Néprajzi Látványraktár

Feltehetőleg a Balatonhoz közeli Kopárpusztán készíthette Kálmán István ezt a sótartót. A Balaton berekvilágát jól ismerő faragó és pásztor szívesen ábrázolta környezete élővilágát munkáin. Az oldalán lévő díszítés karcolt, spanyolozott technikával ábrázolja, amint egy róka elkap egy madarat (fácánt?). A másik felén hasonló madár alak a nádas előtt.

Feltehetőleg a Balatonhoz közeli Kopárpusztán készíthette Kálmán István ezt a sótartót. A Balaton berekvilágát jól ismerő faragó és pásztor szívesen ábrázolta környezete élővilágát munkáin. Az oldalán lévő díszítés karcolt, spanyolozott technikával ábrázolja, amint egy róka elkap egy madarat (fácánt?). A másik felén hasonló madár alak a nádas előtt.

A sótartó az 1983 és 1960 közötti időszakban keletkezhetett, Zbinyovszky Lajos (1856-1951) erdőmérnök hagyatékából került a gyűjteménybe, Kunsági Lajos ajándékaként, 1830 és 1860 közötti valószínűleg. Készítője ismeretlen somogyi pásztor. Oldala szaruból készült, geometrikus, virág formát adó spanyolozás díszíthette. Az idők folyamán a viasz helyenként kiesett belőle, ennek köszönhetően viszont jól látható, hogyan mélyítették ki a spanyolozás során a viasszal feltölteni kívánt minták helyét. Alja és teteje fából készült, teteje íves fogantyúval faragott, de elveszett. Oldalán karcolt, spanyolozott virágos-leveles minta narancs, piros és zöld színben.

A sótartó az 1983 és 1960 közötti időszakban keletkezhetett, Zbinyovszky Lajos (1856-1951) erdőmérnök hagyatékából került a gyűjteménybe, Kunsági Lajos ajándékaként, 1830 és 1860 közötti valószínűleg. Készítője ismeretlen somogyi pásztor. Oldala szaruból készült, geometrikus, virág formát adó spanyolozás díszíthette. Az idők folyamán a viasz helyenként kiesett belőle, ennek köszönhetően viszont jól látható, hogyan mélyítették ki a spanyolozás során a viasszal feltölteni kívánt minták helyét. Alja és teteje fából készült, teteje íves fogantyúval faragott, de elveszett. Oldalán karcolt, spanyolozott virágos-leveles minta narancs, piros és zöld színben.

Ez az érdekes sótartó gőzölt tehénszarvból készült, oldalát karcolás díszíti. Teteje szilvafából faragott kost ábrázol, és alja faragott juhar. Lucza Ferenc volt uradalmi kanász készítette. Rózsa Sándor és Séta Pista betyárokat karcolta az oldalára, egy-egy menyecske társaságában. megjelenik az alakok közt egy szűrsubás pásztor is, a nőalakok bort vagy pipát tartanak kezükben, szimbolizálva ezzel, hogy betyárok „szabadszemélyei”.

Ez az érdekes sótartó gőzölt tehénszarvból készült, oldalát karcolás díszíti. Teteje szilvafából faragott kost ábrázol, és alja faragott juhar. Lucza Ferenc volt uradalmi kanász készítette. Rózsa Sándor és Séta Pista betyárokat karcolta az oldalára, egy-egy menyecske társaságában. megjelenik az alakok közt egy szűrsubás pásztor is, a nőalakok bort vagy pipát tartanak kezükben, szimbolizálva ezzel, hogy betyárok „szabadszemélyei”.

Keményfa, faragott szaru, kifőzött, lapított, karcolt díszű.

6,5 cm magas, 8 cm széles, 3,8 cm mély, lapított, szaruból készült sótartó. Alja és teteje fa, oldalán karcolt díszítés. Alul és felül geometrikus mintasor zárja a középső kerek virágos motívumokat. Rendkívül aprólékos munka. Pásztorfaragás, egy kaposvári gyűjtőtől vétetett.

4,4 cm magas, 4,7 cm széles, 3 cm mély, csontból (marhalábszárból) készült sótartó. Alja és teteje fából készült. Oldalain körbe karcolt díszítés, egyiken középen fa, másikon puskás férfialak és szarvasok. Benne „D I” monogram. Novák József parasztember készítette, egy kaposvári gyűjtőtől vétetett.

Ékes János faragópásztor munkája ez a sótartó. A rendkívül aprólékos, pontos és kiváló ízléssel dolgozó faragóról sajnos nagyon keveset tudunk. Ez a sótartó bár nem a legkiforrottabb alkotása, nagyon jól megmutatja azt a hihetetlen technikai tudást és türelmet, ami az ennyire finom és sűrű karcoláshoz szükséges. A karcolás egyébként is nehéz technika, hiszen a szaruba karcolt vonalakat nem lehet javítani. A belekarcolt mintákat a faragók „kalapzsírral”, „kalapmocsokkal” dörzsölték be, hogy sötétre színezve a vonalakat a minta kiemelkedjen hátteréből.

12,5 cm magas, alul 6,3 cm, felül 4,7 cm átmérőjű, hengeres szaru sótartó. Alja fából, teteje hiányzik. Oldalán alul és felül mértanias motívumok, sobrikalapos, szűrös pásztor juhászkampóval, kutyával, rozmaring, egy tőből kinövő tulipánbokor, madár szájában ággal. utoljára Zagarics József földművesé volt, egy kaposvári lakostól vétetett. Ábrái alapján 1848-ban birkapásztor készítette.

8,9 cm magas, 9 cm hosszú, 5 cm széles, lapított, szaruból készült sótartó. Alja és teteje fából készült, dísztelen. Oldalán karcolt díszítés, egyszerűbb, mértanias motívumokkal. Erősen kopott.

Nyárfa, faragott, ismeretlen cigány sepcialista készítette.

Szaru, vésett díszű; keményfa, faragott díszű

Szaru, hajlított, karcolt; keményfa, faragott. Készítője ismeretlen pásztor.

6,5 cm magas, teteje átmérője 5,5 cm. Ökörszarvból készített, hajlítatlan, faragott, fenyőfával befenekelve és fedve. Dísztelen, oldalára fekvő „S” alakú tulajdonjegy vésve. Földműves ember készítette magának, sót vittek benne az útra.

Szaru, lapított, karcolt díszű. Fedele szilvafa, domború faragású. Készítője ismeretlen pásztor. Fekete József mosdósi rajztanár hagyatékából származik ez a szépen díszített, karcolozott sótartó. A lapított szaruból készült darabok alakjuk miatt praktikusak voltak: zsebben, tarisznyában könnyen lehetett szállítani. A pásztorok, földművesek magukkal vitték, kenyeret, hagymát pakoltak mellé. Akinél volt só, sohasem éhezett, hiszen megtalálta a természetben is táplálékát: terepismeretüknek és gyakorlati tudásuknak köszönhetően az ügyes pásztorok változatosan étkezhettek.

4 cm magas, 8 cm hosszú, 3,8 cm széles, lapított, szaruból készült sótartó, teteje hiányzik. Alja fából készült. Oldalán pirossal és zölddel spanyolozott díszítés fut körbe. Egyik oldalon középen tulipán, másikon csillagvirágos motívum, alatta felirat: „1892”. Pásztorfaragás, Fekete István mosdósi rajztanár gyűjteményéből. Készítője ismeretlen.

Szilfa, faragott szaru, lapított, karcolt díszű, színezett. Készítője ismeretlen pásztor.

5 cm magas, 8,5 cm hosszú, 5 cm széles, lapított, szaruból és szilfából készült sótartó. Alja és teteje fából készült, teteje virágmintával faragott. Oldalán karcolt díszítés, körbefutó leveles kompozíció egy virágfejjel. Pásztorfaragás, Fekete István mosdósi rajztanár gyűjteményéből származik. Készítője ismeretlen pásztor.

4,5 cm magas, 8,5 cm hosszú, 4 cm széles, lapított, szaruból készült sótartó, teteje hiányzik. Alja fából készült, teteje elveszett. Oldalán spanyolozott díszítés volt valószínűleg, de spanyolozása már nem látható. A faragott, mélyített motívumok egyik oldalon címert formáznak, melynek két oldalán „1881” felirat látható, másik felén két madár fog közre egy címert. Pásztorfaragás, Fekete István mosdósi rajztanár gyűjteményéből. A spanyolozott részekből kikopott a viasz. Készítője ismeretlen.

Puhafa, faragott gömb alak. Készítője ismeretlen specialista.

6 cm átmérőjű, 3,5 cm magas kör alakú, levehető fedeles sótartó. Fából készült, esztergált darab, díszítés nélkül.

Csont és diófa. Ovális talpazat, 3 részből összeállított. Karcolással díszített. Tetején csőszerű kiöntő, melyet faragott esztergált nyak zár. Kupakot bőrszíj erősíti.