MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Kereskedelemtörténeti dokumentációs gyűjtemény (KD) [KD_1984.487.1.]
Loser János Ásvány Keserüviz forrása (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

Loser János Ásvány Keserüviz forrása

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

A címke három részre van osztva, a két szélső fehér alapon fekete feliratokat tartalmaz, a felhasználási javallatokról négy különböző nyelve. Középen kék háttér előzz egy férfi portréja jelenik meg, védjegyként és felirat: Loser János Ásvány Keserüviz forrása.
Loser Péter, Mátyás és János (1842-1909) fűszerkereskedők voltak, akik 1864-ben közkereseti társaságot alapítottak keserűvíz termelésére és forgalmazására Budán az Őrmezei völgyben. A feltárt vizet Rákóczy keserűvíz néven forgalmazták. A forrás közelében töltőcsarnokot is létesítettek. Az 1870-es évek végére már külföldre Németországba is exportálták a vizet. 1876 végén egy második kutat is építettek a telkük végén. Vizükkel 1878-ban Párizsban aranyéremet nyertek. A továbbiakban egyre nagyobb kereslet volt ásványvizük iránt.
1869-ben az üzletük az Erzsébet tér 1 szám alatt volt, amelyet az „arany Tirgrishez” címeztek, később az Országút 8. szám alatt találjuk cégüket. A nagyobb forgalom reményében több keserűvíz-telep tulajdonos kiadványban ismertette keserűvize előnyös tulajdonságait sok orvosi véleménnyel kiegészítve. A vizet pozitívként véleményező néhány magyar orvoson kívül igen sok olasz, egy-két francia, görög, sőt még kubai is előfordult a kiadványban. A környéken más üzemeket is nyitottak, így Saxlehner Hunyadi János vize is itt telepedett meg, de az Apenta r.t. is itt alakult. Loser János saját nevében kb. 1889 és 1896 közötti időből származó kiadványát 10 nyelven adta ki. Testvére Loser Péter eközben Triesztben lakott, s itt forgalmazta a cég termékeit. 1893 körül bekövetkezett halála után gyermekei Richárd és Viktor viszi tovább az üzletet, bár az itthon maradottakkal elsősorban Mátyással a kőérberek-őrmezei ingatlan érvénytelen adásszerződése miatt pereskedtek. A Loser Testvérek 1895 után minden bizonnyal teljesen vagy részben kivonultak az őrmezei területről és Budaörsön alapítottak keserűvíz-termelő üzemet. Őrmezőn pedig az új vállalat Apenta néven hozta forgalomba a kizárólag számozott kutakból termelt gyógyvizet. Amikor Loser János Budaörsön kezdett palackozni, akkor már feltehetően minden kútját eladta az Apenta Rt.-nek

Anyag/ Technika

Papír, színes nyomat

Méretek

15x24 cm

A következő válogatás része

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Tárgy itt található: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum, melynek gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem,...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.