MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum [J062]
Kéz balzsam (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum / Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (Nagy Géza) (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

Kézbalzsam

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Családi kézbalzsam. Gyártó: Caola
Sárga műanyag flakonban, kiszerelés: 350 g
A műanyag fakonon vörös címkén olvasható a termék megnevezése. A korabeli tipográfiába gyakran használt megoldásnak megfelelően a nyomtatott talpatlan betűk és az írott betűk kombinációja adja a feliratot. Előbbi a modernség szimbóluma, utóbbi megoldás a minőségé.


1831-ben egy pesti szappanosmester gyárat alapított a régi Váci Úton, a mai Bajcsy-Zsilinszky út 30. számú ház helyén. Hutter József szappanfőző gyárával tette meg az első lépéseket a magyar kozmetikai ipar, s egyben ez a vállalkozás számít a mai Caola egyik jogelődjének is.
1908-ban Baeder Hermann, aki külföldön tanulta az illatszerészetet és a szappanfőzés tudományát Budapesten illatszer-laboratóriumot nyitott. A vállalkozás kezdeti sikereit az első világháború szakította meg, tulajdonosa is bevonult. Hazatérve a háborúból 1918-ban azonban újabb vállalkozást alapított, Baeder Illatszer Rt. néven. Nem sokkal később született a mára jól csengő új márkanév. A cégtörténet szerint a Caola név a gyártulajdonos Carola lánya után kapta az elnevezését.
A külföldre is szállító cég legkeresettebb terméke közé az Ovenall fogkrém, a Caola szappan és vitaminos krém, valamint az Exotic kozmetikai cikkek tartoztak. A második világháborút követően végül az államosítások során olvasztották be a mai Caola elődjének számító korábbi vállalatba.
Az 1950-es évek végétől fokozatosan bővült a kozmetikai választék, mely jelentősen javította a nők közérzetét. A korábbi fővárosi gyárak Budapesti Illatszer- és Pipereszappangyár néven működtek tovább, és kezdték el gyártani a békebeli márkákat: Opera, Caola, Ideál, Nivea, Elida, Figaro. 1961-től a cég a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat nevet vette fel és KHV logóval látta el termékeit. Ez a cég minden olyannal ellátta a vasfüggöny mögötti háztartásokat, amit egy korabeli kívánhatott magának: kényeztető, jól habzó szappanok, újdonságként folyékony szappan, sampon, hajlakk és tégelyes krémek. A régi márkák mellett megjelentek többek között a Camea, Star, WU-2, Barbon, Amodent termékek. 1981-től a cég Caola névre váltott és tovább bővítette választékát. Ekkor jelentek meg Mystic, Derby, Ocean, Gabi, Baba és Hófehérke termékcsaládjai.

A Családi kézbalzsam egy háztartásából sem hiányozhatott!

Anyag/ Technika

Műanyag

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Tárgy itt található: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum, melynek gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem,...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.