MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Szépművészeti Múzeum Régi Képtár [REK_44]
Thalia múzsa (Szépművészeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Szépművészeti Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 2 Előző<- Következő->

Thalia múzsa

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

A reneszánsz korban Itália jómódú városi polgárai előszeretettel kerestek menedéket vidéki villáikban a nyár melege vagy épp a járványok elől. Amint azt Boccaccio is elbeszéli a Dekameronban, itt tanulságos és tréfás történetek mesélésével, zenével, tánccal, szellemes társalgással kapcsolódtak ki - vagyis a múzsáknak hódoltak. Nem véletlen tehát, hogy a falakat gyakran a múzsák képeivel díszítették. Így történt a nyári lakok talán leghíresebbikében, a ferrarai hercegek Belfiore ("szép virág") villájában is, ahonnan ez a kép származik.Michele Pannonio neve azt sugallja, hogy Magyarországon (Pannóniában) született. Talán barátság is fűzte a ferrarai udvar másik híres magyarjához, a költő Janus Pannoniushoz, akinek tanítómestere, Guarino da Verona dolgozta ki a Belfiore múzsaképeinek koncepcióját. A fennmaradt szövegből kiderül, hogy képünk Thaliát ábrázolja, aki itt azonban nem a komédia pártfogójaként, hanem a földművelés múzsájának szerepében jelenik meg. Ezt jelzi a mottó a kép alján ("Én tanítottam ültetni az embert"), de a Thalia fejét övező érett kalászok, a kezében tartott szőlővessző, és a trónusát övező dús gyümölcsök is. A múzsáktól szokatlan áldott állapot tovább erősíti a termékeny bőség gondolatát. Thalia testének nyúlánk formái, kecses hajladozása, lágy körvonalai még a késő gótikus ízlést idézik. A robusztus természethűséggel festett liliomok és gyümölcsfüzérek viszont modernebb stílusúak: ezeket talán Pannonio átütő tehetségű ifjú riválisa, Cosme Tura festhette. Vécsey Axel

Anyag/ Technika

Nyárfa / tempera, olaj

Méretek

136,5 x 82 cm

Szépművészeti Múzeum

Tárgy itt található: Szépművészeti Múzeum

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.