Cseh Fruzsina: Az ötödik kerék. Adatok a kocsi fejlődésének 19-20. századi történetéhez. c. tanulmányához kapcsolódó képanyag.
A képek publikálása engedélyköteles, az eredeti, nagy felbontású képeket az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének adattárából lehet igényelni. Lásd az intézmény honlapját: https://nti.abtk.hu/hu/adattar
hu
MTA BTK Néprajztudományi Intézet
Cseh Fruzsina - Takáts Zoltán, Az ötödik kerék c. tanulmány fényképanyaga, 2019.
Cseh Fruzsina - Takáts Zoltán, Az ötödik kerék c. tanulmány fényképanyaga, 2019.
Úgynevezett "parasztféderes kocsi" vagy "kiskocsi", személyszállításra használt jármű alváza: a rúdszárnyas, ágasfás, klasszikus szekérre emlékeztető alvázra féderek beépítésével került a kocsiszekrény. [Korábbi leltári szám: MTA_NTI_DF1]
Féderes vásáros kocsi összeszűkülő rúdszárnnyal. [Korábbi leltári szám: MTA_NTI_DF2]
Szódás kocsi alváza: az ötödik kerék vasból van, a többi alkatrész pedig még fából. [Korábbi leltári szám: MTA_NTI_DF3]
Az ötödik kerék vasból készült, ám a hajtókocsi úgynevezett derékszegtokfája még fából készült, s bevasalták. [Korábbi leltári szám: MTA_NTI_DF4]
A dörzspárnát, amin az ötödik kerék felfekszik, a hajtókocsiknál és hintóknál, ahol vasból van a forgóalváz, csak hátul készítik el, mivel elől a forgóalváz bajuszából képezi ki a kovács. [Korábbi leltári szám: MTA_NTI_DF5]
Ötödik kerékkel ellátott forgóalváz. A jellegzetes Y alakú kocsieleje átalakul négyzetes, keretes szerkezetté, s tisztán vasból készülnek a forgózsámolyok. [Korábbi leltári szám: MTA_NTI_DF6]
Ötödik kerékkel ellátott forgóalváz. A jellegzetes Y alakú kocsieleje átalakul négyzetes, keretes szerkezetté, s tisztán vasból készülnek a forgózsámolyok. [Korábbi leltári szám: MTA_NTI_DF7]
A derékszegtokfa és az első dörzspárna fából készült, az ötödik kerék vasból. [Korábbi leltári szám: MTA_NTI_DF8]
Ötödik kerékkel ellátott forgóalváz. A teljes alváz anyaga vas. [Korábbi leltári szám: MTA_NTI_DF9]
A fürgettyű rögzítve van a plató alá, és a kerekek kis mérete lehetővé tette, hogy a plató alá fordulhassanak. A rúdszárnyak erős terpesztésének és a szokottnál hosszabb juhafának köszönhetően ez a kocsieleje képes volt körülbelül 45 fokos elfordulásra, szemben a klasszikus szekér maximum 30 fokos lehetőségével. A járművet kőművesek használták kő- és egyéb anyag mozgatására. [Korábbi leltári szám: MTA_NTI_DF10]
Megjelent az ötödik kerék a plató alá szerelve, de az alatta elhelyezkedő szerkezet még szinte teljesen azonos a jellegzetes szekérelejével. Eltérést a rúdszárnyak szűkebb terpesztésében, és főleg abban mutat, hogy a juhafa helyére, valamint a szemben lévő oldalra egy-egy ívelt párnafát helyeztek. Forduláskor ezek csúsztak az ötödik kerék alatt, ez a szerkezet már a teljes aláfordulást is lehetővé tette. A vastag, hosszú első párna és a keretes alváz igazolja, hogy egy nagy teherbírású kocsi aljáról van szó. [Korábbi leltári szám: MTA_NTI_DF11]
[Rekord frissítve: ]