MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Pannonhalmi Főapátsági Múzeum LátványKincstár

LátványKincstár

A kincstár helyén kialakításra kerülő időszaki kiállítótér műtárgy anyaga.

[ 19 Tárgy ]

Prágai Týn Templom ereklyetartó makett

Templom makett, a cseh főnemesség adománya Rudolfnak esküvőjére, 1881. I. Ferenc József császár és király, valamint Wittelsbach Erzsébet császárné és királyné fia, Habsburg -Lotaringiai Rudolf (1858-1889) és II. Lipót belga király leánya, Stefánia ( 1864-1945) belga királyi hercegnő esküvőjére (1881, Bécs) adományozott ajándék. Szarkofág formájú (43x24x16cm) fekete fa talapzaton a prágai Týn templom (háromhajós gótikus templom Prága óvárosában) fiatornyokkal díszített kéttornyos, háromhajós tagolású homlokzatát idéző templom makett talapzatán kettő négyszögletes keretbe foglalt, négykaréjos mezőben megjelenő egyenlő szárú kereszt között fekvő téglalap alakú szöveges mező, középen kiemelve Stephanie gót betűs felirattal. két tornyos templom főhomlokzata. Az épülettalapzat négy sarkát egy-egy sárkánygyík tartja, falai arany, tornyai ezüst színűek. A templom függőlegesen 4 pilaszterrel 3 mezőre osztott főhomlokzatát egymás fölött két szinten 2x3 félköríves záródású fülkében 3-3 álló figura díszíti. Az egymás fölött 2 szinten fiatornyokkal ékesített, meredek süvegű templomtornyokon 1-1 csúcsíves záródású ablak, a tornyok között fiatornyocskákkal díszített, meredeken záródó, háromszögletű oromzat. Eredetileg 4 szent, St. Johann Nepomuck, Szt. Adalbert, St. Ludmilla és St. Wenzeslaus ereklyéinek tartója. A 20. század második felében pannonhalmi megbízással végrehajtott restaurálása során az ereklyéket kiemelték. Szt. Adalbert ereklyéje a pannonhalmi bazilika új ónix oltárának alapjába helyeztetett: 2012.06.25.-én. (Tanai Péter) https://www.magyarkurir.hu/hirek/elhelyeztek-szent-adalbert-ereklyejet-pannonhalmi-bazilika-uj-oltara-alatt

Mátyás-kehely

Pannonhalma legrégibb és egyúttal legmutatósabb kelyhe a nóduszán (szárának kidomborodó részén) kis Madonna figura és a szenvedő Krisztus képe közötti küllők végein az 1482-es évszámot viselő ún. Mátyás- kehely. A történeti igazság az, hogy a kelyhet a szerzet nem Mátyás királytól kapta, hanem a rend 1802-es visszaállítását követően Kovács Tamás (1783-1841) főapát Migazzi Kristóf bécsi érsek unokaöccsétől vásárolta. A kehely azonban jelentős restaurálásra szorult, melyet Kruesz Krizosztom (1819-85) főapát végeztetett el a bécsi Anders céggel. Ekkor kapott a kehely új kupát és a talpát is kiegészítették. A gótikus stílusban készült kehely talpa hatkaréjos, a cikkelyekben világoskék alapon leveles-virágos sodronyzománc díszítmény ékesíti. (Sz.R.) Gótikus kehely, aranyozott ezüst, széles peremű talpa hatkaréjos. A talpmező hat cikkelyében levéldíszes sodronyzománc díszítmény. Világoskék alapon zöld, piros-fehér lapított alma-idomú nódusán trébelt, gerezdes levelek. A négyzetes küllőkben lévő rotulusokon kék ágyazott zománc alapon 1482-es évszám. A rotulus-közökben Szűz Máriának és Jézusnak öntött alakja. A csészéjét gazdag leveles és virágos, zöld rózsaszínű ornamentikájú sodronyzománc borítja. Talpa új XIX. sz. Készítő: Brix und Anders A Catalogus Artefactorum L1. jelzete alatt. Aranyozott ezüst kehely az 1482. évből. 57 félunciát nyom, smaragdokkal, ametisztekkel, zománccal díszítve. Az elöljáró vásárolta Migazzi Kristóf bécsi érsek unokaöccsétől. Kovács Tamás Szent Márton-hegyi főapát 1834.08.24.

Csernátonyi-kehely

Pannonhalma legkorábbi barokk kelyhének nóduszán (szárának kidomborodó részén) adományozójának nevét is megörökítették. Az apátságba a 17. század végén egy hányatott életű győri kanonok, Csernátonyi Miklós kérte felvételét és mint „confrater”, azaz a rendi közösség keretében élő testvér ajándékozta – sok más mellett – ezt a barokk kelyhet is. A feliratból az ajándékozás időpontján kívül – 1701 – az is megtudható, hogy Csernátonyi Miklós az elenyészett telki Szent Kereszt apátság apáti címét is megkapta. A kehely kupáján és talpán lévő zománcdíszek Krisztus kínzatásának eszközeit mutatják be. (Szikra Renáta) Aranyozott ezüst, trébelt vésett, cizellált. Hatkaréjos talppal trébelt, gránitalmás dísz: 3 x 3 ellipszis alakú medalionban festett fehér zománcos Krisztus kínszenvedéseinek eszköze. Vázalakú nódus, ezüst áttört, lombdíszes cuppakosár és 3 festett zománcos O medaillonban a kínzóeszközök. Aránylag kis cuppa. Szárán vésés: ANNO DNI 1701. A vázanóduson medalionokban bevésve: N/icoalus/ CSERNATONY ABBAS S. Crucis De TELKI Készítő: SO mesterjegy pajzsban. (Sólymos Szilveszter OSB) Talpa 6 karéjos, peremén gyöngysor domborítva. Boltozatán nagy levelek között 3 ovális zománcos kép: 1.) oszlop, nádcsomó, ostor; 2.) létra előtt kendőn Krisztus kép, ún. Veronikon; 3) üres kereszt, szárain ostor és nádköteg. Szárán „ANNO DNI 1701.” Felette levélkoszorús szárgyűrű. Nódusza körte alakú, levelekkel, 3 mezőben: 1.) N. CSERNATONY; 2.) ABR ASSECRUCIS; 3.) DE TELKI. Kuppakosarán a talphoz hasonló levelek áttörve, közben zománcos képek: 1.) töviskorona, kereszt, 2.) kalapács, fogó; 3.) tövis szívvel; 4.) ing, hátul pallos, égő gyertya. 3 kocka. Pohara sima, nincsenek jegyei. (Kolba Judit) 1836-ig a nyalkai templomban használták. Lásd Kovács Tamás főap. vizitációs jelentése. (Tanai Péter)

Kehely

S.Sz.: Kerek hatkarélyos talpa domború, trébelt, egy-egy áttört rombusz idommal. Talpmezőkön 3 szárnyas angyalfő, levél és virágdísz. Hengeres szár, körte alakú nódusán 3 kartus. Kosarán 3 trébelt kartusban a passió jelvényei. Vera ikon, Krisztus ruhái és ostor, ill, vessző. Talpperemén vésett felirat. Archi Coenobii S. Martini 723. Feloldatlan jegye: JR. Kerek talpa 6 karéjos, hullámos peremű, közben kis nyílásokkal. Boltozatán 6 karéjban 3x angyalfejek, alattuk virágok. Közben 3 karéjban virágcsomók, levelek. A talp tetején talplemez, felette szárgallér és bordás szélű szárlemez. Nódusza körte alakú, 3 ovális felülettel, levelek között. Felette kettős szárgyűrű. Kuppapohara kívül, belül aranyozott. Kosara ezüst, áttört, indák között a passió jelvényei: Veronika kendő, kancsó és ostor, lándzsa és Krisztus ruhája és 3 kocka. Talpában vésve: „Archi Coenobi S. Martini O 7.2.3.”. A pohárban mesterjegy: J.R. K.. Restaurálta Szvetnik Joachim, 1976-ban. Prelatúrán. (Kolba Judit)

Zrínyi Ilona koporsójának egy darabját foglaló ereklyetartó

Piros vászonkötéssel borított, kék bársonnyal bélelt tokban ezüstözött réz ereklyetartó. Az öntött és vésett elemekből összeépített ereklyetartó meanderező virágmotívumokkal díszített domború talapzata felett fehér féldrágakőből kialakított nódusz, mely felett öntött leveles és virág motívumokkal fedett kehelyforma foglalatban hengeres üveg mögött, réz szálon felfüggesztett korhadó fadarab. A foglalat vésett felirata: "Reliquiae Francisci II. Magni Principis Rákóczi", melyet egy ugyancsak öntött dombormintás csúcsíves forma fed, csúcsán egy nagyobbacska áttetsző lilás üveggyöngy és egy kisebb igazgyöngy. A nódusz alatt a talapzaton elhelyezett felirat: "Dr Morelli Károly 1914" és "Az ereklye eredetét olvasd alul". A talapzat aljában középtől kifelé: "Zrínyi Ilona koporsójából Éder polgármestertől kapta Benczúr Gyuláné Kassán II. Rákóczi Ferenc temetésekor. Kassa 1906. október 29." Az ereklyetartó piros tokján elhelyezett kék vignetta felirata szerint: "Szegedi tanár úrnak Bencés gimnázium VIII. o. tanulói 1943-1944" 1906-ban II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazaszállításakor, a fejedelem édesanyja, Zrínyi Ilona koporsója is megérkezett Kassára a Szent Erzsébet dóm északi hajója alatt kialakított Rákóczi kriptába. Éder Ödön – Kassa város akkori polgármestere – Benczúr Gyula festőművész sógoraként az újratemetési ünnepség alkalmával adott át egy darabot a koporsóból sógornőjének, Benczúr Gyulánénak. A nemzeti ereklye tőle kerülhetett Dr. Morelli Károly gégész orvos birtokába, majd a Patrona Hungariae bencés gimnázium 1943-44-ben VIII. osztályos diákjainak ajándékaként Szegedi (Szolomájer) Tasziló Antal gimnáziumi, majd főiskolai tanár hagyatékaként az apátság gyűjteményébe. (T.P.)

Viaticum szelence

Telegdy János 1619-től nyitrai püspök, majd 1623-tól kalocsai érsek számára 1630-ban, feltehetően Bécsben készült, ez az aranyozott ezüst úti szelence. A fedelén levélfüzéres keretezésű köriratban neve és címere is szerepel. A szelencében a keresztelendők, súlyos betegek és haldoklók számára kiszolgálandó szentségek keneteinek tárolására szolgáló három tégely kapott helyet. A fedél belső oldalára vésett betűk is erre utalnak: „O” (Oleum Cathechumenorum) a kereszteléshez használatos olajat, a „C” (szent Krizma) a betegeknek, az „I” (Oleum Infirmorum) pedig az utolsó kenethez használt olajat jelöli. (Sz.R.) Hengeres forma, finoman tagolt peremekkel, sarnírosan nyitódó tetővel és belső fedéllel, három kerek mélyedéssel. Belső fedelén három ráforrasztott kör, melyek a nyílásokba illeszkedve lezárják azokat. A körökben bevésett betűk: „O” (Oleum Cathechumenorum, olaj kereszteléshez) „C” (szent Krizma) és „I” (Oleum Infirmorum, utolsó kenethez használt olaj). A fedélen levélfüzéres keretelésben körben IOANN: TELEGDINVS ARCHEP: COL: 1630 felirat, benne Telegdy János címere: infulával, kereszttel, pásztorbottal ékített hasított pajzs, jobb mezejében kardra húzott háromágú korona, fölötte hatágú csillag. A kétszer vágott bal mezőben ötszirmú rozetta, egyenlőszárú kereszt és liliom. (Kolba Judit)

Pásztorbot

S.Sz.: Aranyozott ezüst helyenként az ezüst színében van hagyva. Vésett és domborított, aranyozott lombdísszel és száron. Fején lombdíszes 3 angyalfejjel díszített trébelt vázaalak. Felette pogácsaalakú aranyozott tag, szekrényesen foglalt rubin, ametiszt, smaragd drágakövekkel. Efelett gyöngysor, ebből indul ki az ezüst áttört lombszerű voluta, középső részén Patrona Hungariae öntött, üreges alakjával. Ékkövek hiányoznak, újabban restaurálták, az ékkövek helyére aranyozott gombocskákat tettek. Készítő: jegy nélkül, fűrészvonalú próbajellel. A tárgyhoz tartozó gyertyatartók: PFM.IM.810 A botfej alsó részén aranyozott henger alakú rész, felette aranyozott szárgyűrűk, 4 gömb díszítéssel. Felette körte alakú nódusz, alul levéldíszes, fent 3 öntött angyalfej, domborított szárnyakkal. E felett újabb aranyozott szárgyűrű, 4 lapos koronggal, melyekben kövek voltak, de a restauráláskor kicserélték őket. Újabb aranyozott szárgyűrű lomdíszes. Görbülete aranyozott, sima, rajta ezüst levelek, melyek közül 10 db. kihajlik. Középen 2 ezüstös sugaras lemezen álló öntött ezüst Mária szobor, fején korona, jobbjában jogar, baljában a kis Jézus, bő palástban, mögötte sugárkoszorú. Hátul 3 csavar „Patrona Hungariae” felirat. Nyelén vésett „I”, „Z” betűk és „3” szám. A szár 7 részből áll, közben leveles gyűrűk. (Kolba Judit) A tárgy szétszedhető nyele egy 66cm-es elemmel rövidíthető.

Pásztorbot

S.Sz.: Aranyozott ezüst pásztorbot, Neogótikus lombdísz közül emelkedik ki a filiálétokkal díszített fej. Közepében gótikus fülkében Szt. István ül trónon, kezében jogart tartva. Szára empire stílusú dísszel. /Palmettaöv/ Készítő: G.C. mester Feltehetően Kruesz Krizosztom főapát pásztorbotja, de feltűnik Fehér Ipoly sírkövén és Bárdos Remig főapátok festményén is. Fején leveles nódusz, a levelek függőlegesen és lefelé hajlanak. Görbülete hosszanti bordázatú. Rajta 3x virágkoszorú keresztben. 2. részen gótikus kápolna fülkék, fentebb bordás áttört gyűrű, újabb levélkoszorúval. A végén kis lapos lemezen 4 oszlopos fülke, benne trónon ülő Szent István, kezében jogar és országalma. Felette gótikus áttört bordák, indák, tető, leveleken. Hosszú száron vízszintes osztó gyűrűk. A szárban és a nyélen M S és Bécs 1805 jegy. (Kolba Judit) A tárgy szétszedhető nyele egy 57cm-es elemmel rövidíthető.

Ereklyetartó házioltár

Ébenfa architektúra, tört félköríves oromzatába illesztve volutás keretelésű, tympanonos koronázó résszel, virágos, leveles, zománcozott arany veretekkel. A heliotrop, illetve jáspis oszlopos előreugró középrészben, félköríves fülkében és a predella három négyszög alakú fülkéjében női szentek ereklyéi vörös selyem alapra gyöngydíszítéssel felvarrva. A szélső mezők párkányokkal tagolt három szintjén és az oromzaton kalcedon és achát oszlopok hordozta fülkékben ronde bosse zománcos arany figurák. A középső fülkében férfi szentek ereklyéi, körülötte a tizenkét apostol ronde bosse zománcos figurája. Jobbról lefelé haladva: az idősebb Jakab és Szent Pál, Mátyás(?) és Péter, Tamás és Fülöp, Bertalan(?) és András, Júdás Tádé és Simon, János és Máté. Az oromzat kettős fülkéjében a holdsarlón álló, koronás Szűz, mint a Mennyek királynője, mellette a keresztes glóbuszt tartó, Megváltó győzedelmes alakja. Több szentnek illetve apostolnak ma már hiányzik az attribútuma, a zománc néhány helyen kopott. Egykor lapított pogácsa alakú lábakon, ma 18. századi ébenfa-furnérozású lábazaton áll. Az oszták illetve a stájer pólyás címert a 17. század első tizedétől használták a német-római császárok. A magyar pólyák és a cseh oroszlánok azonban fordított helyzetben szerepelnek még a cseh veretű érméken is. Így például Mátyás 1613-as cseh veretű tallérján, II. Ferdinánd tallérjain, 1621-ig. A címerek alapján osztrák Habsburg udvari megrendelésre, ajándékozásra készülhetett a két oltár, melyek valószínűleg azonosak a bécsi császári kincstár egyházi tárgyainak 1758-as inventáriumában az első szekrény 11. és 12-es tételeként szereplő két ébenfa oltárral. 1775-ben Somogyi Dániel (1720-1801) főapátsága idején Mária Terézia személyes ajándékaival tisztelte meg Pannonhalmát, melynek során a 17. század első feléből származó, két, ereklyés házi oltárkát ajándékozott az apátságnak a bécsi császári kincstárból. Az egyik férfiszentek ereklyéit rejti magában, s a 12 apostol zománcozott, aranyozott szobra díszíti; a másikon, mely ugyancsak ereklyéket tartalmaz, 12 női szent szobrocskája látható. A szentek ereklyéit vörös selyemalapra gyöngydíszítéssel varrták fel. Az ébenfa oltárszekrénykéket féldrágakő oszlopok díszítik. A II. József-féle 1786-os rendfeloszlatással Pannonhalma barokk kori műkincseinek legnagyobb része elveszett. Részben Budára szállították központi raktárba (ahol gyújtogatás következtében minden elégett), részben elárverezték. A két ereklyetartó oltárkát Somogyi Dániel főapát családja mentette meg és juttatta vissza a szerzetnek. (Sz.R.)

Ereklyetartó házioltár

Ébenfa aranykeretekkel, zománcdíszítéssel. Oszlopokkal tagolt, timpanon oromdíszes oltárka, mindkét oldalán a féldrágakő oszlopok között női szentek, 6-6 zománcos szobrocskája áll, vértanúságuk eszközeivel. Az oltár felett Jézus és a Szűzanya alakja áll. A timpanon felett kiterjesztett szárnyú alakja. A timpanonban a zománcos címer, négyosztagú pajzsokon jobbra fent, balra lent oroszlán piros mezőben, balra fent, jobbra lent magyar címerpólyák, középen a Habsburg címer. Az oszlopok között álló 12 női szent zománcos alakja: (1. Ágnes; 2. Borbála; 3. Cecília; 4. Katalin; 5. ?; 6. Magdolna; 7. ?; 8. Klára; 9. ?; 10. ?; 11. Dorottya; 12. ?; A timpanonban Szűz Mária és Szt. Anna alakja. 1775-ben Somogyi Dániel (1720-1801) főapátsága idején Mária Terézia személyes ajándékaival tisztelte meg Pannonhalmát, melynek során a 17. század első feléből származó, két, ereklyés házi oltárkát ajándékozott az apátságnak a bécsi császári kincstárból. Az egyik férfiszentek ereklyéit rejti magában, s a 12 apostol zománcozott, aranyozott szobra díszíti; a másikon, mely ugyancsak ereklyéket tartalmaz, 12 női szent szobrocskája látható. A szentek ereklyéit vörös selyemalapra gyöngydíszítéssel varrták fel. Az ébenfa oltárszekrénykéket féldrágakő oszlopok díszítik. A II. József-féle 1786-os rendfeloszlatással Pannonhalma barokk kori műkincseinek legnagyobb része elveszett. Részben Budára szállították központi raktárba (ahol gyújtogatás következtében minden elégett), részben elárverezték. A két ereklyetartó oltárkát Somogyi Dániel főapát családja mentette meg és juttatta vissza a szerzetnek. (Sz.R.)

Úrmutató / Monstrancia

Aranyozott ezüst, vert vésett cizellált. Ellipszis alakú. Talpát trébelt fülkagylók díszítik, amelyben szekrényesen foglalt féldrágakövek láthatók. Nódusa vázaalakú. Sugaras díszfénnyel övezett, szentségházát fülkagylós féldrágakövekkel kirakott búzakalászt tartó angyalka, felül az Atyaisten és galamb képében a Szentlélek öntött alakja díszíti: A fülkagylók között zöld zománcos szőlőinda fut körül gyöngyházból kirakott szőlőfürtökkel. A szentségház kerete négy kagylódísz, a lunula is féldrágakövekkel kirakott. A monstrancia tetején ametiszttel kirakott kereszt. (Sólymos Szilveszter OSB) Ovális talp, hullámos peremű. Oldalán függőleges lyuksor. 2 hosszú végén kettős kagylósor között virágok, kagylók, belsejében piros kövek. Rövid oldalán ékkövek kagylós keretben: 3 szál virág, piros kővel, alul piros nagy kő. Közben 1-1 szál virág, szintén ékkővel (1 hiányzik). A talp tetején nagy szárgyűrűk kétszer, kövekkel. Nódusza váza alakú, fent 2 nagy fehér kő, kagylós keretben, felette kis piros köves 3 karéj. A sugárkoszorú ovális. Előtte vastag öntött kagylós lemez. Rajta fent Atyaisten földgömbbel és kékzománcos alapon aranyozott galamb, kétoldalt 1-1 térdelő angyal, kezükben búzakalászok. Közben zöld zománcos levélkoszorú, piros köves félkörök közt. Alul 1 nagy piros kő. A szentségház körül 4 félkörös kagyló, kövekkel. Belül a lunula féldrágaköves. Tetején kereszt, rubinokkal, sugaras, karéjos végű. Jegye Bécs, 1772 és GC mester (G. Kocksel). 2021-ig a Prelatúrán. (Kolba Judit) 1772-ben készült a G.C jegyű mester (G. Kocksel) bécsi műhelyében ez az aranyozott ezüst úrmutató. A szentségmutatók az ereklyetartókból alakultak ki: a szentek ereklyéi helyett magát Krisztust helyezték a díszes tartókba. A monstranciában ünnepi alkalmakkor tették ki az Oltáriszentséget imádásra. Az megszentelt, átlényegült nagy ostyát az üveg mögötti kis aranyholdacskába (lunula) illesztették. A monstranciák felépítése igen gyakran utal a Szentháromság Istenre: középen az üveg alatt látható maga Krisztus a kenyér színe alatt. A szentségház fölött tau-keresztes kék üvegglóbuszra támaszkodó Atyaisten előtt a Szentlélek galambja látható. A sugaras dicsfény előtt jobbra és balra angyalok búzakalászt tartanak. Ez a motívum a gyöngyökből fűzött szőlőfürtökkel és zöld zománcozott levelű szőlőindával együtt az Eucharisztiát szimbolizálják. A monstranciát drágakövek, gyémánt, ametiszt, almandin, gránát, rubin, topáz, olivin és hegyikristály kövek díszítik. Valószínűleg a 19. században került a gyűjteménybe. (Sz.R.)

Triptichon formájú házioltár

Magas, gazdagon profilírozott talapzaton álló ébenfa építmény, amely egyrészt hagyományos triptichont utánoz, másrészt oromdíszes építménnyel magasodik fel középen. A becsukott szárnyak külső oldalát gazdag fémveret díszíti, közepén Mária-monogram. A fakeretbe rézre festett képecskéket illesztettek. A festmények összessége krisztológiai programot alkot ótestamentumi alakokkal. A 17. századi szárnyasoltárt Sztachovits Remig bencés szerzetes hagyta a rendi gyűjteményre. A fáradhatatlan tudós és kutató volt, egy magángyűjtőnél akadt rá a házioltárra. A reneszánsz architektúrájú oltár alapanyaga ébenfa, aranyozott ezüst arabeszk veretekkel. A felül látható festmények témája Jézus körülmetélése és bemutatása a templomban. A táblákat kinyitva középen Jézus születése látható, két oldalt Izajás próféta és Dávid király alakja. A képek jó kompozíciós érzéket árulnak el, élénk színezésűek, meleg barokk érzelmességet árasztanak és ezért olasz hatást tételezhetünk fel. Az ajtókon belül a négy evangélista szimbólumai is láthatóak. (Sz.R.)

Acsády ornátus, dalmatika

Acsády–dalmatika, ezüsttel hímzett alapon arany, ezüst fémszál és színes selyem hímzés. Az ornátus egyes darabjain Acsády Ádám veszprémi püspök (1726–1744) hímzett, applikált címere: ovális címerpajzsban növekvő fél emberalak, a pajzs felett főpapi kalap. Acsády püspök adománya a győri jezsuita (később bencés) templom számára. Az ornátus minden darabjának teljes felületét hímzés borítja. A hímzés alapanyaga nyers színű taftselyem, alatta lenvászon, az öltések mindkét rétegen keresztül mennek. Színes selyemmel, tűfestéssel varrott nagy, bizarr virágok, szeldelt szélű levelek, lila, rózsaszín íriszek tarkítják az ezüst alapot. A virágok és levelek közötti hímzés fonal alátétre dolgozott, selyemfonallal zeg-zug vonalban letűzött ezüst fémszál. A virágok és levelek plaszticitását a gazdag színezésen túl a különféle sodratú és felületű fémszálak, fémszalagok, kantille változatos felhasználásával fokozták. Egyes levelek szélét letűzött aranyhímzéssel készítették. Sűrűbb vagy ritkább sodrású fémszálak alkalmazásával fényes és mattabb felületek is gazdagítják a virágok, levelek belső rajzát. Az aranyhímzésű felületeket sodrott fémszálas zsinór keretezi. S. E.

Pannonhalmi Bencés Rend alapításának 700. évfordulójára készült jubileumi emléklap réz nyomólapja

Karner Egyed főapát 1701-ben fényes külsőségek közepette ünnepelte meg monostora fennállásának hét évszázados jubileumát, amelyre emlékérmet veretett, és J. A. Pfeffell, Ch. Engelbrecht és F. A. Moser jó nevű bécsi mesterekkel két emléklapot készíttetett. Az emblémás rézmetszeten az emlékérem két oldalának kompozíciója is megjelenik. A pannonhalmi főapát megrendelésére készült, metszet nyomólemezét, valamint az emlékérem verőtövét készítése óta Pannonhalmán őrzik. Nyomat a metszettárban: PFM.KM.Metszetek.0027 A Catalogus Artefactorum-ban Y1. jelzet alatt. Pannonhalma alapításának 700. évfordulójára Karner Egyed (1662-1708) főapát 1701-ben emlékérmet veretett Bécsben és annak témáját metszetben is elkészítette. Az ábrázolás a barokk Pannonhalma szellemét sugározza. Az érem egyik oldalán Szent Márton látható püspöki díszben, nyárson sült lúddal; vele szemben Asztrik párnán a Szent Koronát tartja. Középen hármas domb: a bal oldalon a kolostor, a középsőn egy Kálvária kápolna, a jobb oldalon a mai Boldogasszony-kápolna elődje látható. Az érmen a jubileumra utaló VII-es római szám áll, erős rövidítésekkel szerkesztett latin szöveggel, melynek magyar fordítása: “Aa Pannónia Szent Hegyén lévő Szent Benedek rendű kolostor 1001-ben alapíttatott és 1701. október 9-én ünnepelte hét évszázadát, mely pusztulásban és megújulásban telt el”. A másik oldalon felül középen a Magyarok Nagyasszonya, alatta kétoldalt Szent István és Szent László alakja. A hármas domb alatt a latin felírás magyar fordítása: „Pannonia hegyeit már hét évszázada szabadságra vezetik (ti. a fent ábrázolt személyek), azzal, hogy megalapították, megvédték és gazdagították hét évszázadon át.” (Sz.R.) F.Moser 1682-1727 Chr.Engelbrecht 1672-1735 J.A.Pfeffel 1674-1748

Emléklap a Pannonhalmi Bencés Rend alapításának 700. évfordulójára. 1701

Karner Egyed főapát 1701-ben fényes külsőségek közepette ünnepelte meg monostora fennállásának hét évszázados jubileumát, amelyre emlékérmet veretett, és J. A. Pfeffell, Ch. Engelbrecht és F. A. Moser jó nevű bécsi mesterekkel két emléklapot készíttetett. Az emblémás rézmetszeten az emlékérem két oldalának kompozíciója is megjelenik. A pannonhalmi főapát megrendelésére készült, nyomólemezét készítése óta Pannonhalmán őrzik. Lásd: PFM.KM.1383 F.Moser 1682-1727 Chr.Engelbrecht 1672-1735 J.A.Pfeffel 1674-1748

Szegfüves ornátus, dalmatika

Fehér selyem ripsz alapon arany alátöltött fémszálas és lamellás hímzés, színes selyem tűfestés. A több mezőre osztott felületen bőség szarúból kinövő naturalisztikus rózsás, szegfűs ágak fülkagylós dísszel, rácsos mező és kagylódísz között színes rózsák és piros szegfű, alul arany kosárban színes rózsák. Piros selyembéléssel.

Aranyhímzéses vagy gránátalmás ornátus, casula

Casula: fehér atlasz, brosírozott színes selyem nagy barokk cartusban elhelyezett rózsaszínű és kék virágokkal. Arany paszománt osztja 3 hosszanti sávra. A középső sávban selyem damaszt, alátöltött szakaszosan leöltött fémszálas arany hímzés. Tulipánidom, ebből legyezőidom, majd rácsos mező indul ki. Kétszer ismétlődik a minta tulipánokkal. Sárga taft béléssel. Hegedű alakú első rész. Aranyhímzéses vagy gránátalmás kazula német, 18. század selyemdamaszt alapon fémszálas domborhímzés; kazula: 106 x 67 cm; stóla: 206 cm; bursa: 22 cm; manipulus: 87 cm Novák Krizosztom főapát vétele, 1805 után. Elejét és hátát barokk kagylós, paszományt helyettesítő hímzett sávok osztják három részre. Külső szélén hasonló mustrájú hímzett szegély, amit fémszálas fonott zsinórral szegtek körül. Bélése sárga selyemtaft. A hátoldal hímzett columnáján ovális medaillonokba foglalt kagylószerű díszítés aranyhímzésű alapon. A minta elrendezése a columnában aszimmetrikus, lefelé nyújtottabb. Kétoldalt „S” alakban csavarodó leveles indákon egy szárból kihajló gránátalmák, hármas csoportokba rendezve. Elejének középső hosszanti sávját aranyhímzéses alapú ovális mezőben hatalmas nyolcszirmú virág díszíti. Két oldalán hármas illetve kettes csoportokba rendezett, stilizált virágok. A hímzés közvetlenül az alapszövetre készült. A karton alátét fölé fektetett, selyem bélfonalú, aranyozott ezüst szálat egy másik selyem szállal, a minta belső és külső kontúrvonala mentén öltötték le az alaphoz. A hímzett felületek igen változatos fényhatása a különböző sodratú illetve keresztmetszetű fémszálak és kantilla alkalmazásának köszönhető. A paszományt helyettesítő osztósávok középvonalába négyzet alakú 1,3 x 1,3 cm-es aranyozott ezüst lapocskákat varrtak. S. E.

Acsády ornátus, casula

Acsády–kazula, ezüsttel hímzett alapon arany, ezüst fémszál és színes selyem hímzés. Az ornátus egyes darabjain Acsády Ádám veszprémi püspök (1726–1744) hímzett, applikált címere: ovális címerpajzsban növekvő fél emberalak, a pajzs felett főpapi kalap. Acsády püspök adománya a győri jezsuita (később bencés) templom számára. Az ornátus minden darabjának teljes felületét hímzés borítja. A hímzés alapanyaga nyers színű taftselyem, alatta lenvászon, az öltések mindkét rétegen keresztül mennek. Színes selyemmel, tűfestéssel varrott nagy, bizarr virágok, szeldelt szélű levelek, lila, rózsaszín íriszek tarkítják az ezüst alapot. A virágok és levelek közötti hímzés fonal alátétre dolgozott, selyemfonallal zeg-zug vonalban letűzött ezüst fémszál. A virágok és levelek plaszticitását a gazdag színezésen túl a különféle sodratú és felületű fémszálak, fémszalagok, kantille változatos felhasználásával fokozták. Egyes levelek szélét letűzött aranyhímzéssel készítették. Sűrűbb vagy ritkább sodrású fémszálak alkalmazásával fényes és mattabb felületek is gazdagítják a virágok, levelek belső rajzát. Az aranyhímzésű felületeket sodrott fémszálas zsinór keretezi. A paszományt utánzó osztósávok illetve szegélyek domborhímzése kartonalátétre fektetett, aranyozott fémszállal készült. A fémszálak lefogófonala az ezüst háttér esetében kissé szürkés nyersszínű selyem. Az aranyhímzéseknél kétféle, világosabb és sötétebb sárga selyem. A világossárga egykori javítás varrófonala. S. E.

"Szent Benedek" ornátus, casula

Külső mező fehér, színes, naturalisztikus virágindás, árnyalt szegfűt hajtó selyemmel brossírozott brokát, közepe fehér selyembrokát. Igen magas, 1 5 cm-es alátöltött fémszálas, szakaszosan leöltött hímzés: renaissance levélornamentikával. Középen kerek medalionban arannyal átszőtt színes gobelinbetét: Szent Benedek a napba néz és látja rendje jövőjét. Hegedűalakú első rész, rózsaszín vászonbélés. A XVIII. században új anyagra tették a szélsávok szerint. A keresztalakban elhelyezett domború aranyhímzés a XVI. századból való. 1501-ben épült a Szent Benedek kápolna, azzal egyidősnek tudják. Veluma vert aranycsipkével.

[Rekord frissítve: ]