A gyűjtemény leírása
Az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény a 2007-ben felszámolt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), közismert nevén „Lipótmező” pszichiátriai képtárának jogutóda. A közérdekű muzeális gyűjtemény fenntartója a BTK. A gyűjtemény a BTK Művészettörténeti Intézet kezelésében egy közművelődési feladatokat is ellátó kutatóhelyként működik. A pszichiátriai kezeltek alkotásai tanulmányi raktárban láthatók, a kézirattár és a szakkönyvtár helyben kutatható, olvasható.
A gyűjtemény mai állapotában alapvetően két, hajdani budapesti elmegyógyintézet helytörténeti gyűjteményének is tekinthető. E két intézet a Lipótmező, melyet 1868-ban nyitottak meg Budai m. kir. Országos Tébolyda néven, és az 1884-ben, a Lipótmező tehermentesítésére alapított ún. angyalföldi tébolyda, alapítási nevén Angyalföldi Magyar Királyi Elmebeteg Ápolda .
Az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény nemcsak azért tartható nevezett intézetek helytörténeti gyűjteményének, mert az intézeti kezeltek alkotásai mellett fennmaradt kézirattár az intézetek történetébe betekintést adó forrásokat is őriz, hanem mert maga az ápoltak alkotásaiból álló kollekció is dokumentum értékkel bír. Az elmegyógyintézetekben sokszor évtizedeken át kezelt pszichiátriai betegek rajzai, festményei és tárgyalkotásai egyfelől egy letűnt korszak diagnosztikai és terápiás módszereiről "mesélnek", másfelől, a rajzokon ábrázolt betegtársak, intézeti enteriőrök és életképek a szó szoros értelmében megőrizték e hajdanán elszigetelt és a falakon kívül élők számára láthatatlan, mára letűnt világ részleteit.
Szemléletes e muzeális gyűjteményben található tárgyak és dokumentumok sokszínűsége. Az intézeti kezeltek művészeti alkotásain és az archív fotókat, orvosi feljegyzéseket, sajtógyűjtéseket, tervrajzokat őrző kézirattáron kívül a tárgyi kultúra töredékes emlékei (önsértő és bántalmazó eszközök, anatómiai és antropológiai modellek), orvosi publikációk különnyomatai, valamint a hajdani intézetek bútorzatának reprezentatív darabjai is megtalálhatók itt. 2012-ben a gyűjtemény Jakab Irén pszichiáter (1919-2011) hagyatékával bővült, így ma már az ő könyv-, dia- és videótárán keresztül az ötvenes évektől radikálisan változó pszichiátria nemzetközi tendenciáira is rálást kapunk, illetve gyűjteményi kutatószolgálatunkon keresztül adunk.
A jelenleg tanulmányi raktárban elrendezett, grafikákat és festményeket és kerámiatárgyakat felölelő képtár áttekintése során kiderülnek e gyűjtemény lokális színezetét adó, európai összehasonlításban is különlegesnek mondható sajátosságai. A gyűjtemény heterogén: képzett alkotók és a betegség kifejlődésével alkotni kezdő intézetlakók munkái egyaránt megtalálhatók benne, vagyis ismerős ikonográfiai toposzok, ismert festészeti zsánerek (portré, enteriőr, életkép, tájkép, csendélet), és a minden bizonnyal fényképes újságmellékletek után készült másolatok megidézte grand art mellett, a távoli és belső világok nyers kivetüléseivel, fantáziavilágok ábrázolásával is találkozhatunk.
Az elmegyógyintézetek lakóinak festett portréi, az intézetek hangulatát őrző festett életképek, vagy a megszállott részletezőmódban kidolgozott fantáziavilágok képei, a tradicionális műfaji határokat feloldó, kottát, írást és képes ábrázolást akadálytalanul egyesítő munkák mind dokumentumai egy a pszichiátriai intézmények felszámolásával letűnt világnak.
Perenyei Monika