MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Herman Ottó Múzeum, Miskolc Néprajzi Tárgyi Gyűjtemény [HOM_NT_54.4.4.]
Farsallang (farmadzag) (Herman Ottó Múzeum, Miskolc CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Herman Ottó Múzeum, Miskolc (CC BY-NC-SA)
1 / 10 Előző<- Következő->

Farsallang (farmadzag)

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Szalagcsokor kötény díszítésére, ruha „fardísz” leánynak, „farsallang”, „farmadzag”. Fehér, „1 koronás pántlika” azaz fehér alapon piros rózsás jacquard szalagok darabjaiból egyéb kiegészítéssel készített, kézzel összevarrt szalagcsokor, amit az ünnepi öltözethez a kötény és a szoknya díszeként a derékon hátul a kötény megkötőjére rögzítettek fel a masni alatt kialakított bujtatóba húzott sötétkék gyapjú szalaggal. Így a díszes szalagcsokor hátul a szoknyán szépen kifeküdt.
A jacqardszalagból képzett masnihoz fehér gyári anyagra hímzéssel készítettek egy kiegészítést, téglalap alakú felületet, aminek aljához „tüzessárga” azaz napsárga műselyem fonalból egyedi mintázatú rojkötéssel kapcsoltak további díszítést, amit „fütykös” fehér rojttal még kiegészítettek. A hímzés mintaelemei az egykor a viselet díszítésére alkalmazott fém díszek, rojtok és csipkék, „ragyogó” díszek helyettesítésére kialakított, s azokhoz hasonló mintázatban kivart díszítmények, szintén műselyemfonallal (sárga, fehér, piros, kék, zöld, fekete színekkel) készültek „igazi csillag”, „makku”, „galáris” mintákkal. Az arany színű „ragyogó”-t a „tüzessárga” színnel helyettesítették a kötények díszítményeiben, az ezüst színt fehér hímzőfonallal hímezték. A 20. század elején, a „ragyogóégetés” (1925) előtt a viseletet díszítő szalagcsokrokon a pántlikák végeire sokszor fém rojtokat varrtak díszítésként.

Anyag/ Technika

Fehér alapon piros rózsás gyári készítésű jacquard szalag, gyapjúszalag, műselyem hímzőfonal / kézi varrás; hímzés, öltéstechnika: laposöltés, ráöltés, huroköltés; rojtkötés;

Méretek

szélesség: 16 cm, hosszúság: 46 cm

A következő válogatás része

Szakirodalom

  • Dajaszászyné Dietz Vilma (1963): Mezőkövesdi kötények. Herman Ottó Múzeum – Miskolc
  • Ortutay Gyula (főszerkesztő) (1977-1982): Magyar néprajzi lexikon. Budapest
  • Varga Marianna (2003): Mezőkövesdi matyó hímzés I-II. Matyó Népművészeti Egyesület – Mezőkövesd

Kapcsolódó linkek, dokumentumok

Térkép
Készítés Készítés
1931
özv. Dorogi Józsefné
Mezőkövesd
Gyűjtés Gyűjtés
1954
Lajos Árpád (néprajzkutató)
Mezőkövesd
1930 1972
Herman Ottó Múzeum, Miskolc

Tárgy itt található: Herman Ottó Múzeum, Miskolc

A miskolci Herman Ottó Múzeum az egyik legnagyobb vidéki múzeum Magyarországon. Hálózatába tartozik Miskolc múzeumainak többsége, hét városi...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.