MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény MTA PMGY / Képtár - tanulmányi raktár (festmény, grafika, kerámia)

MTA PMGY / Képtár - tanulmányi raktár (festmény, grafika, kerámia)

A gyűjtemény leírása

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) felszámolásakor (2007) a pszichiátriai kezeltek munkáit őrző képtár és intézettörténeti dokumentációt is őrző muzeális gyűjtemény a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került. A muzeológiai feladatokat és kutatószolgálatot ellátó, a közönség előtt nyitva álló közérdekű muzeális gyűjtemény láthatóvá teszi a pszichiátriai kezeltek alkotómunkájának száz évet felölelő történetét, és kézirattárával együtt forrásként szolgál további művészettörténeti és interdiszciplináris kutatásokhoz.

A fordulatokat (áthelyezést, lebontást, újra alapítást) megélt gyűjtemény két intézet, az 1868-ban megnyitott Budai m. kir. Országos Tébolyda (1992-től OPNI) és az 1884-ban alapított Budapest-angyalföldi Elme és Ideggyógyintézet történetének képi és írott dokumentációját foglalja magába. A kezeltek készítette képek és tárgyak diagnosztikai alapú, ám az esztétikumra is érzékeny gyűjtését az 1910-es években Epstein László, az angyalföldi intézet elmeorvosa és Selig Árpád lipótmezői másodorvosként kezdte el. Selig angyalföldi kinevezését követően (1925-1929) a gyűjtemény nemcsak jelentősen gyarapodott, de karakteresebbé is vált. Kollégája, Jó János szerint, Selig a gyűjtésnél „főként a művészi értéket tartotta szem előtt, miáltal önkéntelenül a hypermodern expresszonista irányzatokat képviselte elmebetegek alkotásaival.” A művészettörténész-pszichiáter Hans Prinzhorn 1922-ben megjelent, a heidelbergi kórház alkotó betegeinek munkáit bemutató és a modern művészek körében különösen nagyhatású albuma (Bildnerei der Geisteskranken: Ein Beitrag zur Psychologie und Psychopathologie der Gestaltung / Az elmebetegek képi világa: a formaképzés pszichológiájához és pszichopatológiájához), Selignek nemcsak művészetképére, hanem múzeumalapító terveire is hatással volt. Selig a múzeum hivatalos megnyitását (1931) már nem érte meg. Utódja, Zsakó István elmeorvos a Selig megálmodta múzeumot nem egyszerűen gyarapította, hanem ambíciózus gyűjteményezési koncepciójával újra is formálta azt. Lehetőségei viszonylatában óriási tervei voltak: egy olyan elmeügyi múzeum létrehozását képzelte el, amely reprezentálja a „psychiatria minden ágát”, és a „psychiatriaval határos területeket”. Magyarország egyetlen Elmeügyi Múzeumának leggazdagabb időszaka volt ez; az angyalföldi orvosok ambíciójának és gyűjtői szenvedélyének köszönhetően egy a város peremén lévő tébolydában – amely alapvetően a gyógyíthatatlan betegek ellátására rendezkedett be és leginkább a rendőrségi beszállítások végállomásaként híresült el – a gyűjtemény egy katalogizált és látogatható múzeumként működött. A kezeltek munkáit, a hospitalizációs helyzetben keletkező tárgyakat, az anatómiai szemléltető eszközöket, a pszichiátriatörténeti bibliográfiákat és képgyűjtéseket, valamint az orvosi kutatások dokumentációs anyagát is őrző múzeum az intézeti reprezentáció helyévé vált, s e minőségében oldhatta az intézet idegenségét, a pszichiátriai betegekkel és a „bolond doktorokkal” szembeni előítéleteket.

Zsakó István lipótmezei kinevezésével (1936) az Elmeügyi Múzeum is Budára került. A második világháborús évek hiányosan dokumentáltak, az intézet kiköltöztetésével a gyűjteményt is becsomagolták, s csak az ötvenes években bontották ki újra, amikor Fekete János katalogizálta a súlyos károkat elszenvedett múzeumi anyagot. Nemes Lampérth József négy alkotásából ma már csak egy található a gyűjteményben, Gulácsy Lajos rajzaiból pedig egy sem. A veszteségeket azonban az elkövetkező évtizedekben (hatvanas és hetvenes évek) az intézeti lakók lírai, megrendítő vagy szarkasztikusan kritikus rajzsorozatai pótolják. 1988 jelentős dátum a múzeum életében. Ekkor jelenik meg Büki Attila és Valkai Zsuzsa tollából a gyűjtemény háború utáni első feldolgozása Üzenetek a Sárga Házból címmel, s még ez évben, a Lipótmező alapításának 120. évfordulóján, ünnepélyes körülmények között megnyílik a Pszichiátriai Képtár- és Múzeum, amelynek szakértő gondozását Plesznivy Edit művészettörténész vállalta.

A vizuálisan képzett és laikus kezeltek munkáit egyaránt őrző MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény különleges, lokális sajátosságát a betegtársakról készült portrék sokasága adja, amely az archívum fotódokumentációja mellett a betegek személyes világán keresztül visz minket közelebb az intézeti élet történetéhez.

Perenyei Monika


"A lipóti múzeumban őrzött művek alkotóinak többsége nem hivatásos művész. A képek kiválasztásakor azonban évtizedekre visszamenően mindig elsőrendű szempont volt az esztétikai értékek figyelembe vétele. A megéltség hitelessége révén megdöbbentő erejű képek sorával találkozhatunk. A beteg-képek mellett a gyűjtemény természetesen kiemelt helyet biztosít az itt ápolt hivatásos képzőművészek alkotásainak is, többek között Nemes Lampérth József, Bártfay József Árpád, Pál István, Zórád Géza és Áronson Gábor műveinek. (...)
A pszichiátriai betegek gyógyításában az 1960-as évektől egyre nagyobb szerepet kapott a vizuális kifejezések támogatása. A kreatív terápiák gyógyító hatású foglalkozásai, a festés, a rajzolás, a mintázás eszközt adnak a betegeknek szavakkal már nem megfogalmazható élményeik kifejezésére.
(...)
A terápiás lehetőségeket tágító, a pszichotikusok árnyaltabb diagnózisát segítő képi világ kutatása már a XIX. századtól Európa szerte számos kollekció kialakulását eredményezte. Az elsők között volt Cesare Lombroso gyűjtése, mely napjainkban a torinói antropológiai múzeumban kapott helyet. 1900-ban jött létre az angliai Bethlem Királyi Kórház betegrajz-tára, és ugyancsak ekkor szerveződött gyűjteménnyé a Párizs melletti Villejuifben August Marie orvos anyaga, amely később beolvadt a lausanne-i Art Brut múzeumba. Kiemelkedő volt még Hans Prinzhorn elmeorvosnak a heidelbergi klinikán végzett tudományos kutatása és gyűjtése, mely 1920 körül formálódott szerves egységgé."
Plesznivy Edit művészettörténész, a gyűjtemény vezetője 1989-2008 között

A gyűjtemény a következő algyűjteményeket tartalmazza

Új szerzemények [16] Az összes tárgy megjelenítése

[Rekord frissítve: ]