Konzervgyár

Három darab nagyatádi konzervgyári címke fekete kartonra felragasztva: "Vegyes gyümölcsíz", "Gyümölcslekvár", "Lecsó", 1951-es és 1952-es. A konzervgyárat 1941-ben alapították Burits Pál és Matán István, tehát igazi helyi vállalkozásnak számított. Az üzem 1947-es államosításáig terjedő fél évtizede igazi sikertörténet, melynek során egy egyszerű szilvaaszalóból 100-200 főt foglalkoztató, megyei viszonylatban is jelentős, exporttevékenységet folytató üzem született meg. Az államosítás után 1950-től a Dunántúli Konzervipari Egyesüléshez tartozott a gyár, a székhely Nagyatád volt. 1957. január 1-jén létrehozták a Konzervipari Trösztöt, amelynek önálló tagvállalataként működött tovább. Ebben az időszakban a dolgozói létszám és a termelés mennyisége folyamatosan emelkedett: 1960-ban félezer állandó dolgozója volt a gyárnak, a termelés évi 5000 tonna körül alakult. A termelési profilt is átalakították: kevesebb vegyesízt és savanyúságfélét, és nagyobb mennyiségű főzelék- és gyümölcskonzervet kezdtek gyártani. Ezen időszak emlékei ezek az üvegre ragasztható címkék, amelyeken a gyár neve, a termék megnevezése és a tartósítószer típusa olvasható. A címkék grafikája, színei a korabeli termékdizájnt, ízlést tükrözik.

Konzervgyári címke az 1950-es évekből. "Ecetes uborka benzoesavas nátriummal tartósítva"

A Nagyatádi Konzervgyár képes, kétnyelvű (magyar-német) reklámlapja.

Csoportkép a Konzervgyár dolgozóiról 1949-ben. A képen a konzervgyári tánccsoport tagjai szerepelnek. Középen, szemüvegben, virágcsokorral: Bánhidi Lászlóné Naményi Klára, mellette jobbról Hegedűs (?). Álló sor, jobbról az első : Balogh Ilona Álló sor, balról a harmadik: Balogh Erzsébet A kép a Zrínyi utcai gyártelepen készült.

A konzervgyárban területén készült kép, rajta négy kabátos nő látható.

A Konzervgyár területén készült csoportkép: négy nő és egy férfi öntözőkannákkal 1942-ben. Balról az első feltehetőleg Habuda Anna.

A régi konzervgyárban területén készült csoportkép, rajta három konzervgyári dolgozó.

A Konzervgyár udvarán készült csoportkép, rajta négy konzervgyári dolgozó 1940-ben.

A képen a konzervgyár kertje látható, valamint a dolgozók munka közben.

A képen a régi konzervgyár kertje látható.

A képen a régi konzervgyár kertje látható.

A képen a Konzervgyár raktárudvara látható 1966-ban.

A képen a Konzervgyár épülete, raktárudvarának egy része, valamint a víztorony látható 1966-ban.

Mintát vesznek a zöldborsóból a konzervgyár udvarán 1966-ban.

Paradicsommal teli ládák rakodása az utánfutóra, a csökölyi TSZ-ből. 1966

A konzervgyár nagy alumínium tartályai. Bennük tárolták az uborkát és a paprikát a feldolgozásig. 1966

A konzervgyári paradicsom feldolgozó futószalag egy része. 1966

A konzervgyár korszerű gömb vákuumüstjei. 1968

A konzervgyár automata jam csomagoló berendezése. 1968

A konzervgyár almafeldolgozó részlege 1968-ban.

A feldolgozott uborka raktározása a Nagyatádi Konzervgyárban. 1968

Losonczi Pál (1960-1967 között mezőgazdasági miniszter, 1967-1987-ig az Elnöki Tanács elnöke) látogatóban a Nagyatádi Konzervgyárban. A gyár termelését az 1960-as évek közepéig évi 13.000 tonnára tudták emelni, technikai-technológiai fejlesztés hiányában az állandó és idénymunkások létszámának emelésével. Ebben az időben a főzeléknövény konzervek, a gyümölcsbefőttek, a paradicsomsűrítmény és a savanyúságfélék voltak a gyár legkedveltebb termékei. Az elért eredmények indokolták a gyár - sok éve szorgalmazott - fejlesztését elindítsák: a negyedmilliárd forintos rekonstrukció 1966-ban kezdődött és 1970-ig tartott. A magas rangú (egyébként somogyi származású) politikus látogatása ezzel az országos szinten is kimagasló fejlesztéssel függött össze.

Losonczi Pál látogatása a nagyatádi konzervgyárban. Jobb oldalon Kárpáti Jenő és Kárpáti Jenőné látható.

Losonczi Pál a nagyatádi konzervgyárban. Jobbra: Vojkovics István főmérnök, balra: Németh Ferenc a Somogy Megyei Pártbizottság első titkára. Szemben velük a dolgozók. Losonczi Pál. az Elnöki Tanács Elnöke a konzervgyári brigádnaplóba ír be. 1973. március 15.