Kis méretű búcsús emlékkép Maria-Taferl-ből a 20. század első feléből. Elején a kegytemplom képe, fölötte felhőn lebegve a sugárzó kegyszobor - halott fiát az ölében tartó Fájdalmas Istenanya - látható. A kép alján felirat: "Andenken an Maria-Taferl". Hátoldalán gót betűs, német nyelvű könyörgés olvasható.
A Maria-Taferl-i templom helyén a XVII. században kiszáradt tölgyfa állt, ágai között fából faragott feszületet tartott. Egy környékbeli csordás ki akarta vágni a fát, de kétszer is belevágott saját lábába. A vérzés – amint átvillant az agyán, hogy abbahagyja a vágást – kétszer is azonnal elállt. Ebből megértette, hogy a feszület miatt le kell mondania a tűzifának szánt tölgyről. Az idő múlásával a kereszt elkorhadt és a közeli erdész, Alexander Schinagl a fa tágas üregébe a Fájdalmas Anya szobrát helyezte el, s mert buzgón járt a Pieta elé imádkozni, krónikus betegségéből (depresszió) kigyógyult. Néhány év múlva, 1658 és 1661 között égi fényjelenségeket és angyali jelenéseket észleltek a környékbeliek. Az egybehangzó vallomások olyan lelkesedést váltottak ki a hívek körében, hogy 1660-ban letették a mai templom alapkövét. A XV. századi kegyszobrot az eredeti tölgyfa törzsében őrizték, ám egy 1755-ös tűzvészt követően - amikor a kegyszobrot sikerült megmenteni - fémből készült fatörzs utánzatba került. A fényjelenségek emlékére a hívek barokk fénykoszorúval övezték.
Az emlékképet Bruckner Jánosné Anna néni adományozta a Gyűjteménynek "A megtartó hit" címmel rendezett 2011-es kiállítás alakalmából.
hu
