Onódi Béla (1900, Budapest – 1991, Szentendre) 1919-ben kezdte tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán Balló Ede, majd Réti István növendékeként. Részt vett a nagybányai és a kecskeméti művésztelepen is. 1921 és 1925 között Amerikában, Philadelphiában napilap-illusztrátorként dolgozott, majd 1923-ban Párizsba és Barbizonba is ellátogatott. 1926-ban a Szentendrei Művésztelep, majd 1928-ban a Szentendrei Festők Társaságának egyik alapító tagja volt. Életművére oly meghatározó módon a Rab Ráby teret ábrázoló városrészletén a nagybányai festészeti törekvésekre jellemző festői megformálást követi. A lírai hangvételű, napfényes szentendrei kis utcák összefonódását oldott színeffektusok kísérik. A fény és árnyék dinamikájának játékossága, a színek és reflexeik váltakozása puha, hamvas atmoszférát teremt a festményen. A háttérben előbukkanó szerb ortodox Belgrád-székesegyház mellett kikandikál a templomdombon magasodó Keresztelő Szent János-plébániatemplom tornya is.
Jelezve jobbra lent: Onódi Béla, 1934
hu
