KDS Néprajz (Kiegészítés)

A magyar népi türelemüvegek többsége vallásos témájú, Krisztus keresztáldozatát jeleníti meg. Hengeres, rövid nyakú üvegpalackban fából faragott kompozíció, közepén kettős kereszt, rajta papírból kivágott korpusz. A felső keresztfán egy-egy madár ül, mögötte kakas. Az alsó keresztfán oltáriszentség, két kis szentkép. A kereszt előtt két templomi zászló, és egy kéttornyú templom magas, karcsú tornyokkal. A kereszt mögött harangláb, egy harangozó emberrel. A kereszten és körülötte Krisztus szenvedésének eszközei (arma Christi) láthatók: a szögek, kalapács, létra, korbács, bárd, ásó. A kereszt szárán ceruzával írott, halvány szöveg: Emlékül Édesanyámnak, Görömböly. Készítette ifj. Dulai Ferencz, Görömböly, 1942. XII. 20. A türelemüveget Dulai Ferenc juhász készítette, akinek több pásztorművészeti tárgya is megtalálható a Herman Ottó Múzeum gyűjteményeiben. Dulai Ferenc volt az utolsó, hagyományos életmódot követő pásztor Miskolc környékén, a szomszédos (1950-ben a városhoz csatolt) Görömböly-Tapolcán.

Gipszből készült Szent Teréz szobor. Barna ruhás női alak, halványsárga köntösben, fején barna fátyol, kezében virágcsokor és korpusz. A monoki búcsúból hozták.

Gipsz pieta szobor. A római katolikus népi vallásosság jellegzetes tárgya, sorozatban gyártott termék. Kegytárgyboltban, búcsúban, vásárban vették, a lakás kitüntetett pontján ("szent sarokban" vagy a komód tetején, a két ablak között vagy a falitükör alatt) helyezték el. Arany koronás, kék ruhás Mária, ölében a keresztről levett Jézussal. A talapzaton, elől, piros és zöld virágok, fehér pettyekkel. Kopott.

Egy darabból, puhafából faragott, virág (tulipán) formájú csigacsináló. A lakodalmi húsleves csigatésztájának készítésére használták, a szív és a monogram szerelmi ajándéktárgyra utal. Felső lapja faragással díszített: a nyelén életfa motívum, a bordás lap két szélén geometrikus díszítés fut végig, a kettőt összekötő, középső részen H.R. monogram, benne, középen szív. A középső rész nyélhez közelebb eső felén alulról egy támasztékot erősítettek a tárgyra, ami srégen megemeli, ily módon a használatát kényelmesebbé teszi.

Csigacsináló lap és orsó. A lakodalmi húsleves csigatésztájának készítésére használták, a monogram ajándéktárgyra utal. Keményfából faragott, tulipán mintájú, bordázott eszköz, egy darab fából kifaragva. Bordázás csak a tulipán középső részén figyelhető meg. A tulipán felső részén rozmaringágas, szíves motívum; alsó részén, a nyél felett szintén szíves motívum, s ebből nő ki a nyél díszítése, egy szál virág. Az eszköz hátoldalán K.M. monogram, a megajándékozott Kéméndi Margit (Derda Lajosné) nevének kezdőbetűi. A nyél alatti magasító úgy van kiképezve, hogy az orsót használaton kívül oda lehessen bedugni. Az orsó tompa, kiszélesedő vége esztergályozással díszített.

Keményfából faragott, bordázott tábla, egyik végén háromszög alakú kicsúcsosodással, fogóval, melynek közepén áttört díszítés, szív forma látható. Az orsó formájú sodró esztergálással készült, középen megvékonyított, ily módon ketté osztott. A fogó része egyenes oldalú, henger alakú, a sodró része orsószerűen elvékonyodó formájú. A lakodalmi húslevesbe való csigatészta készítésére használták.

Alpakka foglalatú szenteltvíztartó, rajta domborított Mária fej, tetején kereszt, a kereszt mögött akasztó. Hátoldalán IHS felirat. Víztartója üveg. A katolikus családoknál a lakóház bejáratánál, az ajtófélfán vagy a falon függött a szenteltvíztartó, mindig tartottak benne szenteltvizet.

Ólomból kiöntött hegyes, lapos eszköz, középen szív alakú kiszélesedéssel. A cikkcakkos díszítésű szív belsejében mindkét oldalon 1-1 csillag, vagy buzogány, valamint további cikkcakkos dísz szolgálja a rögzítést. Az eszköz végén egycsillagos csúcsdísz látható. Használat módja: fonás alkalmával, a kenderfonál készítésekor a guzsalyszalag végét díszíti, s a megkötött kenderszöszt a guzsalyon rögzíti. Népi név: "guzsalyszúróu"

Hársfából kifaragott apró gyermekjáték,kis szánkó. Az aránylag magas talpakat három kis keresztrudacska köti össze becsapolva. A keresztrudacskákba van fonva hosszanti irányban 15 db kis hántolatlan szár, ez adja a szán ülőkéjét. Használat módja: Gyermekjáték.

Kis méretű szánkó, használhatták lábra kötözve korcsolyaként is. Talpa két megvasalt keményfából készült. A két talpfa elől ívesre faragott, alul vastag vashuzallal lett megvasalva. A huzalok a talpfa elején és hátulján fel vannak hajtva és szeggel vannak ráerősítve. A talpfák tetejére, keresztbe 3 kis ülőlécet szegeltek, ezeket puhafából fűrészelték, faragták. A baloldali talpfa külső oldalára sötétzöld festékkel egy név (nehezen kivehető) és ÁROKTŐ felirat olvasható. Használat módja: játék, gyermekek téli sporteszköze.

Puhafából faragott, szegelt, drótozott játék szekér. Puhafarudacskákból van összeállítva, két kisebb, két nagyobb tömör kerékkel. A rudalló rész orgonavesszőből van elfaragva, szegelve, drótozva. HOM_NT_53.1564.1.2. leltári számú csont lovacska egészíti ki. Használat módja: Gyermekjáték.

A HOM_NT_53.1564.1. számú játék szekér csikója, amit madzaggal kötöttek a szekér elé. Anyaga nagyobb háziállat (valószínűleg ló) ujjperce, kifőzve, lecsiszolva. Használat módja: Gyermekjáték.

Evezős csónakban: Kukoricaszárból vágott, faragott emberalak csónakkal, evezővel. Használat módja: Gyermekjáték.

Fából készült gyermekjáték, négy tömör kerékkel, nyitott platóval. A teherautó zöldre volt festve és pirossal volt díszítve, lámpái fehérek voltak, oldalán felirat: "TEHER FUVAR NV". Első ütközőjének közepén egy fém akasztó van, amire madzagot, vékonyabb kötelet kötöttek, hogy húzható legyen.

Puhafából, furnérlemezből, alumínium és bőrdarabokból szögekkel összeállított, négykerekű zöld kocsi vagy kordé, gyermekjáték. A műanyag kerekek nem azonos méretűek és formájúak, egy eltér a másik háromtól. A tárgy jobb oldalán, egy sárgára festett lapon olvasható a készítő neve: Szűcs Sándor. Használat módja: Az alkotó saját kedvtelésére készítette.

Lovagló nyereg. Váza: keményfa, sárgásbarna, díszes. A váz két széles, ferdén lefelé lejtő talpát elöl és hátul egy-egy kerek, lapos szegélyű, széles nyeregvilla tartja össze. A villák a talpakba vannak bevájva és szíjakkal hozzáerősítve. A két villát még a ló hátával hosszant széles bőröv köti össze, elöl, hátul rászegezve, oldalt szíjmadzagokkal a talpfákhoz erősítve. A talpak ablakszerű áttörésekkel és rögzítő lyukakkal vannak ellátva. Mind a talpakat, mind a villákat vésett csipkés, láncszemes minták díszítik. Kitűnik az első villának fenekén látható 3 darab bogláros, vésett minta, továbbá a villák fejein fent látható legyező alakú plasztikus dísz, körben futó szárakon. A nyeregvillára van szíjazva és szíjjal varrva a sötétbarna, puha bőrből készült, lószőrrel bélelt huzat. A nyeregre elöl hurkos, sárgaréz szögfejekkel ráverten díszített szíj van erősítve szíjmadzaggal. Két rézcsatja van, ovális alakúak. Az első villa feje letört. A váz szúette.

Lószerszám, kovácsolt vasból készített hajlított, forrasztott zabla. Szájvasa egy darabból áll, tehát merev, gyengén ívelt, gömbölyű kerületű. Végeihez vannak forrasztva a rögzítővasak, zablapálcák egy-egy darabból. A zablapálcák mindkét vége egy-egy kis karikában, illetőleg nagyobb fajta zárt hurokban végződik. A szájvashoz forrasztás közelében, kb. a közepén még egy-egy karika van a zablapálcához forrasztva. Az egyik zablapálca nyomással kissé deformálódott, karikavégébe egy "S" alakú vaskapocs van illesztve, mely a szájfeszítőlánc tartására szolgál.

Szilvafából készített, felül ívesen hajlított, vörösre politúrozott és fémdíszítéssel ellátott görbebot. Nyakára vörösrézhüvely van ráhúzva. Felirata: LÁDHÁZA. NYÉK. SÓLYOM:GY: szövegű rákarcolással, 1937 pontozással. A vörösrézhüvely alatt alumínium berakás van hullámos, cakkos, rácsos és pontozott motívumokkal. A bot alsó végét vashüvely védi, a bot végébe vasszög van beleverve.

Gyökérbot. Somfa csemetéből gyökerestől kivágott, faragott, kevés mértékben vésett, pingált, politúrozott sétapálca, díszeszköz. A somfa csemete gyökérrészének felhasználásával torz emberfejet mutat a markolat. Tussal rápingált szöveg: "Üdvözlet Tapolca fürdőről. Ezen torz gyökeret a miskolci múzeumnak készítette Vasady". A szöveget pontozott cikornyák veszik körül 1927-es évszámmal. Sárgásbarnára van politúrozva. Használat módja: Díszeszköz, de sétapálcaként is használható.

Puhafából készült bot, a végén disznófej faragva. Két részből áll. Kopott, hiányos állapotban. Sétabotként, dísztárgyként használták.

Juharfából (jávorfából) faragott, kígyós pásztorbot. A miskolc-görömbölyi Dulai család (juhász dinasztia) hagyatéka. A fogója köralakban összeér, kinyújtott nyelvű kígyót formáz. A bot felső felére egy végigtekerődző kígyó van faragva. Mindkét kígyó szemét és a nyelvét kinyújtó kígyó fogait fémberakással jelöli a készítő. A kígyótest mellett szabadon maradó részek díszesen faragottak, ezek a motívumok jelennek meg: koronás címer, pásztorélet, erdei állatok. A botot Berze János (Berzi Jani vagy Berze Jani) Heves megyei faragó pásztor készítette, és a Dulai család hozta magával Miskolc-Görömbölyre.

Feje diófából vágott, dombormívesen koronaformára faragott, tulipánmintás bevéséssel. Csúcsáról hiányzik, letörött a ferde kereszt. A bot szára utólag lett beleerősítve a faragott felső részbe. Használat módja: 1938-ban Borbély Maczky Emil, Borsod vármegye főispánja 150 darab, Szent Koronával ékesített botot készíttetett egy cserépfalusi faragóval. A későbbiekben különböző ünnepi eseménysorozatok részeként minden megyebeli település bíráját megajándékozta a mívesen megmunkált bottal, a bírói hatalmi jelvénnyel. A készítés időpontja a Szent István Emlékév, Szent István király halálának 900. évfordulója, egyben a budapesti Eucharisztikus Világtalálkozó éve.

Szilvafából készült, fakampós pásztorbot. Szára 27, díszesen faragott mezőre van osztva, alján SZ.J. monogram található. Juhászkampó, a bárány lábának megfogására használták, amikor a nyájból ki akarták emelni.

Egy darab keményfából kifaragott bot, végén sárgaréz védőgyűrűvel. A fogó rész futó kutyát ábrázol, a függőleges részen, a bot elején domború faragással egy nyúl látható, amint a vadászkutya elkapta. Sétabotként használták.