MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Kereskedelemtörténeti dokumentációs gyűjtemény (KD) Aprónyomtatványok_Reklámbélyegek (KD) [KD_1973.618.1_16]
Kner Nyomda Gyoma reklámbélyeg (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

Kner Nyomda Gyoma reklámbélyeg

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

A gyomai Kner Nyomda Örkényi István ( 1886-1949) által tervezett reklámbélyege, Báli meghívókat a gymoai Kner Nyomdában rendeljünk felirattal. Bélyegsorozat egyik darabja, mely Knerék meghívó készítési tevékenységét emeli ki. Szignált: Örkényi
Piros csizmás, cifra ruhás legény sokszoknyás, pántlikás menyecskével feltehetően szüreti bálon vagy lagziban magyar táncot jár.
A grafikus bélyeg fő színei: piros, fehér, zöld.

ÖRKÉNYI ISTVÁN
Festő, grafikus, iparművész. Tanár a budapesti Iparművészeti Főiskolán, majd az Iparrajziskola textil osztályának oktatója. Dekoratív művek mellet meseillusztrációkat készített.

KNER IZIDOR
Kner Izidor (Gyoma, 1860. II. 5. – Gyoma, 1935. VIII. 19.) a magyar nyomdászat, könyvkötészet és –kiadás kiemelkedő személyisége. A vándor könyvkötő családból származó fiatalember önképzéssel és folyamatos tanulással szerezte ismereteit. A tanulóéveket követően megnyitotta egyszemélyes könyvnyomdáját, melyet 1888-ban a Magyar Nyomdászok 1882. júniusában Gyomán megnyévkönyve már segédet alkalmazó nyomdaként említett. 1889-ben megnősült és a kapott hozomány segítségével megszilárdította nyomdáját. 1890-ben vásárolta meg első nagy teljesítményű nyomdagépét. Töretlen fejlődés vette kezdetét és az 1900-as évek elejére az akkori Magyarország településeinek közel a fele a nyomda megrendelője volt. Az egykori kis műhely korszerű vidéki középüzemmé vált. 1902 és 1913 között a vállalat évi forgalma több mint százezer koronáról közel ötszörösére növekedett. Az állandó személyzet száma 90–100 fő között volt. Tevékenységéért az 1914. évi lipcsei kiállításon aranyérmet kapott. Az első világháborút követően azonban nemcsak a román megszállók rabolták el a nyomda felszerelésének kétharmadát, hanem a trianoni határok meghúzásával a potenciális vevőkör nagy része is elveszett. Nagy utat járt be Kner Izidor a társadalmi mobilitásban is. Gyoma község köztiszteletben álló polgáraként a szakmai közéletnek is aktív tagja volt. A nyomdászati írások mellett gyakran közölt szakcikkeket, melyekben sürgette a szakoktatás fejlesztését, az inasnyúzás megszüntetését és szót emelt a tisztességtelen verseny ellen is. Gyakran írt a hazai ipar fejlesztésének, a színvonal emelésének kérdéseiről. 1932-ben – a nyomda alapításának 50. évfordulóján – Békés megye örökös törvényhatósági bizottsági taggá választotta, és ebben az évben céhmesteri címet és oklevelet kapott. Halála után két fia, Imre és Endre lettek a nyomda tulajdonosai. 1944-ben azonban a nyomdát már kinevezett állami vezetők irányították, majd 1963-ban a békéscsabai volt Tevan Nyomdához csatolták. 1991-ben létrejött a Gyomai Kner Nyomda Kft., majd az év végén a nyomda privatizációja kapcsán a Láng Kiadó és Holding Rt. lett a többségi tulajdonos. 1998-ban átalakult részvénytársasággá, és egy évvel később részvényeinek többsége az Állami Nyomda tulajdonába került.
Forrás: http://hu.wikipedia.org * www.gyomaikner.hu

Anyag/ Technika

Papír / színes nyomat

A következő válogatás része

Térkép
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Tárgy itt található: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum, melynek gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem,...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.