MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjtemény [ANT_51.28]
Az athéni Andokidés-festő vörösalakos kylixe (ivócsésze) (Szépművészeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Szépművészeti Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 3 Előző<- Következő->

Az athéni Andokidés-festő vörösalakos kylixe (ivócsésze)

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Az athéni vázafestészetben Kr. e. 525 körül a korábban szokásos feketealakos technika mellett megjelent a vázák vörösalakos díszítésmódja is. Az Andokidés-festő a vörösalakos vázafestészet úttörői közé tartozott, bár iskolázottságát még a feketealakos technikát használó műhelyekben szerezte. A legkedveltebb vázaformáját jelentő nagyméretű bortároló amphorák egyik oldalát például a régi, a másik oldalát pedig az új technikával díszítette. A lakomákon ivócsészeként használt kylixekből csupán néhány darabot készített.Nevét onnan kapta, hogy némelyik általa festett vázán egy Andokidés nevű fazekasmester szignatúrája található. Művein ő maga nem tüntette fel nevét, így azokat csupán a vázák alapos vizsgálatával lehet azonosítani. A budapesti kylix kétség kívül az Andokidés-festő munkája, a jellegzetes profilok a kissé előreugró és olykor enyhén lefelé hajló alsó ajkakkal, a fejformák, a könyök és a sarkok sajátos kidudorodása mind rá jellemző sajátosságok.A budapesti kylix feltűnően különbözik a többi vörösalakos technikával díszített csészétől, jóval kisebb azoknál. Mérete a feketealakos kylixeknél általános, ahogy a csésze belsejében látható Gorgó-fej is. Szintén a feketealakos kylixek külső részét volt szokás szemekkel díszíteni, a vörösalakos daraboknál azonban a szemek melletti palmetta is elmaradhatatlan elem. Az Andokidés-festő tehát még a két korszak határán állt: a feketealakos formát és részben a feketealakos díszítési rendszert használta vörösalakos technikával keverve.Lakatos Szilvia

Anyag/ Technika

Vörösalakos, agyag /

Méretek

21,5 cm

Szépművészeti Múzeum

Tárgy itt található: Szépművészeti Múzeum

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.