Viola da Gamba

Kapcsolat Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

English

Leírás

A hangszerben található cédula szerint Näfer hangszerkészítő munkája 1707-ből.
A viola da gamba (olasz elnevezés ’térdhegedű’) vagy röviden gamba, hat, egymástól kvartra hangolt húrral rendelkezik. A hangszer a gitárszerű, pengetéssel és vonóval is megszólaltatott vihuelából fejlődhetett ki. Ma ismert formája a 15. század végén alakult ki és a reneszánsz, illetve barokk zene egyik fő hangszerévé vált.
A gamba megnevezést használhatjuk a konkrét hangszer, illetve a teljes gamba család megnevezésére is.

Anyag/ Technika

Előlapja lucfenyő; hát és káva diófa; nyak, kulcsszekrény és fej jávor

Kapcsolódó linkek, dokumentumok

viola da gamba

Tárgy itt található: Zenetörténeti Múzeum

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Zenetörténeti Múzeuma 1969-es alapítása óta gyűjti a zenetörténet Magyarországon...

Kapcsolatfelvétel

[Rekord frissítve: 2022.03.08]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Metaadat: CC BY-NC-SA @ Zenetörténeti Múzeum

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.