MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Szépművészeti Múzeum Régi Képtár [REK_1698]
Téli táj korcsolyázókkal (Szépművészeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Szépművészeti Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

Téli táj korcsolyázókkal

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Döntő pillanat volt az európai festészet történetében, amikor a 16. század során a művészek először mertek olyan képeket festeni, amiken egyáltalán nem volt "história". Sem szentek, sem görög istenek: csak egy erdei tisztás, egy nyájat terelő pásztor, vagy egy terített asztal. Az ilyen kép már önálló, zárt világ, független minden irodalmi utalástól. S ahogy megszülettek az új műfajok, úgy hamar akadtak ezeknek specialistái is. Avercamp volt az első holland mester, aki kizárólag téli tájakat festett, sok-sok apró figurával – vidáman csúszkáló, korcsolyázó emberekkel – benépesítve. A süketnéma festő népszerűsége az 1610-es években volt a csúcson, abban az évtizedben, amikor többször is rendkívül kemény tél járt a kis tengerparti kereskedővárosra, Kampenra, ahol élete nagy részét töltötte. A felfedező szem megannyi bájos, apró epizódból csemegézhet a rafinált szerkezetű kis budapesti képen is. Egy paraszt fakutyán tolja feleségét és gyermekét, úri öltözetű alakok ijskolf-ot játszanak, a jégkorong ősét; hátrébb két uraság egy lovas szán felé tart. Sokan korcsolyáznak, de nem mindeki rutinos a sportban: egy fickó úgy hasra vágódott a jégen, hogy kalapja is lerepült. Aki pedig a vaskos tréfákat kedveli, ennél is jobban kacaghat a hajó orránál guggolva szükségét végző asszonyságon, akinek csupasz hátsója körül egy kutya sürgölődik. Együtt szórakozik tehát nemes, halász és paraszt, és talán épp ez a kép fő gondolata: a szabadságát frissen elnyert holland nemzet egysége.Vécsey Axel

Anyag/ Technika

Tölgyfa / olaj

Méretek

30,5 cm

Szépművészeti Múzeum

Tárgy itt található: Szépművészeti Múzeum

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.