Az automata központokhoz csatlakozó előfizető a készülékén lévő számtárcsával működtette a központban elhelyezett jelfogókat és gépeket, amelyek a kapcsolást létrehozzák. A számtárcsa olyan mechanikai szerkezet, amely visszafelé forgása közben a vonaláramkört annyiszor szaggatja, ahányas számot tárcsázunk. A falapon CB 35-ös Ericsson típusú hívómű látható. Célja a számtárcsa működésének bemutatása. Forrás: Koczka: Távbeszélő-készülékek és gépelemek Bp., 1953
Fa, fém, bakelit /
HxSzxM: 265x180x110 mm
A CB 35-ös (Ericsson-féle) számtárcsa felhúzásakor csak az ujjkorong forog, a számlap áll. Az impulzusokat adó rúgókat a szabályozó tengelyre szerelt háromtagú szárnyas kerék bontogatja. A falapon 3 db CB 35-nél használatos Ericcsson típusú hívómű van felszerelve, 1 szemből, 2 hátulról látható, valamint a regulátor és a rugók is külön szerelve. A hívómű (számtárcsa) olyan jeleket ad a gépi kapcsolású központnak, melyek a gépeket a hívott előfizető vonalára állítják. Hazánkban is a szünetáramú impulzusokat előállító számtárcsák használatosak. Az impulzussorozat generálása mindig visszafutásakor keletkezik. Az impulzuskerék két fémtárcsa közé fogott szigetelőanyagból készült fogazott gyűrű, csak egyirányú forgást végezhet. A szaggatótárcsa mindig eggyel több szaggatást végez, mint a letárcsázott szám, de a vonalra egy rugópár rövidzárása következtében eggyel kevesebb impulzus jut ki. Egy másik érintkezőpár működéskor a hallgatót és a mikrofont zárja rövidre, így az impulzusok kattogásai nem hallatszanak. A regulátor visszafutáskor azonos sebességet garantál, azaz az impulzusok nem térnek el egymástól.Forrás: Koczka: Távbeszélő készülékek és gépelemek Bp., 1953
Az 1885-1890 között alapított postamúzeumi gyűjtemény első állandó kiállítóhelyét 1955-ben nyitotta meg a budai postapalota toronyszobáiban. A...
Kapcsolatfelvétel[Rekord frissítve: ]
