MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Rippl-Rónai Múzeum RRM_NT_Ostorok és ostornyelek

RRM_NT_Ostorok és ostornyelek

OSTOROK ÉS OSTORNYELEK

Az állatok tereléséhez használt talán legismertebb eszköz az ostor. Ez elsősorban nem a fizikai kontaktus miatt hatékony, hanem durranó hangja az, ami megriasztja az állatot. Nem más ez, mint hangrobbanás, ugyanis ha egy körülbelül 30-40 cm hosszú fa nyélre egy karikán forgó 2-3 méteres bőrfonatot erősítünk, ez egy gyors mozdulattal felgyorsítható 340 m/s, azaz több mint 1200 km/óra sebességűre. Mikor átlépi a hangsebességet, akkor halljuk a durranást.

Ostora a csikósnak, a gulyásnak és a kanásznak volt. Juhászok nem használták. Somogyban a legtöbb adatunk a kanászokéról maradt fenn, akik a faluból való ki- és behajtáskor terelték ezzel a falkát. A népmesék kurta farkú malaca nem a képzelet szüleménye. Előfordult néha, hogy a fiatalabb, gyengébb malacoknak leszakadt a farka egy-egy véletlen ostorcsapástól, ezeket nevezték kurtának. Kanászostort borjú vagy kutya bőréből fontak. A kanásznak, főleg a ridegen tartott falka őrzőjének, nem volt kutyája, mivel a disznók széttépték volna. De hozzá vitték el a falusiak kutyájukat, ha meg akartak szabadulni tőle: a disznók pillanatok alatt széttépték a komisz ebeket.

Az ostor a falka egybentartásának szimbolikus eszköze is. Úgy tartották, ha Szentgyörgy nap előtt megölt kígyó nyelvét a végébe fúrt kis lyukba dugják, segít összetartani az állatokat. Ha új helyre szegődött a pásztor, ilyennel durrogtatta körbe a legelőt. Gonoszűző napokon (Orbán nap 05.25, Rókus nap 08.16, Vendel nap 10.24, Éva estéje 12.24) a katolikus hitű berki pásztorok a kezükben lógó rózsafüzér „erejét” nyakukba akasztott gonoszűző ostorral növelték Ezen hét karika, sudarán pedig hét gomb volt, nyelén keresztes fenyő formájú faragással. A rózsafüzérek szentelésekor ezt is az oltárra tették, vagy szenteltvízzel meghintették.

Ha új pásztor került az állatok mellé szentelt sonka madzagjából font ostorral hajtott ki első alkalommal, majd kelet felé fordulva eltemette a legelő végében, így szüntetve meg elődje hatalmát a nyáj és a legelő fölött.

[ 53 Tárgy ]

Karikás ostornyél

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Karikás ostornyél

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Karikás ostornyél

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya Bódis István pásztortól vétetett.

Karikás ostornyél

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Ostornyél

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Ostornyél (kanászostor)

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Ostornyél "ostornyél"

Keményfa, ólomdísz, rézkarika; vésett, stílizált díszű

Karikás ostor, faragott nyéllel

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya Kálmán István juhásztól vétetett.

Kanászostor

Bükkfa a nyele, kutyabőr az ostor, fonott.

Kanászostor

Vadkörtefa, vésett virágos díszű, kutyabőrből fonott ostorrész. Ezt az ostort egy kanász készítette, de egy cipészmester őrizte meg, aki apjától kapta. Később egy kaposvári általános iskolás gyermek, Kovács István kapta meg. Sokan nem is gondolnák, hogy az állatok tereléséhez használt talán legismertebb eszköz elsősorban nem a fizikai kontaktus miatt hatékony, hanem durranó hangja az, ami megriasztja az állatot. Nem más ez, mint hangrobbanás, ugyanis ha egy körülbelül 30-40 cm hosszú fa nyélre egy karikán forgó 2-3 méteres bőrfonatot erősítünk, ez egy gyors mozdulattal felgyorsítható 340 m/s, azaz több mint 1200 km/óra sebességűre. Mikor átlépi a hangsebességet, akkor halljuk a durranást. Kanászostort borjú vagy kutya bőréből fontak. A népmesék kurta farkú malaca nem a képzelet szüleménye. A disznókat csattogó ostorral hajtották. Előfordult néha, hogy a fiatalabb, gyengébb malacoknak leszakadt a farka egy-egy véletlen ostorcsapástól, ezeket nevezték kurtának. Készítője ismeretlen kanászember Lengyeltóti környékén.

Ostor

Keményfa,faragott,szíj,ólom rafia Ostornyél:1971 Szíj:1920

Ostor

Keményfából faragott ostornyél 1/2 rész apró vésett díszítéssel alatta vas berakással, bőr 4 ágban font

Karikás ostornyél

Az ostor a falka egybentartásának szimbolikus eszköze is. Úgy tartották, ha Szentgyörgy nap előtt megölt kígyó nyelvét a végébe fúrt kis lyukba dugják, segít összetartani az állatokat. Ha új helyre szegődött a pásztor, ilyennel durrogtatta körbe a legelőt. Gonoszűző napokon (Orbán nap 05.25, Rókus nap 08.16, Vendel nap 10.24, Éva estéje 12.24) a katolikus hitű berki pásztorok a kezükben lógó rózsafüzér „erejét”nyakukba akasztott gonoszűző ostorral növelték. Ezen hét karika, sudarán pedig hét gomb volt, nyelén keresztes fenyő formájú faragással. A rózsafüzérek szentelésekor ezt is az oltárra tették, vagy szenteltvízzel meghintették. Ha új pásztor került az állatok mellé szentelt sonka madzagjából font ostorral hajtott ki első alkalommal, majd kelet felé fordulva eltemette a legelő végében, így szüntetve meg elődje hatalmát a nyáj és a legelő fölött.

Ostor "kisostor"

Puhafa, faragott nyél kenderspárga

Karikás ostornyél

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Karikás ostornyél

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya Cserép János volt gulyástól vétetett.

Karikás ostornyél

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Karikás ostornyél

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya Bizderi Ferenc kanásztól vétetett.

Ostornyél

Keményfa, faragott, mértanias díszű, síppal ellátott. Készítője ismeretlen csiszárgazda.

Ostornyél

Szilvafa, faragott, mindkét végén gomb. Bőrfonást utánzó faragás. Készítője ismeretlen pásztorember.

Karikás ostor

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya Kálmán István juhásztól vétetett.

Karikásostor

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Karikásostor

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Karikás ostor

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya Kálmán István juhásztól vétetett.

[Rekord frissítve: ]