MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjtemény [GRA_1935-2698]
Villámlástól megriadt ló (Szépművészeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Szépművészeti Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

Villámlástól megriadt ló

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

A Szépművészeti Múzeum Eugène Delacroix-nak, a francia romantika vezéregyéniségének számos remekművét őrzi. Ezek a festmények, rajzok és litográfiák a művész munkásságának minden területét átfogják. Delacroix határozottan elutasította a klasszicizmusvonalkultuszát, és stílusát a szín kifejezőerejére alapozta. A kortársak szinte kizárólag festőként tisztelték, mert nem szívesen vált meg a rajzaitól: nem szánta őket sem kiállításra, sem eladásra. Vázlatait, tanulmányait a műtermében őrizte, s így azok csak a halála után válhattak ismertté. A ritka kivételek közé tartozik a fiatal Delacroix egyik legdrámaibb alkotása, a Villámlástól megrettent , amely csak rövid ideig maradt a tulajdonában. Barátjának, a portré- és tájképfestő Louis-Auguste Schwiternek ajándékozta hálából egy antik éremgyűjtemény levonataiért, amelyekről azután litográfiákat készített.Az 1820-as években a lóábrázolás kitüntetett szerepet töltött be Delacroix művészetében. A Chiosi mészárlás (1824) című monumentálisolajfestményének előkészítése során ugyanis ráébredt, hogy a történeti ábrázolásokhoz nélkülözhetetlen a anatómiájának alapos ismerete. Döntő ösztönzést jelentettek számára Théodore Géricault romantikus hevületű lóábrázolásai, de 1825-ös londoni útjának tapasztalatai sem maradtak hatástalanok a művészetére. A British Museumban behatóan tanulmányozta a Parthenon frízének ágaskodó lovait, amelyekről később litográfiákat is készített, de a közkedvelt állatképfestők munkái is befolyásolhatták.A budapesti akvarell lobogó sörényű, ágaskodó fehér paripájának közvetlen előképét Sawrey Gilpin Lovak szélviharban című képén fedezhetjük fel. Delacroix bizonyára ismerte a Royal Academy számára készített festményt, mert a középtér villámoktól hátrahőkölő lovát szinte pontosan megismételte. A jelentéktelen részletet fõ motívummá alakította; az állat reakciójának aprólékos kidolgozása által teremtett érzelmi többlet alapvetően megkülönbözteti ábrázolását formai előképétől. A budapesti akvarellen Delacroix a természet- és az állatábrázolás hangulatkeltő erejének tökéletes összhangját érte el. A távolba nyúló síkság és a vele szinte egybemosódó viharos égbolt hátteréből szoborszerűen emelkedik ki a félelmében felugró, fejét hátravető fehér . A már-már valószerűtlenül sötétkék égen keresztülcikázó villám erősen megvilágítja a rémült állatot. Szemének és kitágult orrlyukának vöröse víziószerűvé fokozza ijedtségét. Mozdulatának hevessége és a vihar szele felborzolja sörényét; farka az ellenkező irányba lendül. Delacroix akvarelljén mindaz látható, amit a romantika nemzedéke számára a megtestesített: erő, nemesség, zabolátlan szenvedély és felfokozott érzelmek.Bár Alfred Robaut, a művész első monográfusa a rajz keletkezését 1824-re tette, a modern kutatók a budapesti rajzzal témájában és stilárisan összefüggő drámai ábrázolások alapján egy későbbi, 1825–1829 körüli datálást tartanak valószínűbbnek.Gonda Zsuzsa

Anyag/ Technika

Akvarellpapír / akvarell, fedőfehér, gumiarábikum

Méretek

235 x 320 mm

Szépművészeti Múzeum

Tárgy itt található: Szépművészeti Múzeum

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.