MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Szépművészeti Múzeum Régi Képtár [REK_4914]
Szent István protomártír (Szépművészeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Szépművészeti Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

Szent István protomártír

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Domenico Ghirlandaio számos alkalmazottat (közöttük az ifjú Michelangelót is) foglalkoztató műhelye a 15. század végének legnagyobb firenzei művészeti cége volt, amely nem csak festészeti feladatokat vállalt, de ötvösműveket, mozaikokat, és még ki tudja, mi mást is készített. S amilyen sokoldalú volt Ghirlandaio tevékenysége, épp olyan nyitottan szívta magába a százféle impulzust is, ami érte. Senkit nem érintettek meg firenzei kortársai közül annyira a németalföldi festészet remekei, mint őt, és senki sem alkalmazta nála értőbb módon ezek tanulságait. A részletek aprólékos, tűéles ecsetheggyel megrajzolt kidolgozása, a színek mély ragyogása Szent István képén is az északi hatásról árulkodik. A keresztény egyház első vértanúja, akit Jézus megfeszítése után pár évvel köveztek halálra, olyan átütő erejű, háromdimenziós életszerűséggel áll előttünk, amely a korabeli nézőnek még bizonyára sokkoló lehetett. Talán tompítani, de tán éppenhogy erősíteni akarta ezt a hatást Ghirlandaio, mikor úgy döntött, hogy az alakot látszat-szoborfülkébe állítja, s ezzel az áttétellel, az élő embert imitáló szobrot imitáló festménnyel, még jobban elmossa fikció és valóság határát. A tábla eredetileg a firenzei Santa Maria Novella templom mindkét oldalán festett, körbejárható főoltárának része volt. Ott állt tehát a főkápolna közepén, ahol a falakat Ghirlandaio csodált műve, a firenzei reneszánsz egyik csúcsteljesítménye, a Mária és Keresztelő Szent János életét elbeszélő freskók díszítik. Vécsey Axel

Anyag/ Technika

Fa / tempera

Méretek

191 x 56 cm

Szépművészeti Múzeum

Tárgy itt található: Szépművészeti Múzeum

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.