A postaszabványú készülékektől jelentősen eltérnek az úgynevezett „katonai” készülékek. Az eltérések főleg az alkalmazás körülményeiből adódnak. A katonai távbeszélő-készülékeket zárt dobozokban, csepegő víz ellen védve, minden „cirádától” mentesen, kezdetben fa-, később fém-, illetve műanyag dobozokban helyezték el. Külön gondot fordítottak a vezeték bevezetésére, annak gyors rögzíthetőségére. Fokozatosan csökkent a készülékek tömege, külsejük egyszerűsödött, többféle hordozó alkalmatosságot építettek rá, például hordhevedert, fogantyút. Később a katonai készülékeket rádiók távvezérlésére is alkalmassá tették. 30-M egységes távbeszélő-készülék: Frekvenciaátvitel: 0,3-2,4 kHz. Üzemmódjai: helyi és központi telepes vonalra csatlakoztatható. Kivitelezése: sarkain fémmel védett fadobozba építve, nyakba akasztható. Jelzőrendszere: zengőhívásos és csengőjeles. Hívóműve: rezgő szerkezet vagy induktor. Mikrofon: 30. M szénmikrofon. Hallgató: kettős fejhallgató és dobozhallgató. Táplálása: kettős szárazelemmel. Hatótávolsága: 4 N csillapításig. Kiszolgálás: 1 fő távbeszélő-ügyeletes. Szállítása: nyakba akasztható hordhevederrel. Telepítési ideje: 1 perc. Tömege: alapkészülék: 5 kg; pótszekrény: 3,6 kg. A távbeszélő-készülék zengőjellel és csengőjellel működött. Helyi telepes és központi telepes távbeszélőközponthoz csatlakoztathatták. Automata postai vonalat is ki tudott szolgálni, ha számtárcsával egészítették ki. Két fő egységből állt: a 30 mintájú alapkészülékből, amely csak zengőjeles üzemet tett lehetővé, és a 30 mintájú csengőjeles (induktoros) pótszekrényből. Az alapkészülék csak helyi telepes rendszerben működött, és csak olyan készülékekkel tudott együttdolgozni, amelyek szintén zengőjellel működtek. A további üzemmódokat és az induktoros hívást, valamint a csengővel történő jelzést a pótszekrény biztosította. Fő részei: kézikészülék (mikrofon, hallgató és beszélőváltó), kettős fejhallgató, billentyű, villámvédő szénpárok, földelőlemez. A zengőjeles hívást egy teleppel táplált önmegszakító szerkezet tette lehetővé, melyet egy indukciós tekercs és egy vasmag egészített ki. A híváskezdeményezést egy billentyű szolgáltatta, amellyel a rezgő áramkörét zárták. Mindkét készüléket kettős Dura elemmel táplálták (2x1,5 V), kettős vezetéken, vagy egy vezetéken földvisszavezetéssel csatlakozott a központokhoz és a másik készülékhez.
