MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Szőnyi István Emlékmúzeum, Zebegény Iparművészeti Gyűjtemény

Iparművészeti Gyűjtemény

A gyűjtemény leírása

Szőnyi István és családja 1924-től 30-ig folyamatosan Zebegényben éltek. 1930-ban Zsuzsa iskolába kerülése miatt a család ősztől-tavaszig Budapestre költözött, de a nyarakat továbbra is a faluban töltötték. A háború alatt Zebegényben húzódtak meg, majd 1949-ben, amikor társbérlőket telepítettek pesti lakásukba, véglegesen Zebegényben rendezkedtek be. A fölösleges bútorokat eladták és mindent, amit fontosnak tartottak kiszállították a zebegényi házba, Szőnyiné újra berendezte, most már véglegesen a szobákat, a verandát, a műtermet. Érdemes kiemelni néhány szép tárgyat a berendezésből, mert önmagukban is értéket képviselnek. A sarokszobában látható egy biedermeier zsiráfzongora, mely a XIX. században közkedvelt volt, de kevés közgyűjteményben őriznek hasonlót. A zsiráfzongora a kalapácszongora egy sajátos változata függőlegesen elhelyezett húrokkal, amelyet a hárfához hasonlóan feszítettek a keretre. A típust a bécsi "Wachtl & Comp." cég fejlesztette ki és kezdte el gyártani 1810 körül. Kedveltségét kis helyigényének köszönhette, a fal mellé állítva remekül mutatott a szalonokban. Nevét nyújtott függőleges része és erősen ívelt „nyaka” miatt kapta. Ez a darab jól illeszkedik a Szőnyi múzeum szobáinak biedermeier bútoraihoz. Említésre méltó az a XIX. századi térképtartó szekrényke bronzdíszítéssel, melyet Szőnyiné 1950-ben vásárolt. Megmaradtak az üveg, porcelán szervizkészletek, melyekkel nagy vendégségek alkalmával terítettek. A több ezer kötetes könyvtár darabjai között néhány könyvritkaság is található. Szőnyi István több festményén felismerhetőek a zöldszemes cserépkályhák, melyekkel még a nyolcvanas években is fűtötték a múzeum szobáit. Néprajzi gyűjtemények becses darabjai is lehetnének a magyar szoba bútorai.

A gyűjtemény a következő algyűjteményeket tartalmazza

Könyvgyűjtemény [0]
Bútorgyűjtemény [0]

[Rekord frissítve: ]