MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Zenetörténeti Múzeum Hangszergyűjtemény [H 70.21.]
Fortepiano (Zenetörténeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Zenetörténeti Múzeum / Gombos László (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

Schmidt zongora

Kapcsolat Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

A hangszertest fenyőfa topolyagyökér furnérral. 3 darab nyolcoldalú balluszterlába bronz görgőkben végződnek. A homorú oldalán aranyozott bronz lírát ábrázoló fedő leszorító fogantyú látható.
Jelzése: "Carl Schmidt in Pressburg" - rézzel berakott felirat a karnison
"Carl Schmidt Presburg Op.: 544" tussal írt papírcímke a rezonánson
Készült: 1830-1840 körül Pozsonyban
Bécsi mechanikás, fatőkés.
Hangterjedelem: 6 oktáv 3 szekund (F1-g4) Az egész hangok elefántcsonttal, a félhangok ébenfával borítottak.
Húrozat: basszus első 5 hangjára egyes tekercselt húrok, továbbá végig hármas húrok.

A mesternek egyik hiteltérdemlően jelzett műve, amely eredeti állapotában maradt fenn. Érdekessége a 190 cm-es hosszúsága, ami ebben az időben Magyarországon ritka jelenség. Az ún. „Salonflügel” egyik korai példányának tekinthetjük.

Méretek

Hosszúság: 190 cm, Szélesség: 123 cm, Magasság: 91 (korpusz: 31) cm

Jelenleg látogatható kiállítások

A Zenetörténeti Múzeum, mely jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének osztályaként működik, alapításától, 1969-től fogva gyűjti a Magyarországon fellelhető zenetörténeti tárgyi emlékeket, mindenek előtt a hangszereket, valamint a zenei élethez kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat és a zenei témájú érmeket. Jelen kiállításunk, melynek kurátora dr. Baranyi Anna, válogatás hangszergyűjteményünkből. Koncepciójának megfelelően időrendi sorrendben, a 18. század közepétől a 20. század második évtizedéig kap betekintést a látogató a hangszerek változásaiba, fejlődésébe. A magyar hangszerkészítők és hangszergyárak munkáit helyeztük előtérbe, mellettük több neves külföldi készítő is képviselteti magát egy–egy darabbal. A hangszereknek a Zenetudományi Intézet Zenetudományi Szakkönyvtárának gyűjteményéből válogatott kották, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapest Történeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Bank gyűjteményeiből kölcsönzött, és a 18–19. századi magyar zenei életben jelentős szerepet betöltő személyeket és a helyszíneket ábrázoló képzőművészeti alkotások adnak történeti hátteret. Kiállításunk legkorábbi darabjai – az orgona, hárfa, klavichord, asztalzongora, viola da gamba és a vonósnégyes hangszerei – a 18. századból származó hangszerek, amelyek között egyaránt szerepelnek magyar és külföldi készítők munkái. A 19. század első felét bemutató teremrészben a zongorák dominálnak, amelyek londoni, párizsi, bécsi és pesti műhelyekből származnak. A kor legjelentősebb pozsonyi és bécsi fafúvóskészítőit egy–egy értékes fuvola vagy oboa képviseli. Láthatók még szép kivitelű gitárok és hegedűk, amelyek a zongorához hasonlóan a polgárság körében különösen kedvelt hangszerek voltak. Szerepel itt még egy különleges kottatartó, a szextett-asztal, amelyet a budapesti Iparművészeti Múzeum kölcsönzött a kiállításra. A kiállítás harmadik egységében neves magyar hegedűkészítő-műhelyek munkái reprezentálják a magyar hegedűkészítés folytonosságát, de képviselteti magát a 19. század legjelentősebb hazai zongorakészítője, Beregszászy Lajos is. Az itt bemutatott fúvós hangszerek többsége a sokféle hangszertípust gyártó, ám magas színvonalú tömeggyártásra berendezkedett császári és királyi udvari hangszergyárak termékei. Kiemelt helyet szenteltünk a hungarikumnak tekinthető hangszereknek, a cimbalomnak, amelyet zenekari hangszerként elsőként Erkel Ferenc használt, valamint a tárogatónak. A kiállításban ugyanitt képzőművészeti alkotásokkal és hangszerekkel hívjuk fel a figyelmet az Erkel Ferenc nevéhez köthető nemzeti operának a 19. századi magyarországi zeneéletben játszott jelentős szerepére.

Térkép
Zenetörténeti Múzeum

Tárgy itt található: Zenetörténeti Múzeum

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Zenetörténeti Múzeuma 1969-es alapítása óta gyűjti a zenetörténet Magyarországon...

Kapcsolatfelvétel

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.