MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjtemény [ANT_2006.2.A]
Etruszk síremlék-talapzat (Szépművészeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Szépművészeti Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

Etruszk síremlék-talapzat

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

A Kr. e. 6. században Chiusiban, az egyik legnagyobb etruszk archaikus művészeti központban a helyi műhelyek a síremlékek elkészítésében sajátos művészetet alakítottak ki. A helyi mészkőből faragott urnákat, szarkofágokat és az Etruriában jellemző, több elemből összeállított, kőoszlop formájú síremlékeket a temetési szertartással kapcsolatos ábrázolásokkal díszítették.A budapesti síremlék-talapzat mind a négy oldalán kitűnő állapotban megmaradt, halotti játékok jeleneteit ábrázoló domborművek láthatók. Jól felismerhetők a különféle versenyszámok: a kocsi- és futóverseny, birkózás, ökölvívás résztvevői mellett diszkosz- és gerelyvető atléták is megjelennek. Az egyes versenyeket hosszú pálcát és három vesszőből álló hivatali jelvényt (fasces) tartó bírók figyelik, az adminisztrációt írnokok végzik. A zenészek által is kísért sportversenyt akrobaták bemutatója és az etruszk ünnepeken gyakran megjelenő, az emberek és istenek világa között álló, maszkot viselő Phersu alakok egészíti ki.Az elhunyt tiszteletére rendezett, a görög világban is szokásos versenyjátékok legszebb irodalmi megjelenése az Ilias 23. énekében olvasható, amikor Achilleus játékokat rendez és saját vagyonából díjakat ajánl fel halott barátja, Patroklos emlékére. A budapesti talapzaton ábrázolt jelenetek csaknem azonos formában megjelennek a 6–5. század más nagy etruszk központjainak emlékein (sírfreskókon, vázaképeken) is, Etruriában tehát ez lehetett a halotti szertartások szokásos programja.LAKATOS SZILVIA szövege nyomán

Anyag/ Technika

Pietra fetida / faragott

Méretek

29,5 x 52,5 x 52,5 cm

Szépművészeti Múzeum

Tárgy itt található: Szépművészeti Múzeum

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.