A klasszikus mitológiai történet szerint a csábításban fáradhatatlan Zeusz szelíd bika képében környékezte meg a tengerparton társnőivel játszó föníciai királylányt. Miután a virágokkal felékesített bikának sikerült a szépséges Európát a hátára csalogatnia, a tengeren át Kréta szigetére úszott vele. A történet gyakran megjelenített, ovidiusi változatában azonban szó sincs a királylánynak a budapesti kisbronzon látható harcias ellenállásáról. Ovidius Átváltozásaiban a királylánynak igencsak kedvére volt a bikává változott Zeusz udvarlása. Éppen ezért valószínű, hogy a budapesti szobor alkotója nem ebből a népszerű műből, hanem Horatius egyik kevésbé ismert ódájából merített ihletet, melyben a római költő Európa kétségbeesett tiltakozásáról ír.Jóllehet az egyetlen változatban ismert kisbronz alkotójának kiléte máig kérdéses, a szokatlan forrásválasztás arra utal, hogy olyan szobrász lehetett, aki otthonosan mozgott a humanista körökben. A kimagasló kvalitású szobor stílusa pedig leginkább a sűrű, göndör fürtjei után Riccio ragadványnévvel illetett Andrea Briosco műveihez áll közel. A kiváló bronzairól ismert Riccio szoros kapcsolatot ápolt a patinás padovai egyetem humanista köreivel, ennek hatására antik ihletésű kisbronzok egész sorát készítette. A reneszánsz kisbronzokra ma már műtárgyakként tekintünk, saját korukban azonban sokukat egyszerű használati tárgynak szántak. Ilyen a budapesti Európa is, melynek belsejét eredetileg füstölőnek alakították ki.Szőcs Miriam
hu
