A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia

A plakátgyűjtemény egyik tárgya. Fekete alapon vörös ördög figura csodálja magát a fényesre suvickolt zárcímben. A plakáton a következő feliratok olvashatóak: Oxidolnak párja nincs Ragyog tőle a kilincs!! Főelárusítók: Neumann és Csernovitz, Budapest, VII. Klauzál u. 3. Művészek Reklám Műhelye Chromolitographia Seidner Plakát és Címkegyár, Budapest VII. Szövetség u. 6. Tuszkay, Fodor (színes kőnyomat) Seidner Emil a Seidner plakát- és címkegyár alapítója és 1927. évig volt főnöke. Nagyjövőjű vállalat alakult az 1910-es években Művészek Reklám-Műhelye elnevezés alatt Budapesten. Az alapítók a fiatal grafikus-gárda legtehetségesebb tagjai voltak, akik vállalkozásuk keretében nyugat-európai arányúvá akarták fejleszteni a reklámművészetet. Az új vállalat művészi vezetője Fodor László volt. A műhely címkéket, plakátokat, hirdetési rajzokat, könyvcímlapokat, könyvek és lapok egész tipográfiáját, ex-librist és minden művészi tervezést igénylő munkát csinált. Tuszkay Márton (1884–1940) is a műhely tagja volt.

A plakátgyűjtemény egyik tárgya. Nincs tűzveszély!! Rops gyorsfőző ha felborul elalszik!! Faragó Géza által tervezett plakát, jelzett. Két rosszalkodó macska - fekete és vörös (a korban gyakran használt két hatásos plakátszín) - éppen Faragó Géza (Bp., 1877. jún. 25. – Bp., 1928. szept. 23.): festő és grafikus. Tanulmányait 1898-ban Párizsban Muchánál és Colarossinál kezdte. Hazatérése után első kiállítása a Nemzeti Szalonban volt 1900-ban. Újabb több éves párizsi tartózkodása után Szolnokon Fényes Adolfnál és Kecskeméten Iványi-Grünwald Bélánál tanult, majd Bp.-en telepedett le. Ötletgazdagsága, sajátosan eredeti humorral telített szecessziós stílű plakátjai nagy hatással voltak a m. plakátművészet fejlődésére. Díszleteket tervezett és karikatúrákat is rajzolt. 1914-ben Berlinben rendezett plakátkiállítást. 1910-tőt 1915-ig a Király Színház, később a Fővárosi Operettszínház, majd az UFA-filmgyár szcenikusa volt. Magyar lakodalom c. balettjét Londonban egy évig játszották. Legnevezetesebb plakátjai: Gottschlig-rum; Törley-pezsgő (1909); Kerpel-kézfinomító (1910); 1910-ben, 1923-ban, 1928-ban voltak kiállításai festményeiből a Nemzeti Szalonban. – Irod. Lyka Károly: F. G. (Magy. Műv. 1928.) Forrás: Magyar életrajzi lexikon https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/f-7547C/farago-geza-754E3/

Zöld alapon harcoló II. világháborús harcoló katona Fk.: Dr. Bende István Pallas nyomda Budapest Konecsni György által tervezett plakát, jelzett. Kenyeret törve felező két kéz szimbolikus ábrázolása buzdít a takarékoskodásra. Konecsnyi a magyar reklámgrafika jelentős alakja. Pályaképe: 1927-1931: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Rudnay Gyula. 1932-ben államellenes izgatásért bebörtönözték. 1934-ben és 1936-ban elnyerte a Nemzetközi Idegenforgalmi Kongresszus Faud-serlegét; 1936: Iparművészek Egyesületének ezüstérme; 1937-ben plakátjaiért Grand Prix-t, a magyar pavilon egyik termének megtervezéséért Diplome d’Honneur-t kapott a párizsi világkiállításon. 1939-ben három plakátjával Grand Prix-t nyert a Milánói Triennálén; az Iparművészeti Társulat aranyérme; 1948: Köztársasági Érdemrend arany fokozata; 1950, 1952: Kossuth-díj; 1954: Munka Érdemrend arany fokozata; 1968: érdemes művész. 1946-1954 között a Magyar Iparművészeti Főiskola alkalmazott grafikai tanszékének vezetője volt. 1954-1957: a Honvéd Stúdió tagja, 1964-1970 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola alkalmazott grafikai tanszékének vezetője és a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára volt. Kísérletező szellemű, sokféle műfajt és technikát felölelő életművének legizgalmasabb szakaszát kétségtelenül a modern tömegkommunikáció elveit hasznosító plakátjai képezik. A kevés motívumból szerkesztett, ötletgazdag falragaszok (Bakon, 1936; Gáz hűt és fűt, 1937; Állatkert, 1937) új utat nyitottak a műfaj hazai történetében, s már a 30-as években világhírt szereztek alkotójuknak. 1945 után készült mozgósító erejű politikai plakátjai (Soha többé!, 1945; A kenyér itt kezdődik, 1947) közérthető szimbolikájuk és célratörő, ám az artisztikumot sem nélkülöző kompozíciójuk révén sokban hozzájárultak a korszak eszményeinek be- és elfogadásához. Hasonló koncepció jegyében festette az 50-es évek első felében nagy történelmi pannóit is, melyek közül a Dózsa táborozását megjelenítő – Kádár Györggyel közösen kivitelezett – Vihar előtt című kompozíció a legismertebb. A 60-as évektől a murális, közösségi terekbe szánt műfajok felé fordult érdeklődése, több mozaikot, sgraffitót, dekoratív falfestményt készített állami megrendelésre. Ezekben a munkáiban a feladat jellegének megfelelően előadásmódja elvontabb, intellektuálisabb – előszeretettel alkalmazta a stilizált geometrikus formákat, illetve a szürrealisztikus képzettársítások meglepő vizuális képleteit. Ugyanakkor nem mondott le a társadalmi felelősségtől fűtött figurális ábrázolásról sem, ennek jegyében alkotta meg élete utolsó évtizedében nagy hatású grafikai ciklusait, köztük a könyv alakban is megjelent Bánk bán-illusztrációkat (Budapest, 1968) és a Magyar nyelv története (Budapest, 1972) című – nyelvemlékeink irodalmi és legendabeli hagyatékát feldolgozó – pompás sorozatát. Mint pedagógus és művészetszervező is beírta nevét századunk magyar művészettörténetébe, irányításával nőtt fel az új reklámgrafikus nemzedék. Forrás: https://artportal.hu/lexikon-muvesz/konecsni-gyorgy-738/

Modiano cigarettapaprt reklámozó plakát, Pólya Tibor alkotása. Jelzett:Pólya Tibor A cigarettapapírt és hüvelyt gyártó céget 1868-ban Triesztben alapította a görög származású Saul David Modiano. A termékskála 1884-ben bővült egyéb papírárukkal és játékkártyákkal, utóbbiak a mai napig igen közkedveltek jó minőségük miatt. Hamar nagy népszerűségre tettek szert a gyár termékei, és rövid időn belül ellepték a szomszédos országok piacait is. A növekvő kereslet kielégítésére több gyárat is alapítottak, immár Olaszországon kívül is. Az első Magyarországi gyárat Fiumében építették fel, de ez hamar kicsinek bizonyult, így 1919-ben (más források szerint 1922-ben) áttelepítették Budapestre. Az üzem: 1930-ra már a hazai cigarettapapír és hüvely gyártás 85 %-át a Modiano adta. A magyarországi cégvezető, a görög származású Szokratesz Sztavropulosz már 1922-től a megszokottól eltérő reklámkampányba fogott. Ahelyett, hogy egységes arculatot alakított volna ki a márka számára, mindig más és más művészt bízott meg az újsághirdetések és plakátok tervezésével.A példát Itália jelentette, ahol fontos helyi művészek sora működött együtt a gyárral. Sztavropulosz szabad kezet adott a művészeknek, és ez olykor zavarba ejtően merész plakátokhoz vezetett. A tízes években feltűnő Kónya Zoltán egyik jellegzetes, a tárgyra szorítkozó plakátja csupán egy cigarettát és a füstből formált Modiano-feliratot ábrázol. A humor azonban az egyik eszköz volt a Modiano megbízására dolgozó grafikusok kezében. A szabad alkotómunka eredményeként a cég számára készített plakátok, amelyeket egyébként Sztavropulosz négy kötetben publikált is, mindig az adott grafikus egyéni látásmódját és legjobb képességeit tükrözték. A márkanév köré rajzolt, jobbnál-jobb történetek pedig teljesen eltérő vásárlócsoportokat szólítottak meg. Pólya Tibor a tőle megszokott humorral egy komikus, karikatúraszerű fekete figura szájába biggyesztette a cigarettát, melynek füstje a Modiano feliratot formázza. PÓLYA TIBOR (1886-1937) A korszak egyik leggyorsabban dolgozó grafikusaként igen termékeny alkotóművész volt. Grafikai munkáira az egyszerű vonalvezetés, lényegre törő ábrázolás a jellemző, de mindezek mellett figurái kedvesek, és nagy szeretettel rajzoltak. Hírnevet elsősorban karikatúráival szerzett. Dolgozott rendszeresen egyebek közt a Fidibusz (1907-1913), a Borsszem Jankó (1913-1925), a Bolond Istók (1918), élclapoknak , valamint a szellemes "Ojság" (1922-1933) című vicclapnak.[5] Tagja volt a Magyar Újságrajzoló Művészek Egyesületének. 1917-1924 között szinte minden esztendőben kollektív kiállítást szervezett a kortárs festők számára az Ernst Múzeumban, amely kiállításokon maga is részt vett. 1928-ban a Kossuth szobor leleplezése kapcsán járt Amerikában, New Yorkban, és az 500 tagú küldöttség útjáról albumot adott ki. Személyes élményeit egy kötetbe adta ki, amely "Írók és művészek között" címmel jelent meg, először 1918-ban. Megbecsült tagja és művésze volt a neves Herman Lipót Asztaltársaságnak, s tagja volt a Szinyei Társaságnak is. A szolnoki művésztelep (1930-as évek) tagja volt és idővel egyik vezetője lett.

Repcze János 1928-ban alkotott reklámplakátja. Szignált: Repcze. Bakács Litográfia logója bal felső sarokban olvasható. A Benzit márka logójával díszített szappanbuborékok, mint léghajó léggömbjei emelik a magasba a reklámozott szappanokat. Repcze János (Bp., 1905. jún. 26. – Bp., 1985. márc. 2.): grafikus. Elsősorban alkalmazott grafikával foglalkozott. Tanulmányait Kernstok Károly szabadisk.-jában kezdte, majd a bp.-i Képzőműv. Főisk.-n Haranghy Jenő tanítványaként fejezte be. Plakáttervein érződik a kor, különösen Kassák, Moholy-Nagy hatása. 1927-ben elnyerte a Nemzetközi Plakátfesztivál nagydíját. 1930-1950 között az Athenaeum Nyomda grafikusa volt. A József és testvérei 1947-es bibliofil kiadása után Thomas Mann levélben köszönte meg a „nemes ízléssel végzett illusztrálást”. Az 1960-as években több folyóiratban, elsősorban a Látóhatárban jelentek meg illusztrációi. Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/r-775E4/repcze-janos-7775F/ A mosás "alapelve" Valamennyi mosószer esetén az alapelv - valamilyen módon vízoldhatóvá kell tenni a nem vízoldhatóanyagokat. Ha a környezetből csak por kerülne a ruhára (ami főleg szilciumdioxid szemcsékből - "kvarchomokból" áll) akkor is kerülnek rá zsírok, szerves anyagok is az emberi testről. Ezek megkötik a port is a ruhán. Valamennyi mosószer tartalmaz valamilyen felületaktív anyagot. Az egyik legegyszerűbb, "legősibb" ilyen anyag a szappan. Ez egy nagyobb szénatomszámú karbonsav nátrium sója. A "hatásmechanizmusa" az, hogy a szénlánc zsírokban, a nátrium ion pedig vízben oldódik. A vizes szappan oldatban lévő szappan molekulák szerves részei a zsírcseppecskékben feloldódnak, az ionos része a zsírcseppecske felületén marad és vízmolekulák kötődnek hozzá, így a zsír vízoldhatóvá válik. Ezen az elven azután számtalan egyéb mosószer készült pl. a sokáig "egyeduralkodó" Ultrapor (zsíralkohol-szulfonát ). Szappankészítés A szappant régen házilag "főzték" (A háziszappan az igazi!). A disznóölések során a megmaradt zsíros, "faggyús" maradékokat vízben "lúgkővel" (nátrium-hidroxid) főzték ekkor a zsírokból (glicerines zsírsav észterek) glicerin, és a karbonsav rész nátrium sója keletkezett. Azután ebbe a "löttybe" beleraktak egy csomó konyhasót (nátrium-klorid) ("kisózták") - ezzel "eltolták az ion egyensúlyt" és a sokkal rosszabbul oldódó szappan kivált az oldatból. Forrás: http://www.vilaglex.hu/Kemia/Html/Mososzer.htm

Lysoform fertőtlenítőszert reklámozó plakát. "Jelentem alássan a Lysoform-mal én is bevonultam'" felirattal. Kényszeredett mosolyú szalutáló katona, kezében a Lysoformos üveggel hirdeti a terméket. Bortnyik Sándor által tervezett grafikus plakát, jelzett. A Lysoform fertőtlenítőszer a folyékony káliszappan és a formaldehid vizes oldata. 1900 óta van forgalomban, mint a világ egyik legismertebb márkája; gyári előállítását Berlinben kísérletezte ki dr. Hans Rosemann gyógyszerész cége. A cég ma is működik, a fertőtlenítőszer forgalmazása mellett különböző kozmetikumok előállításával is foglalkozik. A Lysoformot a Monarchiában egyedüliként az újpesti Keleti és Murányi Vegyészeti Gyár állította elő. Az 1903-ban bejegyzett céget Dr. Keleti Kornél és Murányi Iván, vegyészmérnökök alapították a Váci úton. Murányi Iván tartalékos honvéd huszárhadnagyként bevonult a 30. honvéd gyalogezredhez. 1916 őszén vérmérgezésben halt meg. Hans Rosemann szintén az első világháború áldozata lett. Bortnyik Sándor híres Lysoform plakátján az üzletembert katonaruhába öltöztetve ábrázolja. Ez nagyon sok helyen megjelent: újság hídetések, számolócédulák. (elsovh.hu)

Kónya Zoltán által tervezett reklámplakát, Kíméljük a magyar egészséget reklámfelirattal. Jelzett: Kónya Z. Felelős kiadó: Fusch Vilmos. Janina Cigarettapapír Rt. jelzése a jobb felső sarokban. Népi hímzéses kalapban bajszos legény cigarettáűval szájában füstölög, jobbra cifra pártás menyecske feje látszik, kezével a füstszűrős cigarettacsomagra mutat. A plakát a cigarettát népies hazai termékként mutatja be. A csomag kiszerelése 100 db-os volt, Gyártója a Janina Rt. - Budapest, Nagytemplom utca 17. A gyártási idő 1930-as évek, így ez az időszak tekinthető a plakát készítési idejének is. KÓNYA ZOLTÁN Budapest, 1891 — ? Grafikus. A budapesti Iparművészeti Iskolában végezte tanulmányait. Plakátjai külföldi tárlatokon is szerepeltek. A Senator Celofilter hüvely füstszűrője fátyolszerű lapokból álló tiszta cellulóz volt, mely külön eljárással szabadalmazott gépekkel került a hüvely szopokájába. Előtétként vattát használtak. Ezzel a legmodernebb eljárással, vagyis tisztán cellulóz füstszűrővel és szabadalmazott tampon gépekkel Magyarosrzságon csakis ez a márkájú hüvely készült. Forrás: http://dohanymuzeum.hu/senator-celofilter-cigarettahuvely-3

Pólya Tibor reklámplakátja. Plakátot ragasztó fiú Újságüzem rt. Budapest Pólya Tibor jelzett Kallós János (Zsombolya, 1891. okt. 24. – Bp., 1970. jún. 16.): újságíró. 1909-ben érettségizett Bp.-en, majd 1916-ig a Pesti Naplónál dolgozott. 1917-től 1921-ig Az Ujság munkatársa volt, 1919-ben a Munka c. kőnyomatos lapba írt cikkeket. A Tanácsköztársaság kormányának megbízásából röpiratokat szerk., emiatt később támadások érték, 1921-ben megalapította a Pesti Tőzsde c. lapot, 1943-ig főszerk.-je volt. 1925-től a Pénzügyi és Tőzsdei Kompaszt szerk. megszűnéséig, 1943-ig. 1945 után részt vett az Újságíró Szövetség újjászervezésében. 1947–49-ben az újra megindult Kompasz szerkesztésében működött közre. 1948-ban a Kis Újság szerk.-je, a Turf felelős szerk.-je 1949–50-ben, majd újságíró a Napi- és Hetilapkiadó Nemzeti Vállalatnál. Gazdasági és pénzügyi témájú cikkek mellett zenei, színházi és képzőművészeti rovatok számára is írt. – M. Tudnivalók a gabonahatáridő-üzletről (Bp., 1926); Nagybudapest ipari, kereskedelmi és teljes szakmai címtára (Bp., 1948) (arcanum.hu)

Vörös alapon fekete gyárépület látható, hatalmas füstölgő fehér kéményei egy-egy, a korban gyártott cigaretta márkát formáz. Alatta felirat:Tervünk a dohányzók megelégedésére. A hirdetett cigaretta márkák (balról jobbra): Harmonia, Opera, Tulipán, Lánchíd, Luxus, Olympia. Jelzett: Repcze (János) A Budapesti Szikra Nyomda N. V. (Nemzeti Vállalat) terméke. Balra fent a Dohányértékesítő Nemzeti Vállalat logója. Jobbra fent a Mahir akkori logója. A plakát a Bauhaus tipográfiai, színelméleti tanulságait is tükrözik, Repcze a plakátművészet leghatásosabb színösszeállítását, a fekete-fehér-vörös kombinációját alkalmazta munkáján. A dohányreklám az 1940-es évek végén készült. A szigorú tervutasítások, a nagyfokú áruhiány, a munkaversenyek évei ezek, mikor „felülről” szabályoztak mindent, így a kereskedelmet is. A reklámozás elsősorban a hivatalos propaganda szolgálatát jelentette: a korabeli plakátokon, hirdetéseken – kevés kivétellel – fő témaként az ország újjáépítése, a kommunista ideának és zászlóvivőinek dicsőítése, a fejlődő szocialista vállalatok és azok termékei, valamint az ötéves tervek népszerűsítése jelentek meg. Ennek egyik példája Repcze János (1905–1985): Tervünk a dohányzók megelégedése (1940-es évek vége) dohánygyári plakátja is.

A plakátgyűjtemény egyik tárgya. Szekeres aláírás, további információ nem ismert. Brázay (Brazovics) Kálmán (pellérdi) (Kiskunhalas, 1839. október 16. – Pellérd, 1925. január 7.) kereskedő. Specialitása a sósborszesz gyártása lett. Franciaországi tanulmányai alatt ismerkedett meg ezzel a termékkel. Sós vizet kevertek pálinkához, majd illatosították. Elsősorban a fáradtság ellen volt hatásos, de fertőtlenítőként is alkalmazták. A Brázay Kálmán-féle sósborszesz még az száműzetésben élő Kossuth Lajoshoz is eljutott. Az idős politikus két ízben köszönte meg az ajándékba kapott sósborszeszt. Köszönő levelei Brázay Kálmán közlésében megjelentek az akkori lapokban. Kossuth Lajos fájdalmas reumája ettől helyre jött és gyengülő szemeit is új életre keltette. A termék reklámozói között szerepelt Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Benedek Elek és Molnár Ferenc is. Versben, és egy-egy novellában népszerűsítették a „kiválónak tartott csodaszert”. Brázay Kálmán mint nagykereskedő részt vett a közéletben, főleg az ipar- és kereskedelmi közügyek terén való közreműködésével, a budapesti kereskedelmi és iparkamara tagja. Nagybirtokos és virilista Pellérden (Brázay-kastély: Pellérd, Baranya megye). Érdemeiért megkapta a Ferenc József-rend lovagja címet, és nemesi előnévvel is kitüntették, az üzlettől 1900-ban vonult vissza. Ferenc József császár, (aki nem mellékesen az ő édesapját is börtönbe juttatta) 1901-ben egy hadgyakorlat alatt elfogadta meghívását, és egész udvarával, külföldi államokból érkezett kíséretével együtt Brázay pellérdi kastélyéban szállt meg. 1925-ben, 86 esztendős korában hunyt el.

Egy rövid hajú nő éppen Ovomaltine kakaót készít, alatta felirat: Ovomaltine az erő és egészség. Az Ovomaltine Svájcban jelent meg 1904-ben és néhány év alatt több országban is elterjedt, így Magyarországon is. Nyomda, grafikus nem ismert

Két gólya egy mintás kendőt hoz egy hölgynek és úrnak, akik az1840-es évek divatja szerinti öltözéket viselnek. Bal oldalt fehér és sárga betűs feliratok: Gólya Áruház úri és női divat. Budapest VI. Nagy mező -u. 12. Szintén bal oldalt szignó: Faragó Géza. Jobb alsó sarokban embléma: Seidner Chromolitográfia, Budapest.

Fekete nyitott sportkocsit vezető fekete kabátos, autós- szemüveges, sportsapkás hölgy fehér kesztyűben hosszú kék, piros, fekete csíkos sállal. Az autó orránál ugyanilyen csíkos zászló lobog. Nagy sárga díszes felirat: ZERVO. Alatta kisebb piros betűkkel: A legtökéletesebb benzinmegtakarító készülék. Kisebb kék betűkkel: Kapható minden szaküzletben. Alatta: fehér betűkkel kisebb ZERVO felirat mellett kékkel: Magyarországi vezérképviselet Budapest VI. Podnaniczky u. 27. Telefon 119-22/ 40. Bal felső sarokban REMÉNYI Chromolitográfia, Budapest felirat. Jobb felső sarokban szignó: Sátory 920. A plakát tervezője: Sátory Lipót (1899-1943)

Gesztenyefa lombja alatt vörös hajú nagy szürke, sárga virágdíszes kalapú hölgy fehér öves, sárga ruhában kis üvegpohárból gyógyvizet iszik. Bal karján fehér alapon piros virágos mintájú kendő. Bal kezében barna, sárga csíkos botot tart. Háttérben a gyógyfürdő. Felső fekete-sárga betűs felirat: ELSŐRANGÚ GYÓGYFÜRDŐ LIPIK (SLAVONIA) ALKALIKUS JÓDTARTALMÚ HÉVVÍZ 64C. Alsó fekete betűs felirat: BIZTOSAN GYÓGYÍT: EMÉSZTÉSI-ZAVAROK, CSÚZ, KÖSZVÉNY, CSONTTÖRÉSEK, GYERMEKKÓROK ÉS ALKALMI BAJOKAT. Bal oldalon szignó: Faragó Géza és felirat: Chromolithografia Seidner Budapest. Jobb oldalon: térkép és matricán felirat: Szerb, Horvát és Szlovén Királyság Állami Vasutak.

Fekete háttér felső részében, mintha egy távcsőben látnánk kerek keretben Bártfa fürdő piros tetős épületegyüttesének képe. Alatta nagy fehér betűs felirat: Bártfa Gyógyfürdő. Utána kisebb zöld sárga betűkkel hosszú felirat: Javalva női bajoknál, gyomor- bél-szív-hólyag bántalmaknál. Gyógyeszközök: vasláp-Oxigén-hidegvíz-szénsavfürdők, természetes ásványvíz kúrák. Pensio a Deák és Erzsébet szállodában. Prospektust küld a fürdőigazgatóság. Jobboldalon középen szignó: Tuszkay. Alatta felirat: Athenaeum R.T. Budapest. Bal felső sarokban felirat: Őfelsége Erzsébet királyné üdülőhelye 1895 évben. Jobb felső sarokban: 6000 hold ősfenyőerdő.

A plakát háttere fekete színű és négy függőleges "sávból" áll. Három sávon Psilander Valdemar híres dán némafilm színész zsinóros-magyaros ruhás, kék jóké sapkás félalakos képe ismétlődik háromszor. A negyedik csíkon az orfeum asztala, sörös pohárral, asztali lámpával, háttérben kék függönnyel. Az első sávon: Royal Orfeum, a másodikon: Psilander, a harmadikon Valdemar felirat felül. A negyediken középről lefelé: Royal Sőr Kabaré. Mind a három sávon alul Tuszkay szignó és Athenaeum Rt. Budapest felirat. A negyediken felül az Atheneaum embléma, középen pedig a Tuszkay szignó.

Törley pezsgő reklám, egy zsoké, az egyik kezében pezsgős üveggel, a másikban pedig pohárral áll egy réten. Törley József franciaországi tanulmányai után 1882-ben tért vissza Magyarországra és hozta létre Promontorban pezsgőgyárát "Törley József és Tsa Pezsgőgyára" néven.

Dr. Oetker-féle sütőport reklámozó villamosplakát. Látható a cég védjegye: világos fej. A képen egy kuglófot evő kislány látható. Felelős kiadó Weiss Frigyes, a cég vezérigazgatója. Restaurált, vászonra kasírozott.

Tejfogyasztást reklámozó plakátterv, Repcze János terve. A képen pohárból tejet ivó gyerekek fejei láthatóak, mellette tej felirat. Kézzel festett.

Kék háttér előtt egy csecsemő, aki díszes keretű tükörben nézi magát, a tükör mellett egy német feliratú doboz tápszer.

Dreher Antal Serfőzdéi Rt. által gyárott Excelsior nevű tápsör reklámja. A képen egy sárga ruhás hölgy látható, egy kislányt tart a karján, másik kezében egy pohár barna tápsört.

Sárga háttér előtt, egy poharat a kezében tartó idős férfi áll, előtte piros terítős asztal, amin egy üveg ásványvíz van. Fölötte felirat: Mióta Paptamási vizet iszom, nincsen semmi bajom. Főraktár: Brázay Kálmán Czégénél, VIII.Ker. Baross u. 43.

Beteg gyomornak Kuffler Liszt feliratú villamoplakát. Gyártó: A Föld Rt. A képpen egy doboz liszt látható, mellette egy tányéron gombócok és egy villa. Szürke kartonlapra kasírozott.

Floris bonbont reklámozó villamosplakát. A képen egy fiatalasszony látható, kezében egy doboz bonbonnal, mellette egy doboz kinyitva, benne bonbonok.