MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Kereskedelemtörténeti dokumentációs gyűjtemény (KD) Aprónyomtatványok_Reklámbélyegek (KD) [KD_1981.13]
reklámbélyeg Kaesz Gyula (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

Reklámbélyegek Kaesz Gyula rajzai után

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

A gyomai Kner Nyomda Kaesz Gyula ( 1897-1967) által tervezett reklámbélyeg-sorozata, mely Knerék nyomdai produktumait (például könyvek, meghívók, üzleti könyvek, részvények stb.) sorolja fel Szignált: Kaesz
A 8 darabos grafikus bélyegsorozat fő színei: okkersárga, piros, kék.

Kaesz Kner Nyomdának készített reklámbélyegei valóságos miniatűrök, az apró képecskék minden vonása, minden betűje tűhegyes ecsettel készült.
Kaesz Gyula grafikai tevékenységének leggyümölcsözőbb időszaka egybeesett a magyar alkalmazott grafika fellendülésének viszonylag rövid korszakával. Grafikai munkájában felesége, Lukáts Kató is közreműködött.

Kaesz Gyula születésének 120. évfordulója alkalmából a Magyar Iparművészet folyóirat jubileumi tematikus számmal emlékezett meg a sokoldalú művészről, művésztanárról.

KAESZ GYULA
1917: Iparművészeti Iskola, építő iparművész oklevelet szerzett, mestere: Györgyi Dénes. 1947: Népköztársasági érdemérem arany fokozata; 1948: Népköztársaság elnöki elismerő oklevél; 1948: Munka érdemrend bronz fokozat; 1950: Munkácsy-díj; 1956: Kossuth-díj; 1965: érdemes művész. Bútortervezői, belsőépítészeti és építészeti munkássága mellett folyamatosan foglalkozott alkalmazott grafikai tervezéssel is. Munkásságának kiemelkedően fontos része pedagógiai tevékenysége. 1919-től tanára volt az Iparművészeti Iskolának, részt vett annak főiskolává való átszervezésében 1945 után, majd 1952-1958 között főigazgatója volt. Emellett folyamatosan publikált (Tér és Forma, Perspektíva stb. lapokban). 1935-1938 között önálló folyóiratot alapított A bútor címmel. A háború után az Új Építészet szerkesztésében vett részt. 1962-ben Ismerjük meg a bútorstílusokat címmel könyvet jelentetett meg. Tagja volt többek között az Országos Magyar Iparművészeti Társulatnak, a Magyar Mérnök- és Építészegyletnek, az Országos Ipartestületnek, a Magyar Könyv- és Reklámművészek Szövetségének, a Magyar Műhely Szövetségnek, 1945 után a Magyar Művészeti Tanácsnak. Részt vett a Könyvművészeti Állami Bizottság munkájában. A bútortervezés mellett jelentős belsőépítészeti feladatai voltak a hazai és nemzetközi kiállítások pavilonjainak megtervezése pl.: 1933, 1936: milánói triennálé [Bierbauer Virgillel]; 1937: párizsi világkiállítás magyar részlege [Györgyi Dénessel]; 1937: V. Országos Kézművesipari kiállítás; 1948: Típusbútor kiállítás stb.). Építészeti feladatai között villák, vásári pavilonok szerepeltek, s igen jelentősek voltak 1940 körül a bankátépítések (Nemzeti Takarékpénztár és Bank, Kassai Kereskedelmi Bank, Szarvasi Takarékpénztár stb.). Tervezői hagyatékát az OMVH Építészeti Múzeuma őrzi, számos bútora megtalálható az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében.

Forrás: Kaesz Gyula, a grafikus – Haiman György (1914–1996) tipográfus visszaemlékezése tanárára
(közreadja K. É.)

https://artportal.hu/lexikon-muvesz/kaesz-gyula-116/

Anyag/ Technika

Papír / színes nyomat

Szakirodalom

  • Haiman György (2017): Kaesz Gyula, a grafikus. Haiman György (1914-1996) tipográfus visszaemlékezése tanárára. Magyar Iparművészet, http://www.magyar-iparmuveszet.hu/kiadvanyok2017/2017-04/#
Térkép
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Tárgy itt található: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum, melynek gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem,...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.