Néprajz kiállítás - 3. terem - Férfiak viselete

Ünnepnapi viseletként a férfiak magyar nadrágot, kék vagy fekete pitykés és prémes gallérú ujjast is viseltek a XIX. században. Az utóbbit nyáron a fiatalok vállra vetve hordták. A viselethez keszkenő is tartozott. A szegényebb emberek munkához nyáron féllábszárig érő, szűkebb szárú szüvött (házivászon), kékre festett gatyát viseltek.

A népi hímzés leginkább a legények viseletén jelentkezett. A századforduló idején a legények ünnepnapokon, főként ha bálba mentek, a ráncos gatya elé gazdagon hímzett kötényt kötöttek. Ha valamelyik lány a hozzá járó legényt már megkedvelte, akkor a bál előtt hófehérre mosott, keményített, szép munkájú, szalagfűzős kötényt adott neki, hogy kösse maga elé.

A legénying nyakát, az ing elejét, az ujjvégeket és sokszor a vállfoltokat is koszorús csokros hímzéssel díszítették. A harmincas évektől már dús, sokszínű vagy fehér hímzéssel.

A vőlegénying mindig fehérhímzéses volt. A legények undercikje, lajbija, és mellénye színesebb selyemből vagy bársonyból, gazdag zsinórozással és gyári csipkével készült. Nadrágviseletük nem tért el az idősebbekétől. Ünnepnap leginkább lakkosszárú (lagosszárú) csizmát húztak.

Keskenyszélű, kerekítetten benyomott tetejű fekete nemezkalapot hordtak. A régi időkben a legények legpompásabb kalapdísze a darutoll volt. Csak az tűzhette fel, akit társai erre méltónak tartottak. Egy-egy szép darutoll egy aranyba vagy egy mázsa búzába is belekerült. Élő- vagy művirággal is díszítették a kalapot.

Egy 1850. évi jegyzőkönyvből kitűnik, hogy valamennyi művirág és egyéb kalapdísz viselését is örökre eltiltották. Nyilvánvalóan azért, mert a negyvennyolcas érzületű passzív ellenállásának látható megnyilvánulásai lehettek.

A legények másik kalapékessége a regrutapántlika volt. Aki bemaradt katonának, a sorozás napjától a bevonulás napjáig viselhette. A pántlikát a lányok vették. Némelyik legénynek a csizmája sarkát verték a pántlikák.

A vőlegény rozmaringágat tett a kalapjára.

A férfiak viselete az első világháborúig nem sok változott. A ráncos gatyát ünneplős viseletként a húszas évekig hordták. A húszas évek után nyári munkaruha gyanánt, az olcsóbb gyári ruhadarabok mellett háziszőttes gatya egy ideig még megmaradt. Lassanként aztán kiment a divatból.

A két világháború között a meglett férfiak ünnepélyesebb alkalmakkor fekete nemezkalapot, fehér ing fölé egyszerűen díszített undercikot hordtak, amelyre mellényt vagy télén dolmányt vettek föl. Fekete posztóból készült, melegen bélelt, ellenzős, zsinórozott nadrágot, keményszárú, magyarvágású, szíjfonattal szegett csizmát viseltek. A leírt ruhaféléket napjainkban jobbára már csak idős embereken láthatjuk. A fiatalok a modern divat felé fordultak.

[ 0 Tárgy ]