MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjtemény [ANT_2005.7.A]
Mozaik Orpheus ábrázolásával (Szépművészeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Szépművészeti Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 2 Előző<- Következő->

Mozaik Orpheus ábrázolásával

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

A hatszögletű, ívelt oldalú, tört meandermintával szegélyezett kép Orpheust sziklán ülve ábrázolja. Mellette fa (babér?), rajta énekesmadár. A hérós ujjas, rövid tunikát, a jobb vállán ruhakapcsoló tűvel (fibula) megtűzött, baloldalt lecsüngő köpenyt, testhez simuló nadrágot és sarut visel. Fején phrygiai sapka. Baljával négyhúrú lantot penget, jobbjában lantverő (pléktron). A képet nagyrészt négyszögletes, 5-8 milliméteres kőkockák alkotják, de a finomabb részleteket, például az arcot vagy a bal kéz ujjait jóval kisebb, gazdag színárnyalatú mozaikszemekből rakták ki. A mozaik készítője – elsősorban a színhatás gazdagítására – üveglapocskákkal egészítette ki a kőkockákat.Észak-Afrika középső területe, Africa provincia a római birodalom egyik leggazdagabb régiója volt. A hatalmas méretű nagybirtokokon folyó mezőgazdasági termelés kulcsszerepet játszott a birodalom ellátásában. A térség művészetét tekintve is elválaszthatatlanul kapcsolódott a görög-római mediterráneum klasszikus kultúrájába: bár végig megőrizte sajátos vonásait – amelyek főleg a föníciai-pun hagyományból származtak, és hatásuk Karthágó elpusztítása (Kr. e. 146) után sem szűnt meg –, Africa a hellénizált művészeti koiné szerves része lett. Nem meglepő tehát, hogy az észak-afrikai mozaikok fontos szereplői közé tartozik Orpheus, a görög mitológia egyik legismertebb alakja.Orpheus a par excellence dalnok hérós. Apjának általában Apollón istent, anyjának pedig Kalliopé múzsát tartották. Leghíresebb tette az volt, hogy élve lemerészkedett az alvilágba feleségéért, Eurydikéért. A dalától és lantjátékától megbűvölt alvilági istenek vissza is adták neki az asszonyt. Muzsikájának ereje a vadállatokat is megzabolázta. Ez a jelenet a római mozaikművészet egyik gyakori témája volt, középen Orpheussal, körülötte pedig a feléje forduló állatokkal. A budapesti mozaik is egy ilyen, nagyméretű kompozíció középső része lehetett, s talán egy villa padlóját burkolhatta.Orpheus alakja különösen a Kr. u. 3. század elejétől vált népszerűvé, a Marcus Aurelius halála (180) után a birodalom és a klasszikus antik kultúra válságának tudatára ébredő késői császárkorban. A szerelméért az alvilágba is leszálló, és onnan élve visszatérő, zenéjével a vadállatokat is megszelídítő, az aranykor harmóniáját visszaidéző isteni dalnok képe számos, koronként, területenként és szellemi áramlatonként eltérő értelmezési lehetőséget kínált. Jól mutatja ezt, hogy alakja változatlan formában került át a kialakuló ókeresztény művészetbe is, Krisztus ábrázolásának egyik lehetséges formájaként.Az Antik Gyűjtemény egyetlen ókori mozaikját Tunéziában találták az 1940-es években. Tulajdonosa a 20. század közepén Franciaországba költözött; innét került a darab néhány éve a nemzetközi műkereskedelembe.NAGY ÁRPÁD MIKLÓS szövege nyomán

Anyag/ Technika

Kő, üveg /

Méretek

97 x 113,5 cm

Szépművészeti Múzeum

Tárgy itt található: Szépművészeti Múzeum

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.