Renoir pályája számos impresszionista festőéhez hasonlóan rendkívül nehezen indult. Miután a párizsi Salon rendre visszautasította a festményeit, csatlakozott a Monet által vezetett impresszionista csoporthoz. Bár a mozgalom egyik alapítójának számít, impresszionista pályatársainál erősebben kötődött a hagyományos témákhoz. Elődei közül nagyra tartotta Raffaello és Ingres művészetét, és nyomdokukban haladva elsősorban a figurális festészet érdekelte. Eközben a szabadtéri festésben szerzett tapasztalatait kiválóan ültette át a műtermi kompozícióba is. Vibráló fényekkel és tört színekkel megfestett képeinek főszereplői szinte mindig az emberi alakok; egyik legkedvesebb, gyakran visszatérő témája pedig a női akt volt.Az 1870-80-as években Renoir szívesen örökített meg Szajnán evező vidám társaságokat. Csónakázókat ábrázoló művein gyakran ismerhetők fel modellje és későbbi felesége, Aline Charigot vonásai. 1886 júliusát Renoir családjával a Szajna-parti La Roche-Guyonban töltötte. A nyaralás egyik pillanatát idézi meg a budapesti akvarell, melyen a festő jellegzetesen impresszionista stílusban, könnyed ecsetvonásokkal felvitt, áttetsző színekkel érzékeltette a környezetet. A szereplők arcát a művész a fő jelenet mellett külön is megrajzolta: míg a férfi vonásait finom ecsetvonásokkal vázolta fel, Aline arcát a jobb szélen részletesen kidolgozta.Seres Eszter
hu
