MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Szépművészeti Múzeum Régi Képtár [REK_1888]
Ádám (Szépművészeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Szépművészeti Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

Ádám

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

A 16. századi Európa rajongott a férfiakat ravasz praktikákkal ujjuk köré csavaró, és ezzel pusztulásba taszító asszonyok bizsergetően kihívó képeiért. Kiváltképp kedvelte a női nem szexualitásból eredő démoni hatalmának témakörét Dürer talán legkiválóbb tanítványa, Hans Baldung, aki kedvenc, fémes csillogású zöld árnyalatáról kapta a "Grien" gúnynevet: arról, ami itt a kígyó testét borítja. A szerep prototípusa természetesen maga Éva, az ősanya. A bűnben fogant, ám oly édes gyümölcs megízlelésével az emberi test ismeretek és örömök forrásává vált, de a lehetőségek felfedezésével elkerülhetetlenül együtt járt a halál megjelenése. Baldung képpárja - eredetileg egy olyan sorozat része, amit a Holofernész levágott fejét tartó Judit, illetve Vénusz és Ámor képei tettek teljessé - egyértelműen a történet erotikus tartalmára összpontosít. A bűn már megesett, az ősszülők leveles ágakkal takargatják ágyékukat; ám mozdulataik inkább kihívóak, semmint szégyenlősek. A Gonosz győzelme beteljesedett. Ádámot kínozza az érzéki vágy: teste görcsbe feszül, jobbját hiányzó oldalbordájának helyére szorítja. Hajtincsei szarvakat formáznak, ajkai szétnyílnak, arcát bajusz és szakáll fedi - mindezek a korabeli szatír-ábrázolások sajátságai. Míg Ádám áldozatként jelenik meg, Éva aktív csábító, aki leplezetlen gyönyörét leli kívánatos szépségének hatalmában. Az ajkán játszadozó mosoly önelégültséget tükröz; pillantása és minden mozdulata a férfi testére irányul, mintegy birtokba véve azt. Vécsey Axel

Anyag/ Technika

Hársfa / olaj

Méretek

209 x 83,5 cm

Szépművészeti Múzeum

Tárgy itt található: Szépművészeti Múzeum

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.