MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Plakáttár (KP) [KP_2010.34.1.]
Helia-D naptej-napolaj reklám (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

Helia-D napolaj és naptej reklám

Kapcsolat Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

A Baricz Katalin fotóművész által készített plakát felirata: "Helia-D naptej, napolaj, bőrnyugtató. Napról-Napra." A kép közepén, egy szörfdeszkán fekvő (kék színű és sárga övvel kiegészített) fürdőruhát viselő napozik, a bal oldalon lent olvasható a "Helia-D" márkanév, illetve a jobb oldalon lent három Helia-D termék is látható.

A magyar és nemzetközi piacon is közkedvelt szépségápolási termék, a Helia-D története az 1980-as évek elején kezdődött egy szinte mesébe illő történettel. A krémet egy addig ismeretlen 80-as éveiben járó néni találta ki, amikor a napraforgó szárából készített kivonatot saját használatra. Egyedülálló találmányát a televízió is bemutatta, a nézők ezrei lehettek szemtanúi a hölgy sima és ápolt bőrének, amely egyértelműen bizonyította a krém hatását. Olyannyira látványos volt a néni fiatalos arcbőre, hogy a Biogal Gyógyszergyár alapos laboratóriumi vizsgálatnak vetette alá. A vizsgálatok eredményei a gyógyszergyár felkészült kutatóit is gyorsan meggyőzték, így haladéktalanul megkezdték, a napraforgószár-kivonaton alapuló testápoló termékcsalád kifejlesztését. A Helia D márkanévből a D betű Debrecen városára utal ahol a Biogal Gyógyszergyár működött. Az 1980-as évek közepére a termékcsalád tagjainak száma meghaladta a harmincat, és éves szinten több millió doboz krémet vettek a vásárlók. Pár év múlva a krém az amerikai piacon is keresett termékké vált. A már akkor sem túl fiatal, magyar származású híresség, Gábor Zsazsa azt mondta, hogy a még akkor is szép bőrét a Helia-D-nek köszönheti. A TV reklámokat a szocializmusban megszokott finom erotikával fűszerezték. A jellegzetes Helia-D felirat jelentős reklámerővel bírt.
A rendszerváltozás viharos gazdasági eseményei, és a sorozatos tulajdonosváltások a Helia-D-t is megviselték, de a krém sohasem tűnt el a polcokról, és csendben megőrizte jelentős piaci részesedését a magyar arckrémpiacon.
2004-ben egy magyar befektetői csoport elhatározta, hogy a Helia-D-t visszahelyezi az őt megillető helyre mind a hölgyek pipereasztalán, mind az illatszerboltok és drogériák polcain.

Anyag/ Technika

Papír, színes nyomat

Méretek

80 cm x 100 cm

Térkép
Felvétel készítése Felvétel készítése
1980
Baricz Katalin
Budapest
Kibocsátás Kibocsátás
1980
Budapest
Nyomtatás Nyomtatás
1980
Profilart
Budapest
1979 1986
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Tárgy itt található: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum, melynek gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem,...

Kapcsolatfelvétel

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.