MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Vendéglátóipar-történeti fotógyűjtemény1 (VF) Vendéglátóipar-történeti fotótár (VF) [VF_2010_8_4]
https://mandadb.hu/mandadb/webimage/2/5/9/8/8/7/wimage/VF_2010_8_4.jpg (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (CC BY-NC-ND)
1 / 1 Előző<- Következő->

MKVM látványraktárának tárgyai Budapest 2009.

Kapcsolat Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

A képen különböző reklámajándékok láthatóak a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum látványraktárában.
A baloldali zománc fürdőkádat mintázó "lampart" feliratú reklámtárgy, a középső az Orion vállalat állítható falinaptára a jobb szélső a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank fémből készült állítható fali naptára látszik.
A Lampart története a Testory-család által 1878-ban Kőbányán alapított cégével kezdődött, a töretlenül fejlődő vállalat (Testory-féle Fém- és Lámpaárugyár Rt.), 1932-ben egyesült a Győrffy-Wolf Fémárugyár Rt.-t.-vel, ettől az évtől kezdve látható a termékeken feliratként a Lampart márkanév. Többszöri cégfúziók, államosítás és privatizálás után is megtartották a Lampart nevet, ma is létező márka (2015).
Bár az Orionnak is van X. kerületi vonatkozása, de a cég csak 1951-ben helyezte ki tevékenységét Kőbányára.
Jogelődje az 1913-ban alapított Magyar Wolframlámpagyár, tulajdonosa a bécsi illetőségű Kremeneczky János volt aki a kedvező gazdasági környezet miatt szemelte ki Budapestet, bővülő vállalatának. Az 1925-ös és 1926-os évek fontos időszaka a magyarországi gyár történetének, ugyanis ekkor indul el sikeres útjára az ORION márka, ettől az esztendőtől kezdve összes gyártmányát, a Bottlik József grafikus művész által tervezett háromfejes ORION védjeggyel ellátva hozzák forgalomba, belföldön és külföldön egyaránt. A következő évben pedig megindul a rádiókészülékek gyártása, a német Telefunken gyár szabadalma alapján.
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (PMKB), tulajdonképpen Magyarország első mai, modern értelemben vett bankja volt. Működését 1841-ben kezdte meg Ullmann Móric vezérletével, alapítók névsorában felfedezhetjük megtalálhatjuk Széchenyi István nevét is. 1867-ig az ország az egyetlen kereskedelmi bankja volt, de későbbiekben is megőrizte a hazai pénzügyi piacon vezető szerepét.
Vendéglátóipari vonatkozása, hogy első székháza a Gizella téren (napjainkban Vörösmarty tér) a ma Gerbeaud-ház néven ismert épületben volt.(a reklámajándékon Gróf Tisza István utca 2. szám szerepel, napjainkban József Attila utca). Ennek az épületnek a földszintjén nyitotta meg 1870-ben Kugler Henrik a cukrászdáját, amit később Gerbeaud Emil vett át.
További megnevezés: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum látványraktára

Anyag/ Technika

Papír; színes

Méretek

10 x 15 cm

A következő válogatás része

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Tárgy itt található: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum, melynek gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem,...

Kapcsolatfelvétel

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.