CTRL + Y

Promontor - Budafoki Polgárok Gyűjteménye képeslap

képeslap

Budafokot ábrázoló képeslapok gyűjteménye

[ 41 Tárgy ]

Budafoki látkép, a Kossuth Lajos utca délről

Frontra küldött képeslap a budafoki Törley kastély ábrázolásával 1916-ból.

Budafoki látkép a Törley pezsgőgyárral 1910-ből

Budafoki látkép, Törley tér, sarkán kocsmával 1910

Budafoki látkép, Antal utca és Fehérvári út sarok

Budafoki látkép a rk. Szent Lipót templommal

Ide kell majd leírni mindent ami a képen szereplő motivumról, a felvétel okáról és körülményeiről tudunk.

Budafoki látkép a MÁV állomásról a hegyre

Ide kell majd leírni mindent ami a képen szereplő motivumról, a felvétel okáról és körülményeiről tudunk.

Ide kell majd leírni mindent ami a képen szereplő motivumról, a felvétel okáról és körülményeiről tudunk

A 19. Század 60-as éveiben épültek Promontoron, a mai Budafokon, Böldner és Kovács Frigyes építészek tervei szerint, a majdani sörgyár épületei. 1867-ban Henrik Haggenmacher svájci üzletember, akinek már voltak malmai Budapesten, megvette az épületeket, és belefogott a sörfőzésbe. Az 1880-as években, majd később az 1910-es években bővítették a sörgyár területét hogy a folyamatosan növekvő igényekkel, és az abból adódó termeléssel lépést tartsanak. 1933-ban viszont fuzionált a Haggenmacher Budafoki Sörgyár Dreher Antal sörgyárával, ami a sörtermelés gyors leépítését hozta magával, mivel azt Kőbányára, a Dreher sörgyár telepére helyezték át. Néhány éven belül teljesen leállt a sörfőzés Budafokon. Ezek után főleg raktárként használták a sörgyár épületeit.

Képeslap Budafok északi részének ábrázolásával.

1899. szeptember 20-án indult meg a HÉV közlekedés Budapest-Szent Gellért tér és Budafok között, a Budapest-Budafoki Helyiérdekű Villamos Vasút gondozásában. A vonal a mai Bartók Béla út-Fehérvári út-villamos felüljáró-Leányka utca-Mária Terézia utca-Nagytétényi út útvonalon a József Attila utca magasságáig húzódott. 1907-ben a vonalat Nagytétényig hosszabbítják, az addig meglévő szakaszon lefektetik a második vágányt. 1914. január 19-én megindul a forgalom a törökbálinti szárnyvonalon, Budafok rózsavölgyi részén át. 1942. december 26-án a vonalak belső végpontját a Horthy Miklós (ma: Móricz Zsigmond) körtérre helyezik át, az akkor átadott hurokvágányos állomásra. 1963. január 1-jétől a HÉV-vonatok helyett villamosok közlekednek minkét vonalon, a törökbálinti vonal Budaörsig rövidült szakaszán 41-es, a nagytétényi vonalon 43-as számmal.

A villamos viadukt az országút fölött.

Budafoki látkép a Fehér-heggyel

Kilátás a saskőről

A Budafok-kőbányai állami iskola és igazgatói lakás

A képen Budafok-kőbányai állami iskola (Árpád utcai iskola) és igazgatói lakás látható. A képen felcserélve jelentek meg a képaláírások.

Czuba-Durozier és Társa konyakgyár

Törley kastély a télikerttel

Postás szanatórium Budafokon

Lipsch Ferenc kádársegéd (1886 Budafok-1944 Budafok) katonatársai között. Katonai szolgálatát Galíciában töltötte. Lipsch Ferenc az álló sorban jobbról a második. Ezt a képeslapot feleségének Wahr Erzsébetnek küldte a frontról. A másik, amatőr kép a fronton készült. Lipsch Ferenc balról az első ülő alak.

Wahr György (álló alak) az I. világháborúban katonatársaival.

A képen a Kossuth Lajos utca részlete látható, jobb oldalon a Hantzmann Ferenc féle vegyesbolt.

Króner József (1896 Budafok-1941 Budafok) Fleck Erzsébettel (1900 Budafok-1998 Sidney) kötött házasságából öt gyermek született. A család igen nagy nyomorúságban élt. Az I. világháborúban a Somogy-megyei önkéntesekhez került. Orosz hadifogságba került (Omszk, Jekatyerinburg), ahonnan csak öt év múlva került haza Japánon keresztül. Nyáron kőművesként dolgozott, de télen más munkát is vállalt. Így pl. jégvágást. Egy alkalommal, mikor jeget vágtak a Kis-Dunán tüdőgyulladást kapott és meghalt. A képen felülről a második sorban balról a negyedik.

Wahr György faszobrász Dévényi utcai házát a háborúban találat érte és mire a felújítás befejeződött 1949-ben, a hatóságok elvették és oda másokat telepítettek. Ő az Árpád utcába költözött testvéréhez, ahol hamarosan meg is halt bánatában. György leszármazottai feleségétől, Pentz Jankától: Wahr György (1906-1967), Wahr Janka (1910-1991), Wahr Anna (1919-1964). György felesége Kovács Zsófia (1907-1987), gyermekeik Vaár Ilona (1934-1986) és Vaár György (1944). Ilonának Szonday Sándorral kötött házasságából (1930-1999) két gyermeke, Anna (1958) és György (1970) született. Szonday Anna és férje, Galambos István (1955) gyermeke Péter (1985). Janka Kovács Antal (1910-1960) papírgyári kazánfűtőhöz ment feleségül. Gyermekeik Anna (1940-1944), Antal (1944) és István (1945). Anna négyéves korában agyhártyagyulladást kapott és meghalt. Antal gyermekei Silchán Máriával (1944) kötött házasságából Tibor (1966) és Ildikó (1975). Tibor és Soti Edit (1965) gyermekei Bence (1996) és Panka (2001). Ildikó és férje, Szutor László (1975) Atlantába költöztek, gyermekeik Ádám (2004) és Alexander (2006). Istvánnak egy lánya született, Adrien. Annának férjétől, Szabó Istvántól született két gyermeke György (1944), és István (1946). István a 70-es években az NSZK-ba emigrált. A képen álló balról jobbra: Szabó István, Waár Anna, Waár Janka, Kovács Zsófia, Waár György. Ülnek: Pentz Janka, Kovács Anna, Kovács Antal, Waár Ilona, Waár György.

Werl Ferencz vendéglője az úgynevezett Werl-Batke házban, a Tóth József utca és Lánc utca sarkán. A felvétel levelezőlapnak készült az 1920-as években. A vendéglő ajtajában az ünnepi sokadalom közepén Werl Ferenc áll. Ez a vendéglő volt a Werl család első étterme. Werl Ferencz gazdálkodó és szőlőbirtokos 1870-ben született. Húsz éven át a Törley és Francois pezsgőgyárakban dolgozott munkavezetőként. Ez idő alatt szerezte házát és 1898-ban fűszerüzletet is nyitott, amelyet neje vezetett. 1904-ben átvette az üzlet vezetését és szikvízgyárat alapított. Fűszerüzletét nővérének adta és 1908-ban vendéglőt nyitott. Négy fiával a világháborúba vonult. Werl Ferencz a későbbiekben minden gyermekének nyitott egy vendéglőt Budafokon. Összesen kilenc házat épített Budafokon. Harminc évig volt városi képviselő. A család összesen négy vendéglőt üzemeltetett az 1950-es évekig, az államosításig. Az államosítás után ... számú italbolt lett, majd az 1960-as években a Stahl család gebines rendszerben üzemeltette Két Galamb néven. Ebben az időben híres volt a konyha, egyszerű helyi ételeket főzött Stahl néni, megfizethető árakkal. A helyi iparosok népszerű találkozó helye volt. Később modernizálták a berendezést, az étlapot de a helyi közönség nem szokta meg a környezetet és az árakat. Tulajdonos váltással igen színvonalas berendezéssel, úgynevezett sváb ételekkel indult a vendéglő és az üde, kényelmes kerthelyiséggel a Wohner család nevét vette fel. A bérlő a kezdeti lendület után nem tudta megnyerni a sikeres üzemeltetéshez a közönséget ó, hiányzott a szakértelem, a biztos temetői napokon is zárva volt. 2012-ben lehúzták a rolót. A korábban kellemes vendéglő bezárt, 2013 decemberben a fotó alapján, így várakozik a vendéglő az üzemeltetőre.

Schneider József az I. világháborúban. Valószínű, hogy Schneider Mária Jozefa testvére volt.

Ifj. Szik Nándor vendéglője Budafokon a Tündér-telepen. A felvétel 1920-as években készült. A vendéglő az 1950-es évek elejéig, az államosításig működött. A Tündér-telep kiépült, Árpád utca lett. A vendéglő és kuglizó helyén italbolt, majd Közért, most 2013-ban CBA üzlet és Nemzeti Dohánybolt működik.

Ifj. Szik Nándor vendéglője Budafokon a Tündér-telepen, a mai Árpád utcában , a vendéglő udvarán, az 1920-as években

„Nagy szorgalom és kitartás mellett sikerült nekem az eddig ismert champagne-i pezsgőboroknál sokkal kitűnőbbet előállítani.” – vetette papírra e mondatot Törley József 1882-ben, amikor elhatározta, hogy a franciaországi Reimsben szerzett ismereteit Magyarországon kamatoztatja. Etyek környékén talált a franciaországi Champagne-hoz hasonló talaj és klíma adottságokkal rendelkező szőlőültetvényeket, melyeknek borai kiválóan megfeleltek a pezsgő készítéséhez. A gyártáshoz Budafokon, az akkori Promontor területén lelt, a jó minőségű pezsgő gyártásának előfeltételeit biztosító, ideális, télen-nyáron állandó hőmérsékletű, mészkőbe vájt pincékre, a pezsgő bölcsőhelyével Champagne-vidékével megegyezően. A gyárat francia szakemberek szerelték fel, francia származású volt az önállósodásáig gyárvezetőként dolgozó Louis François is. Törley József nemcsak üzletembernek, de szakembernek is kiváló volt. Gyárát és a pezsgőgyártás technológiáját folyamatosan fejlesztette. Újításai közül az egyik legjelentősebb: Magyarországon Ő vezette be elsőként a fagyasztással történő seprőtelenítést (degorzsálás). Üzeme a századfordulóra az ország legkorszerűbb pezsgőgyára lett. A millenniumi kiállításon Törley-ék már a „császári és királyi udvari szállítók” kitüntető címet viselték, pezsgőjük pedig a hazai ipar egyik büszkeségeként szerepelt. A század elejére a Törley már a „magyar pezsgő”, amely olyan népszerű volt, mint a pesti operett. E név egyet jelentett a mámorító itallal, amely szállodák, kávéházak, vendéglők, orfeumok és bárok kínálatában egyaránt szerepelt. 1907-ben ünnepelte a gyár negyedszázados jubileumát. A Törley pezsgőket akkor már Amerikától Ausztráliáig ismerték. A gyárnak lerakatai voltak Hamburgban, Berlinben és Koppenhágában. Ami pedig a legnagyobb elismerés: ekkor már Párizsban is ittak Törley-t.

Krausz Mária (Német Antalné) 1938-ban.

Frohner József bornagykereskedő villája az egykori Petőfi (ma Nagytétényi) úton.

1916-ban alakult a Hangya Gazdaszövetség Pincészete Budafokon. Pincéjüket a mai Nagytétényi úton rendezték be, mely az ország egész területén terítette borait.

1886-ban a Törley cég alkalmazásából kivált François Lajos és testvére Cesar új pezsgőgyárat létesített, mely a Törley pincészet szomszédságában, annak riválisaként nagymértékben hozzájárult a budafoki pezsgőgyártás fejlődéséhez és elismertetéséhez. Louis François birtokában volt a már analitikai alapokon nyugvó champagne-i pezsgőgyártás ismereteinek és magával hozta a családi tradícióból eredő tudást is, melyet csak társával, öccsével Cesarral osztott meg, akivel egymást kiegészítve, teljes egyetértésben dolgoztak. Az új módszer nem maradt sokáig titok, és sorra alakultak a kis üzemek, de igazi konkurencia csak a Törley és François üzemek között alakult ki. A gyár éves forgalma 1914-ben már 800.000 palack volt. Az I. világháború kitörésekor a forgalom jelentősen visszaesett. A gazdasági válság további terheket jelentett az üzemnek, 1928-ig csak évi 30-40 ezer palackot töltöttek. Louis 1921-ben meghalt, ezt követően Cesar vezette a céget. 1928-tól újabb fellendülés következett a 40-es évek elején az éves forgalom már 200.000 palack volt. 1944. augusztusában hat bombatalálat érte az üzemet, minden romba dőlt, a készletek megsemmisültek.