eredetű tápszerek gyártásával foglalkozott Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Kőbányai Polgári Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.

Natúr alapon a Szent István Tápszerművek 1922-ben tervezett védjegye látható, SZIT Lacika, alatta pedig felirat: Stadler papa kívánságára ezentúl így iszom a Szent István Maláta kávét. A Szent István Tápszerművek 1916-ben jött létre és leginkább növényi és állati eredetű tápszerek gyártásával foglalkozott Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Kőbányai Polgári Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.

A számolócédula felső részén egy kép látható, rajta két fiú beszélget, az alacsonyabbik a mögötte álló hirdetőoszlopra mutat amin egy plakát van. A Plakáton a Szent István Tápszerművek 1922-ben bejegyzett védjegyét láthatjuk SZIT Lacikát, alatta felirattal: Erőt, egészséget ad a Szt. István malátakávé. A kép alatt pedig a beszélgetés olvasható. A Szent István Tápszerművek 1916-ben jött létre és leginkább növényi és állati eredetű tápszerek gyártásával foglalkozott Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Kőbányai Polgári Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.

Natúr alapon középen egy nyomat, rajta két birkózó, mögöttük két SZIT plakát. A Szent István Tápszerművek 1916-ben jött létre és leginkább növényi és állati eredetű tápszerek gyártásával foglalkozott Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Kőbányai Polgári Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.

A képek két férfi látható kávézás közben, alattuk pedig felirat. A Szent István Tápszerművek 1916-ben jött létre és leginkább növényi és állati eredetű tápszerek gyártásával foglalkozott Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Kőbányai Polgári Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.

A képen egy népviseletes nő áll középen és a kezében SZIT terméket tart, fölötte és alatta feliratok, a háttérben pedig Budapest híres épületeinek sziluettje. A Szent István Tápszerművek 1916-ben jött létre és leginkább növényi és állati eredetű tápszerek gyártásával foglalkozott Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Kőbányai Polgári Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.