Sokszorosított, vízfestékkel készített hajómalom átnézeti képe metszetekkel.
A hajómalmok olyan római korból eredeztethető malomszerkezetek, melyeket két úszó fahajóra helyeztek és a legkedvezőbb vízáramlatban horgonyoztak le. Szerkezetüket tekintve hasonlítanak a vízimalmokra. Mindkettő a víz energiáját használja fel a gabona őrléséhez, még a méreteik is megegyeznek nagyjából. Különbség azonban a vízfolyás mérete, valamint az, hogy a hajómalmok nem helyhez kötöttek. Helyzetüket kora tavasztól, a vízre eresztéstől (József naptól, március 19.) ősz végéig (András napig, november 30.) a víz sodrásának megfelelően változtatták. A magyarországi hajómalmokat két hajótest összekapcsolásából alakították ki. A nagyobb volt az ún. házhajó, a kisebb a völgyhajó, vagy más néven tombác. A két hajó között, azokra támaszkodva helyezkedett el a vízikerék. A malmokhoz általában tartozott egy kis ladik is, mellyel a zsákokban raktározott gabonát szállították ki a partra.
hu
