MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Szépművészeti Múzeum Régi Képtár [REK_1335]
V. Károly császár képmása (Szépművészeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Szépművészeti Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

V. Károly császár képmása

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Minden idők talán leghatalmasabb uralkodója, V. Károly császár birodalmában a mondás szerint sohasem nyugodott le a nap. Övé volt Spanyolország, Németország, Németalföld, Dél-Itália, de kiterjedt gyarmatai voltak Amerikában és Ázsiában is. Képmását Európa legnagyobb művészei formálták meg Dürertől Tizianóig, hogy a portrék másolatai révén a császár, ha csak képletesen is, de birodalma minden szegletében jelen lehessen. Pedig Károly igazán nem volt vonzó küllemű, amint az egy kortársi beszámoló is tanúsítja: "Alsó állkapcsa ormótlan és előreugró, mintha nem is természetes tartozéka lenne, hanem valami hozzátoldott utánzat; így aztán ha száját becsukja, a fölső és alsó fogsora között jószerével egy fogsornyi hézag marad." Károly első portréfestői közé tartozott a brüsszeli Barend van Orley, akit még gyermekkori gyámja, Ausztriai Margit vett a ház szolgálatába. A budapesti kép akkortájt készült, amikor a serdülő ifjút - hajmeresztő vesztegetések árán - német-római császárrá választotta a birodalmi gyűlés. Ám itt sem erre a címre, sem a korábban megörökölt spanyol trónra nincs utalás, csak a burgundiai királyi embléma, a tűzcsiholó acél jelenik meg a nagy kalapmedálon, nevének kettős kezdőbetűje között, illetve nyakában a híres aranygyapjas rend jelvénye. Van Orley a németalföldi és itáliai stílus eszményi fúzióját alkotta meg, hogy impozáns életszerűséget kölcsönözzön a képmásnak: a test formáit mesteri plasztikusság, az ékszereket és a ruhát rajzos részletgazdagság jellemzi.Vécsey Axel

Anyag/ Technika

Tölgyfa / olaj

Méretek

71,5 x 51,4 cm

Szépművészeti Múzeum

Tárgy itt található: Szépművészeti Múzeum

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.