MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Kereskedelemtörténeti dokumentációs gyűjtemény (KD) Aprónyomtatványok_Számolócédulák (KD) [KD_1976.260.1_2]
Gösser Bier számolócédula (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

Gösser Bier számolócédula

Kapcsolat Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Gösser Bier számolócédula.
A Gösser egy több mint 1000 éves hagyománnyal rendelkező osztrák sörmárka. Ausztria legnépszerűbb és legrégibb söreként a Gösser márkanév világszerte ismert: napjainkban 32 országban forgalmazzák. A Gösser Magyarországon több mint 15 éve van jelen. A 80-as években még csak külföldi importból lehetett hozzájutni, 1995-től viszont már itthon is készülnek Gösser sörök. Hazánkban jelenleg a HEINEKEN Hungária Sörgyárak Zrt. 4 különböző Gösser sört gyárt, illetve forgalmaz.
A gössi sörfőzés története 1010-ben kezdődött. Adula von Leuben grófnő ekkor alapította Gössben azt a Benedek-rendi kolostort, ahol később az egész környéken híressé vált sört főzték. Bizonyítékként Lenhardt Neumeister sörfőző mester nevét és az általa készített gössi sör hírét egy 1459-ben született pergamen is őrzi. 1797-ben állítólag Napóleon is ellátogatott Gössbe, ahol egy béketárgyalásra utazva megkóstolta a helyi sört. 1860-ban az apátság épületét a grazi származású Max Kober vásárolta meg, aki korábban Galíciában tanulta ki a sörfőzést. Érkezése után néhány hónappal már működött a gössi sörgyár, a Bräuerei Göss, ahol 1890-ben évi 70 000 hektoliter Gösser készült. Max Kober ekkor részvénytársasággá alakította vállalkozását, így jelentős tőke áramlott a vállalatba. 1913-ban megszületett a híres G-jelzés, a Gösser sörök azóta is ismert jelképe. A korszakban egyedülálló módon, 1920-ban a vállalat bevezette a pasztörizálást. A tartósítási eljárásnak köszönhetően a Gösser sörök tovább megőrizték frissességüket és Ausztrián kívülre is eljutottak. Ennek is köszönhető, hogy 1955-ben már évi 553 000 hektoliter Gösser készült. Ugyanebben az évben a mai Ausztriát létrehozó Osztrák Államszerződés aláírását követő ünnepi fogadáson a Gösser sör is a menü része volt. 1966-ban jelent meg először a Gösser azóta is változatlan szlogene: Gut. Besser. Gösser. Az egyre nagyobb sikereket elérő vállalat 1977-ben egyesült a Steierbrauval. 1983-ban először sikerült átlépni a lélektani határt: ebben az évben 1 millió hektoliter sör készült Gössben. 1997-ben a Gösser a Brau Union Austria részvénytársaság része lett, amely 2003 óta a Heineken N.V. nemzetközi vállalathoz tartozik.

Anyag/ Technika

Papír / színes nyomat

Méretek

7 cm x 14 cm

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Tárgy itt található: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum, melynek gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem,...

Kapcsolatfelvétel

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.