A gyűjtemény leírása
A Hansági Múzeum Néprajzi Gyűjteményének története nem egyidős az intézmény történetével. A Múzeum elődje, az 1882-ben alapított Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egylet, alapvető beállítottsága folytán, működésének első évtizedeiben az ásatások mellett főként helytörténeti jellegű tárgyak iránt mutatott érdeklődést.
Fordulópontot több szempontból is az 1913-as év hozott. Az új állandó kiállítás megrendezésének kapcsán, ajándékozások és vásárlások útján, ekkor kerültek az egylet birtokába az első néprajzi jelentőségű tárgyak, és ebben az évben készült az első szakszerű leltár is, külső segítséggel. Sajnálatos módon a szakemberhiánnyal küzdő szervezetnek a rendkívüli körülmények miatt egészen az ’50-es évekig nem volt módja a tudományos nyilvántartás folytatására, így arra sincs lehetőség, hogy az időközben a gyűjteménybe került tárgyakról pontos képet alkossunk vagy, hogy a két világháború során azokat ért károkat feltárjuk. A veszteség nem csupán a megsemmisült vagy elveszett értékek miatt pótolhatatlan, hanem azért is, mert a fennmaradt tárgyak adatolása, származási helyük és idejük meghatározása sok esetben lehetetlen volt utólag.
A hosszú időn keresztül egyetlen szakmuzeológussal működő intézmény folyamatos néprajzi nyilvántartása 1956-ban indult, melyhez Domonkos Ottó nyújtott segítséget. Gyűjteményünk igen sokat köszönhet egykori régész igazgatónknak, Pusztai Rezsőnek is, aki széleskörű érdeklődésének köszönhetően a néprajzi tárgyanyagot is szépen gyarapította.
Első szerzeményeink 1913-ból főként bútorok és háztartási eszközök voltak, amit az 50-es évektől – az államosítások hatásaként – különböző kismesterségek tárgyi emlékei egészítettek ki. Ekkoriban hagytak fel ősi mesterségükkel az aranyászok is, kiktől szintén számos eszköz található gyűjteményünkben.