MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Kereskedelemtörténeti dokumentációs gyűjtemény (KD) [KD_1983.93.1_5]
Gróf Esterházy Ferenc Tatai Pezsgőgyár számolócédula (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

Gróf Esterházy Ferenc Tatai Pezsgőgyár számolócédula

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

A tatai Gróf Esterházy Ferenc Uradalmi Pezsgőgyára számolócédulája egy pezsgősüveg ábrázolásával, az Eszterházy család címerével. A címer a palack címkéjén is látható.

A pezsgő a bornak olyan fajtája, amelynél a bor második érése magában a palackban megy végbe. Az alapborokat (cuvée) úgynevezett tirage-likőrrel (élesztő és cukor) vegyítik, aminek hatására szénsavassá válnak.
Pezsgő szavunkat Gróf Széchenyi István alkotta, aki a Hitel című munkájában elsőként nevezte a franciák champagnierét pezsgőnek.
Sec (ejtsd: szek): jelentése száraz. A pezsgő cukortartalma 17-35 g/liter közötti.
Demi Sec: (ejtsd: dömi szek) jelentése: félszáraz. A pezsgő cukortartalma 33-50 g/liter közötti.
Extra Brut: (ejtsd: extra brüt) jelentése: abszolút száraz. A pezsgő szinte elhanyagolható mennyiségű cukrot tartalmaz.
Extra Dry: (ejtsd: extra dráj) jelentése: különlegesen száraz. A pezsgő cukortartalma 12-20 g/liter között van.
A Tatai Pezsgőgyár az Angolpark keleti végén, a baji szőlőhegyek lábánál található. Az 1772-ben épült, műemléki védelem alatt álló építményt Fellner Jakab, a magyar barokk egyik legjelentősebb alkotója tervezte. Különlegességét a társasági összejövetelek színteréül szolgáló 500 négyzetméteres, 10 boltívből álló (ún. csehsüveg boltozatú) bálterem adja. A bálterem fölött háromszintes, gabona tárolására alkalmas padlás található. A padlás eredeti állapotában fennmaradt részein ma is láthatóak a szöghasználat nélkül, kizárólag facsapolással összeillesztett hasított gerendák.
A Pezsgőgyárhoz 1500 négyzetméternyi borospince tartozik. Az épület egyéb részei istállóként, lakásként és raktárként funkcionáltak.
Gróf Esterházy Ferenc 1905-ben itt hozta létre pezsgőgyárát. Alapanyagául a kiváló minőségű tatai, baji, bánhidai, neszmélyi, devecseri, somlói uradalmi bor szolgált. A Champagne-ból érkezett, francia pezsgőmester irányításával, korszerű francia technológiával gyártott tatai pezsgő nemzetközileg ismert és keresett termékké vált.
A második világháború után az állapota nagyon leromlott. Jelenleg kisebb felújítások folynak. A tulajdonos minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy megőrizze az utókornak a hányattatott sorsú uradalmi pezsgőgyárat. Az épület ritkán és csak csoportosan látogatható.

Anyag/ Technika

Papír / színes nyomat

Méretek

7 cm x 14 cm

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Tárgy itt található: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum, melynek gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem,...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.