MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Szépművészeti Múzeum Régi Képtár [REK_708]
Villa a római Campagnán (Szépművészeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Szépművészeti Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

Villa a római Campagnán

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Claude Lorrain élete tündérmesét idéz. Tizenkét éves volt csak, mikor árvaságra jutván felkerekedett franciaországi szülőfalujából, és meg sem állt Rómáig. Nem állt mögötte több, mint rövidke inaskodás egy otthoni cukrászmesternél; műveltsége enyhén szólva hiányos maradt és olaszul sem tanult meg soha tisztességesen; mégis körülrajongta őt a nagyvilági, művelt arisztokrácia, s képei oly nagy becsben álltak, hogy hamisításuk kiterjedt iparággá vált. Békés, visszahúzódó álmodozó létére példátlan sikereket ért el az intrika és irigység fővárosában. Még a dicsőség legádázabb ellenségét, az időt is megszelídítette: a 19. század legnagyobb tájfestői – a brit Turner éppúgy, mint a magyar Markó – még mindig Claude napfényét űzték minden képükön. Mert ez Claude művészetének titka és veleje: a mindent átható, életet adó napfény. Akár képzeletbeli antik kikötőket fest, akár a Campagnát, vagyis a Rómát övező síkvidéket, a fény az, ami időtlen derűbe, aranykori ragyogásba öltözteti a látványt, és kozmikus dimenziót kölcsönöz a kis világoknak. Mintha Vergilius ókori idilljei elevenednének meg, pedig a vidék felett uralkodó reneszánsz várkastélyok jóval fiatalabbak. A rajzon pontosan azonosítható egy híres kastély, a La Crescenza, ami gyakorta szerepel Claude képein, s nyomában a későbbi mesterek (például Corot) is szívesen megfestették. Egyesek szerint ugyanez a kastély látszik a festményen is, de itt inkább ismerős részletekből összeálló, mégis képzeletszülte épületről lehet szó. Vécsey Axel

Anyag/ Technika

Vászon / olaj

Méretek

68,8 x 91 cm

Szépművészeti Múzeum

Tárgy itt található: Szépművészeti Múzeum

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.