A fotók készítője, Paládi-Kovács Attila (1940-) az MTA Néprajzi Kutatóintézet munkatársaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést 1969 szeptemberében Észak-magyarországi településeken, elsősorban rétgazdálkodás, néphit, háti teherhordás, közlekedés és népi építészet építészet témakörökben.
hu
MTA BTK Néprajztudományi Intézet
Paládi-Kovács Attila - Diószegi Vilmos, Észak-magyarországi gyűjtés, 1969.
Paládi-Kovács Attila - Diószegi Vilmos, Észak-magyarországi gyűjtés, 1969.
A gát a kaszálón hosszú sorba összehajtott szénarakás, amelyből a kisebb-nagyobb boglyákat rakják. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. A Szurdokpüspökiben készült fényképeken a szénagyűjtés lehető legtöbb műveletét igyekezett az alkotó dokumentálni. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p.
A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. A Szurdokpüspökiben készült fényképeken a szénagyűjtés lehető legtöbb műveletét igyekezett az alkotó dokumentálni. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p.
A gát a kaszálón hosszú sorba összehajtott szénarakás, amelyből a kisebb-nagyobb boglyákat rakják. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. A Szurdokpüspökiben készült fényképeken a szénagyűjtés lehető legtöbb műveletét igyekezett az alkotó dokumentálni. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p.
A gát a kaszálón hosszú sorba összehajtott szénarakás, amelyből a kisebb-nagyobb boglyákat rakják. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. A Szurdokpüspökiben készült fényképeken a szénagyűjtés lehető legtöbb műveletét igyekezett az alkotó dokumentálni. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p.
A mezőn szénacsomók mellett kaszával levágott és egyenes sorban fekvő fű látható. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. A Szurdokpüspökiben készült fényképeken a szénagyűjtés lehető legtöbb műveletét igyekezett az alkotó dokumentálni. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p.
A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. A Szurdokpüspökiben készült fényképeken a szénagyűjtés lehető legtöbb műveletét igyekezett az alkotó dokumentálni. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p.
A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. A Szurdokpüspökiben készült fényképeken a szénagyűjtés lehető legtöbb műveletét igyekezett az alkotó dokumentálni. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p.
A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. A Szurdokpüspökiben készült fényképeken a szénagyűjtés lehető legtöbb műveletét igyekezett az alkotó dokumentálni. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p.
A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. A Szurdokpüspökiben készült fényképeken a szénagyűjtés lehető legtöbb műveletét igyekezett az alkotó dokumentálni. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p.
A gát a kaszálón hosszú sorba összehajtott szénarakás, amelyből a kisebb-nagyobb boglyákat rakják. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. A Szurdokpüspökiben készült fényképeken a szénagyűjtés lehető legtöbb műveletét igyekezett az alkotó dokumentálni. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p.
A gát a kaszálón hosszú sorba összehajtott szénarakás, amelyből a kisebb-nagyobb boglyákat rakják. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. A Szurdokpüspökiben készült fényképeken a szénagyűjtés lehető legtöbb műveletét igyekezett az alkotó dokumentálni. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p.
A gát a kaszálón hosszú sorba összehajtott szénarakás, amelyből a kisebb-nagyobb boglyákat rakják. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. A Szurdokpüspökiben készült fényképeken a szénagyűjtés lehető legtöbb műveletét igyekezett az alkotó dokumentálni. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p.
Kis gazdaság szénatárolója, oldala deszkából készült, hézagos, a fülledés és a gyulladás megelőzésének érdekében. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
Kis gazdaság szénatárolója, oldala deszkából készült, hézagos, a fülledés és a gyulladás megelőzésének érdekében. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. (A leltárkönyv és a leírókarton nem tartalmaz bővebb leírást.)
A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
Felső-Magyarországra jellemző egykocsos kasza. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
Felső-Magyarországra jellemző egykocsos kasza. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
Felső-Magyarországra jellemző egykocsos kasza. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
Felső-Magyarországra jellemző egykocsos kasza. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
Az istálló padlásán tárolt széna berakodására szolgáló ajtónyílás. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
A csépeletlen szálas gabona elraktározására szolgáló gazdasági épület. A szénaboglyákat a közlekedő terület két oldalán helyezték el. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
Szénagyűjtésből hazatérők beszélgetése. A kép jobb oldalán gereblyések, bal oldalán egy kaszáját előre tartó férfi látható, nyelére függesztve pedig egy batyunyi friss takarmányt, vagy szénát tart. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
Szénagyűjtésből hazatérők beszélgetése. A kép jobb oldalán gereblyések, bal oldalán egy kaszáját előre tartó férfi látható, nyelére függesztve pedig egy batyunyi friss takarmányt, vagy szénát tart. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
[Rekord frissítve: ]