Paládi-Kovács Attila: háti teherhordás

A hamvas házivászonból varrott ponyva. A nagyobb méretű, hurcolkodó vagy óli hamvas kb. 120x160 cm-es, a kishamvas 125x125 cm. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.

(A leltárkönyv és a leírókarton nem tartalmaz bővebb leírást.)

A tratykos durvább vászonból készült batyu, négy sarkán 25–30 cm-es kötőlékkel, alkalmanként kötőlék nélkül. A kötelék nevéből képezték a durva batyu tájnyelvi neveinek jelentős részét. Ez esetben a trakot a gatyamadzaghoz hasonlóan külön szőnek szalagszövő táblácskákon. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.

Hátra erősíthető kosár, amelyben hosszabb távolságra szállítottak különböző terheket. A kosár 1 vékás űrtartalmú, pántokkal ellátott. Alapanyaga: fiatal, hántolt tölgy. Hátoldala az F839 számú fényképen látható. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.

Hátra erősíthető kosár, amelyben hosszabb távolságra szállítottak különböző terheket. A kosár 1 vékás űrtartalmú, pántokkal ellátott. Alapanyaga: fiatal, hántolt tölgy. Elülső oldala az F838 számú fényképen látható. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.

Egy és fél vékás hátikosarak, melyekben hosszabb távolságra szállítottak különböző terheket. A nagyobb kosarat elsősorban férfiak, a kisebbet pedig inkább nők és gyermekek használták. A kosarak elülső oldala az F841 számú fotón látható. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.

Batyuzáshoz használt és klasszikus hátikosár. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.

Helyi puttonytípus. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.

A képen börzsönyi/ bernecebaráti-i típusú négyszögletes hátikosarak láthatóak. A finomabb háncsból készült kosarak keresztmetszete trapéz alakú, jellegzetességük pedig a puttonnyal ellentétes, sarkos formájú kialakítás A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Nógrád és Heves megyei településeken végzett közös kutatást Kósa Lászlóval és Filep Antallal 1970 októberében.

A képen börzsönyi/ bernecebaráti-i típusú négyszögletes hátikosár látható. A finomabb háncsból készült kosár keresztmetszete trapéz alakú, jellegzetessége pedig a puttonnyal ellentétes, sarkos formájú kialakítás A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Nógrád és Heves megyei településeken végzett közös kutatást Kósa Lászlóval és Filep Antallal 1970 októberében.

A képen börzsönyi/ bernecebaráti-i típusú négyszögletes hátikosár látható. A finomabb háncsból készült kosár keresztmetszete trapéz alakú, jellegzetessége pedig a puttonnyal ellentétes, sarkos formájú kialakítás A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Nógrád és Heves megyei településeken végzett közös kutatást Kósa Lászlóval és Filep Antallal 1970 októberében.

A képen börzsönyi/ bernecebaráti-i típusú négyszögletes hátikosarak láthatóak. A finomabb háncsból készült kosarak keresztmetszete trapéz alakú, jellegzetességük pedig a puttonnyal ellentétes, sarkos formájú kialakítás A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Nógrád és Heves megyei településeken végzett közös kutatást Kósa Lászlóval és Filep Antallal 1970 októberében.

Egy és fél vékás hátikosarak, melyekben hosszabb távolságra szállítottak különböző terheket. A nagyobb kosarat elsősorban férfiak, a kisebbet pedig inkább nők és gyermekek használták. A kosarak hátsó oldala az F840 számú fotón látható. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.

Az F808 számú fotón szereplő, havasba kötött kosár használat közben. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.

A képen börzsönyi/ bernecebaráti-i típusú négyszögletes hátikosarak láthatóak. A finomabb háncsból készült kosarak keresztmetszete trapéz alakú, jellegzetességük pedig a puttonnyal ellentétes, sarkos formájú kialakítás A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Nógrád és Heves megyei településeken végzett közös kutatást Kósa Lászlóval és Filep Antallal 1970 októberében.

A képen börzsönyi/ bernecebaráti-i típusú négyszögletes hátikosár látható. A finomabb háncsból készült kosár keresztmetszete trapéz alakú, jellegzetessége pedig a puttonnyal ellentétes, sarkos formájú kialakítás A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Nógrád és Heves megyei településeken végzett közös kutatást Kósa Lászlóval és Filep Antallal 1970 októberében.

A képen börzsönyi/ bernecebaráti-i típusú négyszögletes hátikosár látható. A finomabb háncsból készült kosár keresztmetszete trapéz alakú, jellegzetessége pedig a puttonnyal ellentétes, sarkos formájú kialakítás A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Nógrád és Heves megyei településeken végzett közös kutatást Kósa Lászlóval és Filep Antallal 1970 októberében.

A képen börzsönyi/ bernecebaráti-i típusú négyszögletes hátikosár látható. A finomabb háncsból készült kosár keresztmetszete trapéz alakú, jellegzetessége pedig a puttonnyal ellentétes, sarkos formájú kialakítás A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Nógrád és Heves megyei településeken végzett közös kutatást Kósa Lászlóval és Filep Antallal 1970 októberében.

Szövött búcsús, szentkúti tarisznya. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Nógrád és Heves megyei településeken végzett közös kutatást Kósa Lászlóval és Filep Antallal 1970 októberében.

Szövött búcsús, szentkúti tarisznya. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Nógrád és Heves megyei településeken végzett közös kutatást Kósa Lászlóval és Filep Antallal 1970 októberében.

Idős asszony csíkos, szövött „négylábú” „bukolra kötött” hátitarisznyával. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Nógrád és Heves megyei településeken végzett közös kutatást Kósa Lászlóval és Filep Antallal 1970 októberében.

Idős asszony csíkos, szövött „négylábú” „bukolra kötött” hátitarisznyával. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Nógrád és Heves megyei településeken végzett közös kutatást Kósa Lászlóval és Filep Antallal 1970 októberében.

Idős asszony csíkos, szövött „négylábú” „bukolra kötött” hátitarisznyával. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Nógrád és Heves megyei településeken végzett közös kutatást Kósa Lászlóval és Filep Antallal 1970 októberében.

Idős asszony csíkos, szövött „négylábú” „bukolra kötött” hátitarisznyával. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Nógrád és Heves megyei településeken végzett közös kutatást Kósa Lászlóval és Filep Antallal 1970 októberében.