MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Viski Károly Múzeum Kalocsa Néprajzi gyűjtemény

Néprajzi gyűjtemény

A gyűjtemény leírása

Fazekasság: A legrégibb kalocsai népművészeti ág a fazekasság, melynek bizonyítottan kora-középkori gyökerei vannak. Az újkori kalocsai fazekastermékek típikus edényei a mázatlan, vörös korsók és kanták, valamint a fehér mázas aratótálak. A korsósok a mázatlan vörös edényeiket paksi földdel díszítették.

Pingálás: A pingálást (falfestés) először Simonyi Jenő írta le 1882-ben: „A szoba oldalai mindig hófehérek, a mestergerenda és a padlás sárgára vagy világos vörösre vagy kékre van festve. [...] A szoba falain fölül egy tarkára festett szalag fut körül. E tarka szalag mindig többszínű csíkokkal van szegélyezve.

Fafaragás: Nagyon régi múltra tekinthet vissza a fafaragás, mely a XX. század elejére elveszítette jelentőségét. A XVIII. századi, keményfából faragott szekrényeket (láda) kizárólag geometrikus motívumokkal díszítették. A XIX. század közepéről ismeretesek az első faragott növényi ornamentikák, főleg gazdasági és háztartási eszközökről: szőlőprés, kapufélfa, útszéli kereszt, járom, ostor, hombár, borotvatartó, mángorló, mosófa, kendertörő, tiloló, motolla.

Hímzés: A XIX. század közepén kizárólag fehér pamukkal lyukmintát varrtak (hímeztek), amelyet singlölésnek neveztek. A motívumok eleinte teljesen megegyeztek Szeidler Ferenc előnyondájának ütőfáival. Az indiai és a görög palmetta, majd a barokk naturalisztikus növénykultusza, a szőlő és borostyán, valamint a rózsa fedezhetők fel a kalocsai motívumokban. A kalocsaiak színesen gazdag képzeletvilága nevezte el az indiai palmettát harcsásnak, a görög palmettát pedig szívesnek.

Bútorfestés: A komáromi asztalosok festett ládái nem voltak ismeretlenek a kalocsaiak előtt, az asztalosok előállította bútorok mégiscsak a XIX. század elejétől kezdtek rohamosan terjedni. A kalocsai asztalos céh alapszabályát 1819-ben hagyta jóvá I. Ferenc császár. A komáromi gyökerekből kifejlődött kalocsai bútorfestő központ első datált darabja 1840-ből ismeretes. A sötétkék alapra duflapiros (cinóbervörös), sárga, fehér, zöld virágokat, tulipánt, rózsát és gyöngyvirágot festettek, néha madarat.

Viselet: Az elmúlt hatvan év írásai mind azt sugallták, hogy a kalocsai népművészetet csak a gazdagon hímzett ruhadarabok képviselik. A téves megítélést valószínűleg az okozta, hogy az eddigi kutatók az egyes ruhadarabokat vizsgálták, s e metodikából adódóan óhatatlanul a hímzett ruhaféleségek kerültek előtérbe. Az egyes korosztályok, korcsoportok, társadalmi rétegek egész öltözeteit vizsgálva – különböző hétköznapi és ünnepi alkalmakkor – pontosan követhető a ruhadarabok bolti eredetű és hímzéses díszítése.

Ez a gyűjtemény része a következőnek

Viski Károly Múzeum [53186]

[Rekord frissítve: ]