A régebbi automata távbeszélő központok kapcsolásait különböző gépek végezték. Ezek egyik csoportja elektromágnesekkel lépésenként működő, míg a másik elektromotorokkal hajtott tengelyek segítségével működik. Az utóbbiakhoz tartoznak a híváskereső gépek, legfőbb feladatuk a hívást kezdeményező előfizető megkeresése. A tetszőleges helyzetből elinduló forgókefék addig forognak, amíg egy adott érintkezőn feszültséget nem találnak. A Standard rendszerű keresőgépek a kereten függőlegesen egymás fölött helyezkednek el, és csak akkor kezdenek forogni, ha egy tengelykapcsoló segítségével az állandóan forgó függőleges tengely fogaskerekéhez kapcsolódnak. A tengelykapcsoló szerepét egy erős elektromágnes látja el, amelynek meghúzásakor a keresőgép hajlékony lemezfogaskereke a hajtótengely fogaskerekéhez kapcsolódik. A keresőgép fő részei: - sztátor vagy érintkező ívsor, soronként 51 csúcsot tartalmaz. A belső ívsorán a kefék felé ad érintkezést, ha a kefe ott áll. A külső ívsorán általában szalagkábel van, ami az alatta és a fölötte lévő keresőgéppel van multiplikálva.- kefeszerkezet, minden kefe a saját ívpontsorát söpri végig, ezt követően a kefe másik szárnya ismétel. A kefeszerkezet tengelyre fűzött kefékből áll, melyek lehetnek 1 vagy 2 érintkezősek, valamint 1 vagy 2 szárnyúak, jelen esetben 2 szárnyúak. Egy kefepár egymáshoz képest 180 fokkal van elfordítva, egy fordulat alatt (360 fok) a kefe a hozzá tartozó ívsort kétszer érinti. A legfelső kefe 1 érintkezős, alatta 2 érintkezős van. Ez az elrendeződés még kétszer ismétlődik, amit a legalsó 2 érintkezős kefe követ. A kefék alatt egy számkorong is forog, amely megmutatja, hogy a keresőgép hányadik ívponton áll. - hajtómágnes 2 tekercses. A mágnes horgonyvége cserélhető gumikorongban végződik, amely alaphelyzetben lenyomja a rugalmas lemezkereket. Emiatt csak a tengely forog, a lemezkerék (és a kefeszerelvény) nem. A kereső sebessége 45 ívpont /másodperc. Forrás: Koczka: Távbeszélő Készülékek és Kapcsolástan Bp., 1935
