MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjtemény [GRA_1935-2791]
A nueneni kert télen (Szépművészeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Szépművészeti Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

A nueneni kert télen

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Van Gogh már harminc felé közeledett, mikor végleg a festészet mellett döntött. Elhatározását útkereséssel és vívódásokkal teli évtized előzte meg. Előbb műkereskedőként dolgozott, majd apja példáját követve lelkipásztornak állt. Felettesei a borinage-i szénbányászok közé küldték, ahol idejét a társadalom peremére szorult nincstelenek tanításával, ápolásával és prédikálással töltötte. Keserű kudarcnak fogta fel, hogy szerződését nem újították meg. Alighanem ez is hozzájárult ahhoz, hogy bátyja, Theo biztatására végül a festészettel kezdett foglalkozni.1883 decemberében érkezett a nueneni parókiára, hogy a következő két évet a szülői házban töltse. Bár több-kevesebb rendszerességgel korábban is rajzolt már, most nagy elszántsággal fogott neki a tanulásnak. A maga számára előírt "akadémiai" programot követve az első évben kizárólag a rajzstúdiumaira koncentrált. Különösen közel állt hozzá a paplak kertje, melyről kora tavasszal számos tollrajzot készített. Később egy nagyméretű tájsorozat hat rajzából kettőt szintén ennek a motívumnak szentelt. Ezek egyike a budapesti lap, Van Goghnak ez a korai remekműve. A drámai erővel megragadott, göcsörtös törzsű, kopasz fák uralta kopár táj egyúttal költői dokumentuma a visszavonultan dolgozó művész belső magányának. Van Gogh maga is tisztában volt vele, hogy a sorozattal különlegeset alkotott, ezért néhány lapot elküldött műkereskedő bátyjának, hogy értékesítse azokat. Várakozásában azonban, mint annyiszor, most is csalatkoznia kellett.Kárpáti Zoltán

Anyag/ Technika

Papír / toll, barna tinta, fedőfehér

Méretek

515 x 380 mm

Szépművészeti Múzeum

Tárgy itt található: Szépművészeti Múzeum

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.