Kábelakna fedlap

Kapcsolat Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

A kábel-alépítményi tömbcsatornavonalak magassági és oldalirányú töréspontjain, valamint a nagyobb szakaszhosszak végén és több tömbcsatornairány találkozási pontjain kábelaknákat építettek. A kábelakna lényegében betonból készült földalatti helyiség, amelynek födémrészén kisebb méretű nyílás szolgál az aknába való lejutásra. Ezt a nyílást a járda, esetenként az úttest szintjében fedlap zárja le. Az aknabebúvó két fő része a keret és a fedél. 1898-tól az 1930-as évekig négyszögletes ezt követően kör alakú aknabebúvókat alkalmaztak. Az 1980-as évek közepén műemléki környezetben díszfedlapokat építettek be.

Anyag/ Technika

Beton, vas /

Méretek

HxSzxM: 720x720 mm

Tárgy itt található: Postamúzeum

Az 1885-1890 között alapított postamúzeumi gyűjtemény első állandó kiállítóhelyét 1955-ben nyitotta meg a budai postapalota toronyszobáiban. A...

Kapcsolatfelvétel

[Rekord frissítve: 2021.11.27]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Metaadat: CC BY-NC-SA @ Postamuzeum

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.